A bányatűz kiváltó oka egy erdőtűz volt. A felszínen alig látszanak már lángok, a föld alatt azonban tovább izzik. A thüringiai egykori lignitbányaterületen a parázsló tűz akár évekig is eltarthat.
Amikor 2026 júniusának végén erdőtűz keletkezett Thüringiában Meuselwitz, Mumsdorf és Falkenhain között, a tűzoltók még nem sejtették, hogy a lángok hónapok múlva is életben lesznek. Ami kezdetben erdőtűznek indult, idővel a föld alatt izzó tűzzé alakult. Egy korábbi barnaszén-bányaterületen tovább parázslanak a szénben gazdag lerakódások. Szakértők szerint akár évekig is eltarthat, mire a tüzet teljesen el tudják oltani.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ennek oka magában a területben rejlik. Korábban éppen itt működött egy külszíni fejtéses barnaszén bánya. Ez lett most a talaj veszte: a hajdani bányászat öröksége jelentősen megnehezíti az oltást. A felszínen alig láthatók már lángok, de a földből továbbra is füst száll fel. A föld alatti, szénben gazdag lerakódások tovább izzanak.
Mi is pontosan az izzó tűz?
Egy izzó tűznél az anyag nem nyílt lánggal ég, hanem kevés oxigén mellett lassan tovább parázslik. Ezért különösen nehéz az ilyen tüzek oltása: a tűz a föld alatt továbbterjedhet, és hosszú ideig észrevétlenül fennmaradhat.
Egy föld alatti izzó tüzet lényegesen nehezebb eloltani, mint egy felszíni erdőtüzet. A tűz megfékezésén már három hónapja dolgoznak, a június 27-i kitörés óta. A Lausitzer und Mitteldeutsche Bergbau-Verwaltungsgesellschaft (LMBV) szerint a környéken csak korlátozott mennyiségű víz áll rendelkezésre az oltáshoz. Ráadásul biztonsági okokból tilos belépni az égő területre.
Jelenleg az a legfontosabb, hogy a tűz ne terjedjen tovább a szomszédos erdő- és rétterületekre. Ennek érdekében akár 50 méterrel is kiszélesítették a tűz körüli védősávot. Öntözőrendszerekkel locsolják a peremterületeket. Drónok naponta átrepülik a területet ellenőrzés céljából.
A tűzoltók az erdőtüzet eloltották, a föld alatti izzó tüzet azonban nem.A tűzoltók az erdőtüzet eloltották, a föld alatti izzó tüzet azonban nem.
Az oltóhelikopterek itt nem sokat érnek, mert csak a felszínt érik el. Ezért a szakemberek több hónapra szóló oltási és biztonsági tervet dolgoztak ki. Először a füst- és szagszennyezést akarják mérsékelni. Emiatt a parázsló, úgynevezett kőszéniszap-tározó felszínét vízzel nedvesítik. A kőszéniszap vízből, szénporból és szénrészecskékből álló keverék; évtizedeken át folyamatosan vezették ebbe a medencébe, ahol a szilárd anyagok hosszú évek alatt lerakódtak. Ezt követően a LMBV tájékoztatása szerint a tűzzel érintett részt kétméteres réteggel fedik be, hogy elvágják az oxigénutánpótlást. Ezt a módszert nevezik „felhordásnak”, vagyis a tűzfészek vastag földréteggel való lefedésének; célja, hogy megszüntesse az oxigénellátást.
Az izzó tűz elleni intézkedések
Ehhez a bevetésen dolgozók több százezer köbméter vízre lesznek rászorulva, amelyet jelenleg a Zipsendorf-i maradékgödörből nyernek. Ez a folyamat azonban csak több hét múlva indulhat, mivel előbb két, egyenként mintegy négy kilométer hosszú vezetéket kell megépíteni. Emellett egy kút fúrását is tervezik. Mindkét beruházást novemberig szeretnék befejezni.
Legkésőbb 2027 januárjáig szeretnék elárasztani a tűzfészket, ahogy azt Bernd Sablotny, az LMBV ügyvezetésének szóvivője egy, Meuselwitzben tartott tájékoztatón elmondta. „Nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy a lehető leggyorsabban végrehajtsuk az intézkedéseket” – biztosította Sablotny. A lakossági fórumon Meuselwitzben Sablotny azt is hangsúlyozta, hogy nem számítanak késedelmekre a bonyolult engedélyezési eljárások miatt. Ezt az illetékes hatóságok képviselői is megerősítették. Válaszuk a lakossági párbeszéd során aggályaikat hangoztató számos helybéli aggodalmaira irányult.
Külső szakértők vizsgálják a füstgáz-kibocsátást a légúti irritációra és a szaghatásra panaszkodók bejelentései nyomán.Külső szakértők vizsgálják a füstgáz-kibocsátást a légúti irritációra és a szaghatásra panaszkodók bejelentései nyomán.
Az illetékes hatóságok szerint nincs számottevő kockázat a talajvízre nézve. A négy kilométer hosszú vezeték megépítése a természetvédelmi területen is lehetséges, mivel a lakosság védelméről van szó – ezt erősítette meg egy közleményben Elsteraue község is.
A föld alatti tűz megfékezésére első lépésként célzottan a kőszéniszap-tározó felszínét fogják benedvesíteni. A hosszú távú biztonsági intézkedések megvalósításáig a tűzoltási munkák folyamatosan zajlanak.
Következmények a helyi lakosokra nézve
Az izzó tűz közvetlen környezetében és a legközelebbi településeken időközben rendszeres levegőminőség-méréseket végeznek. A környékbeliek már panaszkodtak légúti irritációra és kellemetlen szagokra, a szél erősségétől és irányától függően más-más településeket érint a füst.
Meuselwitz városát kötelezték arra, hogy külső szakértőket bízzon meg egy mérési programmal – közölte a Burgenlandkreis egy közleményben (forrás: német). Így akarják ellenőrizni, jelent-e veszélyt a lakosságra a füst. A mérések során például a levegő szén-monoxid-, oxigén-, szén-dioxid-, metán- és kén-hidrogén-tartalmát vizsgálják. A LMBV jelenleg „feltűnésmentes” mérési eredményekről beszél.
A kőszéniszap-tározó, amelyben a föld alatt továbbra is szénrétegek húzódnak, már hetek óta ég.A kőszéniszap-tározó, amelyben a föld alatt továbbra is szénrétegek húzódnak, már hetek óta ég.
Más településeken, például Elsteraue (forrás: német) községben is vizsgálják a levegőt. A Burgenlandkreis szerint eddig nem tapasztaltak rendellenességet. A község egy közleményben megerősítette, hogy együttműködik a szomszédos településekkel.
Miért alakult ki egyáltalán az erdőtűz?
A június 27-i erdőtűz okaként jelenleg azt feltételezik, hogy egy nagyfeszültségű vezeték ért hozzá egy fához. Június vége csak egy volt a több hőhullám közül, amely ezen a nyáron elérte Németországot; több térségben 40 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek.
A jelenlegi feltételezések szerint a vezeték a nagy hőségben jobban megnyúlt és lejjebb lógott, így érintkezhetett a fával. A tűz vélhetően ebből az érintkezésből keletkezett.
A lángok ezután átterjedtek az úgynevezett kőszéniszap-tározóra, és meggyújtották a földfelszín alatt közvetlenül húzódó, szénben gazdag lerakódásokat. Ezek a rétegek immár mintegy három hónapja izzanak a föld alatt. A tűz okát ugyanakkor továbbra is vizsgálják, végleges megállapítás még nincs.
Szénbányászat az Altenburger vidéken
A Phönix nevű egykori külfejtésben barnaszenet bányásztak. A barnaszénmedencét hat külön külfejtésre osztották, amelyek az 1900-as évek elején indultak, és az 1960-as évekig termeltek. A bányák bezárása után többek között a Rusendorfer-tó, a Prößdorfer-tó, valamint a Zipsendorf-i maradékgödör jött létre; szaknyelven ezeket is maradékgödröknek nevezik.
A barnaszén-kitermelést az Altenburger vidéken az 1970-es években állították le. A brikettgyárak és az erőművek azonban több helyszínen egészen 1990/91-ig üzemeltek.
A ma is létező kőszéniszap-tározó nagyrészt a Phönix brikettgyár működése idején alakult ki. A LMBV közleménye szerint a nedves technológiával működő brikettgyártás során nagy mennyiségű kőszéniszap keletkezett.