Az Egyesült Államok vezette erők 12 éve akcióznak Irakban, hogy felszámolják azokat az megmaradt ISIS-hálózatokat, amelyek a térség újbóli meghódításával és destabilizálásával fenyegettek.
A koalíció szerdán befejezte küldetését; a lépést az ország vezetői és Donald Trump amerikai elnök is ünnepelték, jóllehet sokan attól tartanak, hogy a kivonulása újra megerősíti az Irán-barát fegyveres csoportokat.
A koalíciós csapatokat 2014-ben vezényelték Irakba és Szíriába az Iszlám Állam nevű szervezet ellen, amelyet IS, ISIS vagy ISIL rövidítéssel is emlegetnek. A terrorszervezet hatalmas területeket foglalt el, tömegmészárlásokat követett el, és nők ezreit, valamint gyermekeket taszított rabszolgasorba.
A szunnita hatalom, amely Kalifátusnak is tekintette magát, emellett jelentős gazdasági károkat is okozott a síita többségű országnak, mivel elfoglalta és kizsákmányolta az olajtermelő területek jókora darabjait. Az így szerzett jövedelmekből hosszú ideig képes volt egységeit és fegyverzetét finanszírozni.
A csoportot Irakban 2017-ben, Szíriában pedig 2019-ben verték meg, de a koalíciós erők a maradék egységek felszámolására a térségben maradtak. Az Egyesült Államok és Irak 2024-ben állapodott meg a misszió fokozatos lezárásáról, az amerikai csapatok pedig lépésről lépésre kivonultak a támaszpontokról az ország különböző részeiben, és jelenlétüket az autonóm északi Kurdisztán régióra korlátozták.
„Ez a nap győzelem az Egyesült Államoknak, győzelem Iraknak és döntő győzelem az ISIS felett” – írta Trump a közösségi médiában közzétett bejegyzésében. „Választhattam, hogy maradok vagy távozom, és minden kétséget kizáróan úgy éreztem, eljött az idő, hogy Amerika hazamenjen!” – tette hozzá.
Az amerikai vezetésű koalíció nem egyedül győzte le az Iszlám Államot. Jelentős támogatást kaptak a kurd pesmerga harcosoktól, akik kulcsszerepet játszottak, ahogy a befolyásos iraki fegyveres csoportok is, köztük olyan Irán-barát frakciók, amelyek mindmáig nem tették le a fegyvert.
A bagdadi kormány úgy véli, hogy a kivonulással megfosztja az Irán által támogatott frakciókat attól a kifogástól, amellyel eddig igazolták fegyverarzenáljuk megtartását. Sokan ugyanakkor attól tartanak, hogy a távozás tovább erősíti Teherán proxy haderőit, és még mélyebbre sodorja az országot a közel-keleti háborúban.
Néhány órával azután, hogy az Egyesült Államok bejelentette a kivonulás befejezését, az említett csoportok támogatói zászlókkal szegélyezett téren gyűltek össze ünnepelni, beszédek hangzottak el egy emelvényről, amelyet drónmakettekkel díszítettek.
Ali al-Zaidi iraki miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „új szakasz kezdődött, amelyet Irak szuverenitása, intézményeinek ereje és fegyveres erőinek felkészültsége határoz meg”.
Zaidi, aki az Egyesült Államok támogatásával került hatalomra az idén, megfogadta, hogy rákényszeríti a fegyveres frakciókat a fegyverek átadására. Kormánya szeptember 30-át jelölte meg határidőként a csoportok lefegyverzésére, később azonban visszavonta az időpontot, mivel nem zárultak le a fegyverek szabályozásáról szóló tárgyalások.
Mivel több síita csoport továbbra sem hajlandó leszerelni, vezető politikusok most egy új kompromisszum kialakításában reménykednek. A frakciók olyan feltételeket támasztanak, amelyek nemcsak a külföldi csapatok kivonását, hanem az amerikai politikai és gazdasági befolyás megszüntetését is magukban foglalják. Ez viszont a lehetetlennel határos követelés, mert az iraki ipar és kereskedelem, technológia és olajfeldolgozás hatalmas mértékben amerikai tőkére támaszkodik.
A libanoni gyökerű Kataeb Hezbollah közölte, hogy „a megszálló erők kivonása a teljes szuverenitás elérésének kezdete”, ugyanakkor Zaidi kormányát is megfenyegette. „Az a kormány, amely nem népe érdekében dolgozik, minden lehetséges eszközzel le lesz taszítva a hatalomból” – áll a csoport közleményében.
Az Irán-párti csoportok régóta követelik az amerikai csapatok kivonását, drón- és rakétatámadásokkal vették célba őket, amire az Egyesült Államok megtorló csapásokkal válaszolt, több frakcióparancsnok halálát okozva az évek során.