Felbomlott a skandináv egység kedden, miután Finnország és Norvégia vezetői 90 perces telefonbeszélgetést folytattak Vlagyimir Putyinnal.
Ritka skandináv megosztottság bontakozott ki kedden, miután Dánia és Svédország vezetői nyilvánosan bírálták finn és norvég kollégáikat amiatt, hogy váratlan telefonbeszélgetést folytattak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A telefonhívást Alexander Stubb finn elnök és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök kezdeményezték, akik nemrég Oslóban adtak otthont egy béketárgyalási fordulónak.
A két vezető arra szólította fel Putyint, hogy vessen véget Ukrajna elleni teljes körű inváziójának, és kezdjen érdemi tárgyalásokba egy tartós, békés rendezés érdekében.
„A megbeszélés őszinte és érdemi volt” – mondta Stubb.
„Ennek a háborúnak a kimenetele közvetlen hatással lesz a mi, illetve a tágabb európai biztonságra. A háború lezárásához közvetlen párbeszédre van szükség” – tette hozzá.
„Hangsúlyoztuk a feszültségcsökkentés fontosságát” – mondta Støre.
A beszélgetésről kiadott összefoglaló egyértelművé tette, hogy Stubb és Støre Putyinnal mint „a saját országuk vezetői beszéltek, és nem Európa egészének nevében” tárgyaltak.
Röviddel ezután Stubb és Støre felhívták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki megköszönte nekik „aktív” támogatásukat.
A diplomáciai koreográfia azonban alig enyhítette a szomszédos országok felháborodását.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök élesen bírálta az akciót, és Oroszország Ukrajna elleni eszkalációjára mutatott rá annak bizonyítékaként, hogy Moszkva nem veszi komolyan a diplomáciát.
A telefonhívás után kiadott kremli közlemény visszhangozta Putyin maximalista hangnemét.
„Nagyon szkeptikus vagyok Norvégia és Finnország önálló kezdeményezésével kapcsolatban. Senkivel közülünk nem egyeztették” – mondta Frederiksen nem sokkal azután, hogy a hívás nyilvánosságra került.
„Nem látok semmilyen jelet arra, hogy Oroszország békét akar Európával – sem a mindennap zajló hibrid hadviselésben, sem Ukrajnában.”
Frederiksen megkérdőjelezte a békeoffenzíva hatékonyságát, és párhuzamot vont korábbi egyéni akciókkal, például amikor Orbán Viktor korábbi magyar miniszterelnök Moszkvába repült, hogy találkozzon Putyinnal.
„Őszintén szólva nem tudom, mit gondolnak, mit lehet ezzel elérni” – mondta.
„Korábban – Európa többi részének egyértelmű támogatásával – hangsúlyoztuk, hogy amikor mások egyedül lépnek fel, és például Moszkvába utaznak, létfontosságú, hogy mi, európaiak együtt lépjünk fel. Ezért sokan közülünk keményen küzdöttek.”
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szintén kétségbe vonta a kezdeményezés értelmét, bár valamivel visszafogottabban fogalmazott.
„Az a benyomásom, hogy mindenki békét akar, Putyint kivéve. Elég alacsonyak az elvárásaim az ilyen jellegű közvetlen tárgyalásokkal szemben” – mondta Kristersson.
„Az olyan tárgyalások, amelyek az európai álláspont megosztásának kockázatával járnak, kockázatosak. Most nem állítom, hogy ők ezt tették volna; egyelőre nem tudom, miről szóltak ezek a megbeszélések” – jegyezte meg.
„Azok a megbeszélések, amelyek Oroszországot hajlandóbbá teszik arra, hogy tisztességes békét kössön Ukrajna feltételei alapján, természetesen jók.”
A bírálatokra reagálva Støre azt mondta, Európának is tárgyalnia kell Oroszországgal, hogy kiegészítse az amerikai kormányzat üzeneteit, amely másként látja a háborút.
Stubb, Støre, Frederiksen és Kristersson mind Helsinkiben, Finnországban tartózkodtak, ahol az Északi Tanács vezetői szintű ülésén vettek részt.
A keddi politikai megosztottság azért is figyelemre méltó, mert a négy ország rendszerint teljesen egyetért Oroszország Ukrajna elleni háborújának megítélésében. A legnagyobb kétoldalú támogatók közé tartoznak Kijev számára, és hangos szószólói annak, hogy Moszkvával szemben egyre szigorúbb szankciókat vezessenek be.