A légkondicionálás hiánya miatt Európa nincs felkészülve a várhatóan gyakoribbá váló „trópusi éjszakákra”, figyelmeztetnek a szakértők.
A klímatudósok arra figyelmeztetik az európaiakat, milyen veszélyeket rejtenek a „trópusi éjszakák”, miközben újabb perzselő hőhullám bénítja a kontinenst.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Franciaország nemzeti időjárási szolgálata, a Meteo France szerint az ország a szűnni nem akaró hőhullám egyfajta „plató” szakaszába lép, amely legkorábban pénteken (június 26-án) enyhülhet.
Franciaország 96 megyéjének több mint felét vörös riasztás alá helyezték „szélsőséges időjárás” miatt, mivel a hőmérséklet akár 40 °C-ig emelkedik. Mindez alig néhány héttel azután történik, hogy az ország egy halálos májusi hőhullámot élt át, amelyen szakértők szerint „mindenütt a klímaváltozás ujjlenyomata látszik”.
Tegnap (június 21-én) a hatóságok megtiltották az alkoholfogyasztást a párizsi Fête de la Musique (A zene ünnepe) fesztiválon a szokatlanul magas hőmérséklet miatt. Emmanuel Grégoire, Párizs polgármestere bejelentette, hogy szerdától engedélyezik az úszást a Saint-Martin-csatornában, és engedélyezte, hogy a város parkjai és kertjei éjjel-nappal nyitva tartsanak, ezzel is segítve az embereket a hűsölésben.
Az előrejelzések szerint a héten Spanyolország számos részén, így Bilbaóban, Zaragozában, Almeríában és Madridban is 40 °C-ra kúszik fel a hőmérő higanyszála. Még az Egyesült Királyság is perzselő hőségre készül, a Met Office pedig arra számít, hogy a következő napokban Dél-Angliában 38 °C-os maximumok is lehetnek.
Ioanna Vergini, a wfy24.com alapítója az Euronews Earthnek elmondta, hogy Olaszországban és Görögországban „viszonylag enyhébb” marad a hőség, Rómában 35 °C, Athénban pedig a harmincas tartomány alsó részén marad a hőmérséklet.
Mik azok a trópusi éjszakák?
Európa legújabb hőhulláma több trópusi éjszakát is hoz magával. Ilyenkor a hőmérséklet 24 órán át egyszer sem süllyed 20 °C alá.
Bár ez inkább a melegebb éghajlatokra jellemző, a hűvösebb országokban is egyre gyakoribbá válik, különösen hőhullámok idején.
A brit Met Office egyik attribúciós vizsgálata kimutatta, hogy a júliusban egymást követő három trópusi éjszaka előfordulásának valószínűsége a klímaváltozás miatt jelentősen megnőtt.
Az iparosodás előtti klímában egy ilyen esemény éves valószínűsége az Egyesült Királyságban – amely hűvös időjárásáról ismert – kevesebb mint egy százalék volt. A mai éghajlatban ez az arány nagyjából évi 20 százalékra emelkedett.
Az éjszakai hőség veszélyei
A trópusi éjszakák komoly hatást gyakorolhatnak az emberi egészségre, mivel a szervezet az éjszakai hűvösebb időre támaszkodik a testhőmérséklet szabályozásához és a nappali hőség utáni regenerálódáshoz. Ennek hiánya fokozott szív- és érrendszeri terheléshez és alvászavarokhoz vezethet.
„Az éjszakai hőséget gyakran alábecsülik, pedig különösen veszélyes lehet, mert az emberek ilyenkor jellemzően otthon vannak, és lehet, hogy nem férnek hozzá hűvös, légkondicionált terekhez” – mondja Ruth Engel, a World Resources Institute (WRI) környezeti egészséggel és szélsőséges hőséggel foglalkozó adatelemzője az Euronews Earthnek.
„Európában, ahol a légkondicionálás továbbra sem túl elterjedt, miközben a hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint a világ bármely más régiójában, a trópusi éjszakák egyre súlyosabb népegészségügyi kockázatot jelentenek.”
Európában 1990 óta több mint a kétszeresére nőtt a légkondicionálók száma, jelenleg nagyjából 110-130 millió berendezés üzemel. Ez azonban még mindig csak a kontinens épületállományának mintegy 20 százalékát fedi le.
Bár a légkondicionáló életmentő eszköz lehet a nagy hőség idején, egyúttal egy végtelen „hűtési spirál” felé is taszítja Európát. A klímaváltozás által fűtött globális felmelegedés és hőhullámok miatt nő az igény a hűtésre, a komfortos beltéri hőmérséklet fenntartásához pedig az európaiak egyre inkább a légkondicionálóra támaszkodnak.
Csakhogy a többnyire fosszilis energiahordozókkal működő klímaberendezések olyan hűtőközegeket, például hidrofluorokarbonokat (HFC) és hidrokloor-fluorokarbonokat (HCFC) juttatnak a levegőbe, amelyek az atmoszférában ezerszer több hőt kötnek meg, mint a CO2, ezzel tovább fűtik a globális felmelegedést.
A városokban ez a hő a magas épületek között reked, illetve az óriási mennyiségű aszfalt és beton nyeli el, majd később visszasugározza a levegőbe. Ez tovább emeli a külső hőmérsékletet, ami újabb légkondicionálók iránti keresletet gerjeszt.
A „kumulatív hőterhelés” növeli az egészségügyi kockázatokat
Tanulmányok kimutatták, hogy a magas éjszakai hőmérsékletek a halálozás növekedésével hozhatók összefüggésbe, különösen az idősebb felnőttek és a meglévő egészségügyi problémákkal élők körében.
A trópusi éjszakák a közszolgáltatásokra, például az iskolák működésére is hatással vannak: egyre több helyen fontolgatják a vizsgaidők módosítását, hogy megóvják azokat a diákokat, akik az éjszakai magas hőmérséklet miatt nem tudják megfelelően kipihenni magukat.
„Gyakran beszélünk a „kumulatív hőterhelésről” – arról, hogy minél hosszabb ideig vannak az emberek kitéve a hőségnek, annál nagyobb a hatás az egészségükre” – mondja Engel.
„Amikor az otthonok éjszaka sem hűlnek le, az emberek elveszítik a lehetőséget, hogy regenerálódjanak a nappali hőmérsékletek után, ami különösen az idősebbek és az alapbetegségekkel élők esetében növeli a kockázatokat.”