A klímakutatók szerint a hőkupola, illetve a hosszútávú felmelegedés negatívan hat a gazdsaságra. Egyes előrejelzések odáig mennek, hogy Európában a melegedés miatt a következő évek GDP-növekedése megtorpanhat és visszaeshet. A munka ugyanis kevésbé hatékony és kevésbé kívánatos, ha melegebb az idő.
Hetek óta kánikula tombol Európában. Ez a valaha volt egyik legsúlyosabb tartós forróság a kontinensen. Előbb Nyugat-Európában, Spanyolországban és Franciaországban, majd Németországban mérték a légköri jelenség epicentrumát. Mostanra az anticiklon elérte Kelet-Európát és a Balkánt. Magyarországon kedden tetőzik a jelenség. Egyes meteorológusok 42 fokos hőséget valószínűsítettek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európára telepedő hőkupola negatívan hat a vasúti és légiközlekedésre, fokozott terhelést gyakorol a vízellátásért felelős infrastruktúrára, és komolyan igénybe veszi az egészségügyi ellátórendszereket.
Brüsszelben a múlt héten a legfontosabb uniós hivatalokban, az Európai Bizottság épületeiben is le kellett állítani a légkondicionálókat, mert nem volt elegendő áramteljesítmény a működtetésükhöz.
A turisták mozgása lelassul. A rekkenő hőségben ahelyett, hogy az őket érdeklő látványosságokhoz ellátogatnának, jobb híján szállodai szobákban vagy egyéb hűtött helyiségekben, éttermekben vészelik át a legforrőbb órákat: ez a turizmusból élő gazdaságokban komoly bevételkiesést jelent.
A kánikula emberéleteket követel. A felmelegedéssel foglalkozó és meteorológiai szervetek szerint mostanra tízezres nagyságrendű azoknak a száma, akik a kánikula miatt haltak meg.
Mi a helyzet Magyarországon?
A magyar kormány több vészhelyzeti intézkedést vezetett be az országos vörös riasztás (harmadfokú figyelmeztetés) mellett. A vonatközlekedést korlátozták és lassították, a kórházakat fokozott ellenőrzésnek vetik alá, az egészségügyi kockázatokat pedig azzal próbálják csökkenteni, hogy a munkáltatókat az otthoni munkavégzés lehetőségének biztosítására kérik, a hűtött tereket pedig minden járókelő számára hozzáférhetővé próbálták tenni.
Az ellátórendszerek akadoznak Magyarországon. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter korábban arra kérte a lakosságot, hogy lehetőleg csak korlátozottan, az esti órákban használják a légkondikat, hogy az áramellátást gond nélkül biztosíthassák, Magyar Péter miniszterelnök pedig kedden napirend előtti felszólalásban arrról beszélt az országgyűlés előtt, hogy a magyarországi vízellátás akadozik, és vannak olyan térségek, ahol vízhiány lépett fel, és lajtos kocsival kénytelenek dolgozni a vízpótlásért. A tó- és folyómedrek némelyike egyes helyeken szárazon tátong (Balaton, Velencei-tó, Tisza), a legtöbb helyen a vízállás rekordalacsony. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter arra kérte a betegeket, hogy csak akkor forduljanak ügyeleti ellátásért, ha az mindenképpen szükséges, kisebb ügyekben hívják inkább a rendkívüli helyzet miatt létrehozott kórházi forródrótot.
Kánikulában büdös a munka, aki pedig dolgozik, az sem hatékony
Hőhullám idején kevesebbet dolgoznak az emberek, és aki dolgozik, annak is csökken a produktivitása, utal rá posztjában Ürge-Vorsatz Diána klímakutató. Ez elsősorban az olyan hőségnek kitett, fizikai munkát végző szakmákra igaz, mint amilyenek az építőipari munkásoké, a gyári dolgozóké, a futároké és a mezőgazdasági munkavállalóké.
Azokban a szakmákban, ahol nem a napon kénytelenek dolgozni a munkavállalók, a legnagyobb többletköltséget a hűtés jelenti, azonban a mesterségesen lehűtött környezetben sem tud olyan hatékony lenni egy munkavállaló, mint alacsonyabb hőmérsékleten.
Egyes jelentések szerint, amikor a hőmérséklet 30 °C fölé emelkedik, a munkaerő termelékenysége minden további Celsius-foknál körülbelül 3 százalékkal csökken. Az energiaigény ezzel párhuzamosan Celsius-fokonként körülbelül 1,2 százalékkal nő, mivel a háztartások és a vállalkozások egyre inkább hűtik az ingatlanjaikat. A termelékenység vesztesége egyszerre magyarázható az extrém hőség okozta fizikai megterheléssel, a kognitív képességek romlásával és a rosszabb alvásminőséggel.
Tomas Pueyo spanyol klímaelemző szerint az Egyenlítő környékén azért kisebb a népsűrűség és azért alacsonyabb a mezőgazdasági termelékenység, mert ott egész évben meleg van, egész évben sok eső esik, ami kimossa a talaj tápanyagait, és könnyebben terjednek a fertőző betegségek. Mint Pueyo összefoglalja a kutatások egy részének a következtetéseit: az Egyenlítő környéki gazdaságokban dolgozó emberek „nem lustábbak, csak a munkájuk a magasabb hőmérséklet miatt kevésbé produktív."
Mint azt Pueyo írja, a trópusi éghajlatokon azért él a lakosság döntő része hegyekben, mert ott a klíma hűvösebb, mezőgazdasági szempontból kedvezőbb, az élet pedig egészségesebb, mint az alacsonyabban fekvő, forróbb és sokszor párásabb területek. A munka ilyen körülmények között hatékonyabb. Iránban, Törökországban, Kínában és sok más melegebb éghajlatú országban a szóban forgó hegyi lét a jellemző.
Mennyi az annyi? – GDP-előrejelzés
Az Allianz Trade jelentése szerint szerint 2030-ra a hőmérséklet-emelkedésnek leginkább kitett országokban az összesített GDP-veszteségek elérhetik az 5 és 7 százalék közötti sávot. A lehetséges GDP-veszteség rangsorát Franciaország vezeti: a következő öt évben akár 240 milliárd dollár (209 milliárd euró) veszteséggel is számolnia kell a francia politikai vezetésnek. Olaszország a második leginkább kitett európai gazdaság, 147 milliárd dollárra (128 milliárd euróra) becsült veszteséggel, ezt követi Németország 131 milliárd dollárral (114 milliárd euróval) és Spanyolország 120 milliárd dollárral (104 milliárd euróval).
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az extrém hőség gazdasági hatása messze túlmutat a termelékenység csökkenésén. A beruházások várhatóan nagyobb ütést kapnak, mint a fogyasztás: az érintett országokban az állóeszköz-beruházások átlagosan 8 százalékkal eshetnek vissza. Mivel a hőség miatt csökken a beruházások várható hozama, a vállalatok visszafogják kiadásaikat, ami gyengíti a jövőbeni termelési kapacitást, és tovább fékezi a növekedést.
Az államháztartások is nyomás alá kerülhetnek. Az alacsonyabb gazdasági kibocsátás mérsékli az adóbevételeket, miközben a kormányoknak többet kell költeniük az inflációhoz kötött juttatásokra, az egészségügyre és a sürgősségi infrastruktúra-helyreállítására. Az éves adóbevétel-kiesés Franciaországban elérheti az 1,8 százalékot, Olaszországban és Spanyolországban az 1,3 százalékot, Németországban pedig a 0,7 százalékot.
Bár a legtöbb európai ország rendelkezik alkalmazkodási stratégiával, csak kevés uniós tagállami vezetés biztosítja ezeknek a hosszú távú finanszírozását. A kormányok gyakran rendkívüli kiadásokra támaszkodnak, ráadásul azután, hogy a hőhullám megérkezett.