Mindkét fél nyilvánosan fenyegette meg egymást.
Miközben Svájcban zárt ajtók mögött folytak az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások a békemegállapodás véglegesítéséről, a felek nyilvános fenyegetéseket fogalmaztak meg egymással szemben, mivel a kulcskérdések azzal fenyegetnek, hogy kisiklatják a háború lezárására tett erőfeszítéseket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A béketárgyalások célja egy olyan háború lezárása, amely súlyos instabilitást vetett el a Közel-Keleten, megrázta a világgazdaságot, és egy 60 napos időszak elindítása, amely alatt rendeznék azokat a kérdéseket, amelyek évtizedek óta terhelik az amerikai–iráni kapcsolatokat.
Alighogy megkezdődtek az egyeztetések, Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy újra csapásokat mér Iránra, ha Teherán nem állítja meg a Hezbollahot abban, hogy „gondot okozzon” Libanonban.
Trump a Truth Social platformján közzétett üzenetében azt írta: „Ha nem teszik, ismét nagyon keményen lecsapunk Iránra, ahogy tettük a múlt héten is, csak még keményebben.”
A tárgyalások olyan helyzetben kezdődtek meg, amikor az elmúlt napokban összecsapások zajlottak a dél-libanoni térségben az izraeli hadsereg és az Irán által támogatott Hezbollah fegyveres szervezet között.
Az Egyesült Államok és Irán által szerdán aláírt szándéknyilatkozat a harcok teljes körű beszüntetését írja elő minden fronton, így Libanonban is.
Irán főtárgyalója, Mohammad Bagher Ghalibaf később reagált Trump fenyegetésére, és azzal figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy „fegyveres erőink készen állnak a válaszra”.
„Nem gondolják, hogy ha fenyegetéseiknek bármi hatása lenne, nem jutottak volna el a mai kétségbeesett állapotukig? Mi nem vesszük számításba az amerikai fenyegetéseket” – tette hozzá Ghalibaf.
„Jobban tennék, ha vigyáznának a kijelentéseikkel; fegyveres erőink készen állnak rá, hogy más módon válaszoljanak nekik. Bármit mondanak is, mi vagyunk azok, akik cselekszenek.”
Libanon továbbra is a fő vitapont
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu is megszólalt: megismételte kormánya álláspontját, miszerint az izraeli erők „ameddig szükséges” Dél-Libanonban maradnak, és megígérte, hogy megakadályozza Iránt atomfegyver megszerzésében.
„A dél-libanoni biztonsági övezetben addig maradunk, ameddig szükséges ahhoz, hogy megvédjük az északi, számunkra oly fontos lakosokat és Izrael valamennyi állampolgárát... Semmi sem fogja megingatni ezt az elköteleződést” – mondta Netanjahu.
„És ami Iránt illeti: függetlenül attól, milyen politikai fejlemények következnek, nem engedem, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert. Amíg én vagyok Izrael miniszterelnöke, ez nem fog megtörténni.”
A Hezbollah vezetője, Naim Kasszem elutasított bármiféle izraeli biztonsági övezetet Libanonban, mondván, hogy az izraeli csapatok „libanoni területen maradása lehetetlen”.
A hónapok óta tartó konfliktus lezárását célzó tárgyalások arra az időszakra estek, amikor Irán ismét lezárta a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szorost, válaszul a Libanon elleni legutóbbi izraeli támadásokra.
„Nem lehetséges belépni a végleges megállapodásról szóló tárgyalási szakaszba”, amíg nem ér véget a háború Libanonban – írta Eszmail Bakai külügyi szóvivő az X-en.
Vasárnap estig nem érkeztek hírek izraeli légicsapásokról vagy folytatódó harcokról, és Dél-Libanon egyes lakosai óvatosan elkezdtek visszaszállingózni otthonaikba.
Vance azt reméli, hogy „új fejezetet” nyithatnak a tárgyalásokkal
Az amerikai alelnök, JD Vance, aki Svájcban tartózkodott az amerikai tárgyalókkal, Jared Kushnerrel és Steve Witkoffal együtt, a nap folyamán korábban „történelmi találkozónak” nevezte az eseményt, és reményét fejezte ki, hogy „új fejezetet” nyithatnak Iránnal.
„A kérdés most az, mennyivel többet tudunk együtt elérni?” – mondta Vance, majd hozzátette: „Képesek vagyunk-e új fejezetet nyitni? Tartósan meg tudjuk-e változtatni a közel-keleti viszonyokat? Vagy visszatérünk ahhoz, ahogyan régen intéztük a dolgokat – ami nem a mi kívánságunk, de nagyon is könnyen bekövetkezhet.”
Washington azt szeretné, ha Irán elkötelezné magát nukleáris programjáról szóló tárgyalások mellett, mivel aggodalmak övezik, hogy azt katonai célokra használhatják – Teherán azonban ezt tagadja.
Vance azt is szeretné elérni, hogy Teherán kötelezettséget vállaljon a Hormuzi-szoros nyitva tartására; ezen a létfontosságú vízi útvonalon halad át a világon kereskedett kőolaj mintegy egyötöde.
Az iráni állami média vasárnap arról számolt be, hogy az iszlám köztársaság nukleáris programja nem került szóba a tárgyalásokon, ezt azonban független források nem erősítették meg.
Maszúd Pezeskian iráni elnök közölte, hogy Teherán nem mond le az urándúsításhoz való jogáról, ugyanakkor megismételte Irán álláspontját, miszerint nem törekszik atomfegyverre.
„Írásban is rögzíthetjük, hogy nem áll szándékunkban bombát építeni” – mondta az elnöki honlapon megjelent nyilatkozatában.