Az Európai Unió új adót vet ki a kis értékű importokra, ami súlyosan érintheti a kínai óriásokat, mint a SHEIN, a Temu és az AliExpress. Mit jelent ez az európai fogyasztóknak, a termékminőségnek és a márkáknak?
Július 1-jétől egységes, 3 eurós vám lépett életbe a kis értékű e-kereskedelmi importárukra. Korábban a 150 euró alatti értékű importáruk vámmentesek voltak az Európai Unióban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az átmeneti intézkedés értelmében a kis csomagokra, amelyek nagy részben online vásárlási platformokon keresztül jutnak be az unióba, fix vámot vetnek ki. Ezzel az Európai Tanács megfogalmazása szerint a „tisztességtelen verseny” problémáját kívánják kezelni, amellyel az európai kiskereskedők szembesülnek, valamint az olcsó tömeges importokhoz kötődő biztonsági kockázatokat, csalásokat és környezeti hatásokat.
A Tanács azt is hangsúlyozza, hogy ez a vám elkülönül az uniós vámreform és hosszú távú költségvetési tervek keretében jelenleg tárgyalt, várhatóan 2 eurós „kezelési díjtól” – újabb csapás a kínai e-kereskedelmi szektornak.
„Olyan nagy volt a sürgősség, hogy széles körű politikai konszenzus alakult ki” – mondta Dirk Gotink, az Európai Néppárt holland EP-képviselője az Euronewsnak. Az intézkedés mégis lassan született meg, „mert az országok nehezen fogadták el, hogy ha tenni akarunk valamit a nem megfelelő [gyorsdivat] termékek cunamija ellen, akkor össze kell hangolni az európai vámrendszert”.
Egy busás adózási kiskapu
Az EU évente több mint kétmilliárd, 150 euró alatti értékű e-kereskedelmi csomagot fogad. Ez túlterheli a vámhatóságok infrastruktúráját, és lehetővé teszi, hogy az egyes küldemények akár 65 százaléka hamisan feltüntetett értékkel vagy nem ellenőrzött biztonsági profillal lépjen be. A példa nélküli mennyiség akadályozza a határellenőrzéseket, és szabályozói beavatkozást tesz szükségessé.
„Úgy gondolom, hogy a csomagoknak mindössze 0,006 százalékát ellenőrzi ténylegesen a vám. Az Európába érkező termékek száma miatt lehetetlen mindegyiket megvizsgálni” – becsülte Laura Clays, a Testachats fogyasztóvédelmi szervezet szóvivője. „Túl sok nem megfelelő termék kerülhet a piacra.”
Évekig olyan cégek, mint a SHEIN, vámmentes környezetben működtek, mivel az egyes megrendeléseket közvetlenül Kínából küldték. Ezt a „de minimis” kiskapu tette lehetővé: olyan vámpolitika, amely szerint a kis értékű (az EU-ban 150 euró alatti) szállítmányok vámmentesen léphetnek be.
A vállalatok ezzel a kiskapuval akár 12 százaléknyi importvám megfizetését is elkerülték, mesterségesen alacsonyan tartva a szállítási és gyártási költségeket, miközben kivonták magukat az európai ellenőrzés alól. A rendszer milliárdos nagyságrendű, meg nem adózott kiskereskedelmi bevételeket terelt a kínai logisztikába.
A SHEIN például ezzel a modellel több mint 30 milliárd eurós globális bevételt ért el, miközben kikerülte az európai importokra kivetett vámokat. Az akár 12 százalékos vámelkerülés révén a külföldi platformok könnyen alá tudták árazni az európai kereskedőket, akiknek jóval magasabb (ruhánként 30–50 százalékos) strukturális költségekkel kell szembenézniük.
Gotink szerint ez gyakorlatilag „ipari méretű adóelkerülés”.
Biztonsági és környezeti kockázatok
„A gyorsdivat tönkretette az európai használt ruhapiacot, és súlyos, tisztességtelen versenyt teremtett az európai ruházati márkák számára. A folyó kereskedelemnek a végső számláját az adófizető állja: a gyorsdivat olyan vegyi anyagokat tartalmazhat, amelyeknek nem lenne szabad Európában jelen lenniük, például a PFAS-t” – mondta Gotink.
Az európai fogyasztóvédelmi szervezetek – köztük a Testachats – független vizsgálatai azt mutatták, hogy „a termékek mintegy 70 százaléka nem felelt meg, vagy nem felelt meg maradéktalanul az összes uniós biztonsági előírásnak” – közölte Clays.
A Greenpeace Németország vizsgálata szerint a tesztelt ruhák 32 százaléka illegális koncentrációban tartalmazott veszélyes anyagokat, köztük nehézfémeket, formaldehidet és PFAS „örök vegyi anyagokat”, például kabátokban a megengedett európai határérték akár 3300-szorosát elérő szinten.
A játékokra és gyermekruhákra irányuló ellenőrzések is súlyos szabálytalanságokat tártak fel. Egyes termékek veszélyes formájúak voltak, illetve könnyen leváló alkatrészeket tartalmaztak, amelyek komoly fulladási kockázatot jelentettek.
„A nemzetközi e-kereskedelem rengeteg lehetőséget kínál a fogyasztóknak. De bármely termék, amely belép az uniós piacra, köteles megfelelni a biztonsági, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi szabványoknak. Ez a célunk: biztosítani, hogy az Európába érkező áruk ugyanazoknak a követelményeknek feleljenek meg, mint az EU-ban gyártott termékek” – mondta Clays.
Az ultragyors divatáruk tömegtermelése jelentős környezeti terhelést is okoz. Az, hogy milliárdnyi egyenként csomagolt terméket közvetlenül kínai gyárakból repülővel juttatnak el a fogyasztókhoz, jóval nagyobb légi közlekedési kibocsátást eredményez, mint az ömlesztett tengeri szállítás.
Mit akar tenni az EU?
„Az EU-nak, és különösen a tagállamoknak tömegesen kell beruházniuk abba, hogy képesek legyenek ellenőrizni az európai piacra érkező termékeket” – fogalmazott Gotink.
A 3 eurós vámot az áru típusa szerint vetik ki.
A díj mértékét az adott termék Harmonizált Rendszer szerinti vámtarifaszáma határozza meg. Ha például egy csomagban textiláru, lábbeli és elektronikai termék is van, 9 eurós vámot kell fizetni, mivel három különböző kódot érint. Ha a csomag több azonos típusú cikket tartalmaz, a 3 eurós díjat csak egyszer számítják fel.
Az intézkedés azokra a nem uniós értékesítőkre vonatkozik, amelyek regisztráltak az Import One-Stop Shop (IOSS) áfarendszerbe; ez a csatorna az EU-ba érkező e-kereskedelmi importok 93 százalékát fedi le. A végrehajtás digitális értékesítési naplókon alapul, amelyeket közvetlenül továbbítanak a hatóságoknak.
Az új rendszer egy másik fontos változást is hoz: a korábbi szabályok szerint a fogyasztók számítottak jogilag „importőrnek”, amikor EU-n kívüli csomagot rendeltek. Ha egy SHEIN-ről vásárolt ruha vagy egy Temuról rendelt játék tiltott vegyi anyagokat tartalmazott, vagy fulladási kockázatot jelentett, a jogi felelősség elvben a fogyasztót terhelte. A platformok pusztán „közvetítőként” működtek, magáért a termékért nem viseltek felelősséget.
Március 26-tól az új uniós vámkódex-reform megszünteti ezt a védőpajzsot azzal, hogy a digitális piactereket jogilag „vélelmezett importőrként” sorolja be. Elismerte importőrként rájuk is vonatkoznak az uniós termékbiztonsági jogszabályok, így az Általános Termékbiztonsági Rendelet. Ez jogilag felelőssé teszi őket a biztonsági tanúsítványokért és a vegyi anyagokra vonatkozó vizsgálatokért, és súlyos pénzügyi szankcióknak vagy piaci kitiltásnak teszi ki őket, ha nem felelnek meg az előírásoknak.
Az új vám mindaddig érvényben marad, amíg életbe nem lép a kis értékű importokra vonatkozó, átfogó és végleges rendszer, amelyről 2025 novemberében született politikai megállapodás a szélesebb körű vámreform részeként. 2028-ban indul el az uniós Váminformációs Központ (EU Customs Data Hub), amely teljesen megszünteti a 150 eurós értékhatárt, és az első centtől dinamikusan adóztatja valamennyi árut.
A fogyasztóknak: drágább, de biztonságosabb
Az új szabályok értelmében az európai vásárlók magasabb árakkal és hosszabb várakozási idővel szembesülnek.
Egy átlagos, olcsó, 20 eurós online rendelés könnyen 30 euró fölé emelkedhet az új díjak miatt. Ha például egy vásárló vesz egy 10 eurós nyári ruhát és egy 10 eurós napszemüveget, a megrendelés két külön 3 eurós kategóriavámot vált ki, ami 6 euróval növeli a számlát. Ha ehhez hozzászámítjuk a tervezett 2 eurós kezelési díjat, a végső fizetendő összeg 28 euró lesz – 40 százalékos drágulás egy olcsó kosár esetében.
A vámtisztviselőknek digitálisan kell szűrniük minden csomagot, így a határforgalomban könnyen torlódások alakulhatnak ki. Azok a vásárlók, akik ahhoz szoktak, hogy az ázsiai raktárakból feladott csomagjaikat egy héten belül megkapják, ezentúl várakozásra kényszerülhetnek, amíg a vámhatóságok ellenőrzik az árukategória-kódokat.
Ez hosszabb távon a fogyasztók javát szolgálja. „Ha ennek köszönhetően több nem megfelelő terméket utasítanak vissza, vagy ha a gyártók és az eladók már azelőtt nagyobb mértékben igazodnak az európai jogszabályokhoz, hogy feltöltenék a termékeket online, az mindenképpen pozitív fejlemény” – mondta Clays.
A változások erősebb biztonsági garanciákat is nyújtanak. Mivel a platformokat immár jogilag importőrként kezelik, csökkennie kell annak a kockázatnak, hogy a fogyasztók tudtukon kívül veszélyes árukat vásároljanak – például toxikus vegyi anyagokat tartalmazó gyermekruhát vagy fulladási veszéllyel járó, olcsó játékot. Az új szabályok a meglepetésszerű utánvételes díjakat is megszüntetik, mivel minden vámot előre, a fizetéskor kell megfizetni.
A vállalatoknak: igazságosabb versenyfeltételek
Amint a illeték hatályba lép, a SHEIN, a Temu és az AliExpress típusú piactereket üzemeltető alkalmazásoknak vagy el kell nyelniük a több milliárd eurós megfelelési költségeket, vagy kockáztatniuk kell az árérzékeny vásárlók elvesztését az áremelések miatt.
A túlélés érdekében valószínűleg kénytelenek lesznek átalakítani üzleti modelljüket: elmozdulni a közvetlen, légi postázású fogyasztói értékesítéstől, és nagy, EU-alapú raktárakba beruházni. Elemzők szerint a helyi elosztó központokra való átállás akár a nyereséghányad 40 százalékát is elviheti, miközben a szabályszegésért kiszabható büntetések az éves importérték 6 százalékát is elérhetik.
Az új politika Kína kereskedelmi stratégiájára is hatással lesz. A határokon átnyúló e-kereskedelmi exportok értéke 2025-ben 2,75 billió jüanra (mintegy 350 milliárd euróra) rúgott, és az online platformok a gazdaság fontos hajtóerői.
Az európai vállalkozások számára viszont az új szabályozás kiegyenlíti a versenyfeltételeket azzal, hogy megszünteti a nem uniós eladók mesterséges árelőnyét.
A hagyományos bolti és online kereskedők visszanyerhetik versenyképességüket, ahogy a blokkba évente beáramló 2,3 milliárd, eddig adózatlan csomag a szokásos adózási rendszerek hatálya alá kerül.
A belföldi gyorsdivatmárkák, például a Zara és a H&M, hatékonyabban használhatják ki európai ellátási láncaikat, és gyorsabban tölthetik újra boltjaik készleteit, mint a határon súrlódásokkal küzdő tengerentúli versenytársak. Azok a márkák, amelyek a tartósságot és az uniós fenntarthatósági szabványoknak való megfelelést hangsúlyozzák, várhatóan szintén vonzóbbá válnak a fogyasztók számára.
„A gyorsdivat-szektor jelenlegi működési módjában egyszerűen fenntarthatatlan gazdasági modell. Remélem, sikerül megállítanunk azokat a nem megfelelő és aránytalanul olcsó termékáramokat, amelyeknél a fogyasztási cikkeket egyszer használják, majd kidobják” – tette hozzá Gotink.