Saját pártjából is éles bírálatok érik Trump Oroszország-politikáját. Republikánus szenátorok ellenzik a Moszkvával kötött dízelüzletet, vizsgálatot követelnek Ukrajna katonai kommunikációjának zavarai miatt, és elutasítják, hogy Kijev nélkül alkudozzanak a háborúról, különösen Kína bevonásával.
Thom Tillis észak-karolinai republikánus szenátor a CNN-nek adott interjújában azt mondta, hogy az orosz vezetés hazudozik a háború indokairól, Washington pedig súlyos hibát követne el Ukrajna magára hagyásával. Tillis történelmi felelősségről beszélt, és abszurdnak nevezte egy Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping részvételével rendezendő csúcstalálkozó tervét. „Putyin az ujja köré csavarja Trump elnököt” – jelentette ki a politikus, aki korábban Trump szövetségesének számított, ám költségvetési és védelmi kérdésekben is szembekerült vele.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szenátor novemberben már nem indul az újraválasztásért, ami nagyobb politikai szabadságot ad neki az elnök nyílt bírálatához.
A hangulatra jellemző, hogy a mélyen konzervatív Murdoch családhoz tartozó Wall Street Journal bírálta is Trumpot, amiért „szeplőt ragasztott a néhai Lindsey Graham szenátor örökségére”, aki júliusi halála előtt lelkes szószólója volt az Oroszország elleni szigorúbb szankcióknak. Emellett Trump előző alelnöke, Mike Pence is megszólalt, és követeli, hogy állítsák vissza a szankciókat és bontsák fel az orosz dízelmegállapodást.
A háromoldalú találkozó lehetősége a novemberi, Kínában rendezendő ázsiai–csendes-óceáni gazdasági csúcshoz kapcsolódva merült fel. A Kreml megerősítette, hogy szóba került az elképzelés, de közlése szerint még nincs végleges megállapodás vagy napirend. Az ukrán külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna kihagyása a saját jövőjéről szóló egyeztetésekből csak felbátorítaná az orosz elnököt.
Ugyanakkor Trump nyilvánosan nukleáris leszerelési tárgyalásként beszélt a lehetséges hármas csúcsról. Ez lényeges különbség: egy ilyen találkozó önmagában még nem jelentené, hogy a három vezető Ukrajna sorsáról állapodik meg.
A tervezett formátum azonban magában hordozza annak veszélyét, hogy a megtámadott ország és európai támogatói helyett a nagyhatalmak határozzák meg a rendezés kereteit. Moszkvának már az is diplomáciai nyereséget jelenthetne, ha az amerikai és a kínai elnökkel egy asztalnál, a világrend egyik alakítójaként jelenhetne meg. A találkozó terve ezért az Ukrajna támogatását szorgalmazó amerikai politikusok számára a Washington és Moszkva közötti közeledés újabb aggasztó jele.
Az orosz dízelből is párton belüli konfliktus lett
A republikánus elégedetlenségnek már konkrét gazdasági oka is van. Susan Collins, Lisa Murkowski, Thom Tillis és John Curtis demokrata szenátorokkal közösen tiltakoztak az orosz dízel amerikai behozatala ellen. Szerintük a Kongresszus 2022-ben azért tiltotta meg az orosz energiaimportot, hogy amerikai pénz ne finanszírozhassa Moszkva háborúját Ukrajna ellen. A kormányzat mostani döntése viszont szembe megy ezzel a céllal, és elmaradt a szükséges kongresszusi egyeztetés és indoklás is.
Trump az üzemanyagárak mérséklésével magyarázza az üzletet, aminek különös jelentősége van a november 3-i amerikai időközi választások előtt. A Reuters által megkérdezett piaci szakértők szerint azonban az orosz szállítások önmagukban aligha oldják meg a nemzetközi dízelhiányt. A megállapodás politikai ára így könnyen nagyobbnak bizonyulhat annál, amekkora könnyebbséget az amerikai fogyasztóknak hoz.
Ennél jóval fontosabb a szankciók kérdése
A kongresszus nemrég újabb szankciókkal igyekezett növelni a Moszkvára nehezedő nyomást, Trump viszont nemzeti érdekre hivatkozva mentességet adott az új intézkedések alkalmazása alól. A bírálók szerint ezzel gyengíti a gazdasági kényszert, amelynek az orosz vezetést érdemi béketárgyalásokra kellene ösztönöznie.
A szenátorok az ukrán haderő műholdas kommunikációjában és az amerikai hírszerzési információk továbbításában jelentett zavarokra is választ követelnek. A négy szenátor a védelmi tárca főfelügyelőjéhez fordult. Azt akarják tisztázni, hogy kormányzati vagy vállalati döntések hozzájárultak-e a fennakadásokhoz. Levelük szerint az ügy amerikai alkalmazottak biztonságát is érinthette, mert olyan esetekről is értesültek, amikor légiriadó idején nem jutottak el időben a kijelölt óvóhelyekre.
A műholdas kapcsolat a harctéren a parancsok, felderítési adatok és drónirányítási információk továbbításának egyik alapja. Egy szolgáltatás korlátozása ezért közvetlenül ronthatja a védekezés eredményességét. A felelősség kérdése azonban továbbra is vitatott. A Reuters korábban Fehér Házi eredetű utasításról számolt be, olyan nyugati tisztviselőkre hivatkozva, akik szerint a védelmi tárca vezetői a Fehér Házból kaptak üzenetet az ukrán hadsereg Starshield-szolgáltatásának lassításáról. A források nem nevezték meg, ki hozta a döntést, ezért mindebből önmagában nem következik, hogy Trump személyesen rendelte el.
Marco Rubio külügyminiszter szerdán a SpaceX üzleti döntéseként írta le a hozzáféréssel kapcsolatos ügyet, és tagadta a Fehér Ház szerepét.
Tillis a Patriot légvédelmi rakéták átadásával kapcsolatban is magyarázatot kért. A szenátor szerint Volodimir Zelenszkij arról tájékoztatta, hogy harmadik országok készek lennének rakétákat biztosítani Ukrajnának, ám ehhez amerikai jóváhagyás szükséges. Rubio elismerte, hogy egyes elfogórakéták szállítása elmaradhatott, de elutasította, hogy Washington politikai megfontolásból tartaná vissza őket.
A republikánus bírálatok közös kérdése az, hogy a Moszkvával folytatott egyezkedés közben megmarad-e Ukrajna védekező képessége és Washington tárgyalási nyomása. A tiltakozó közlemények és a vizsgálati kezdeményezés már jelzik a párton belüli ellenállást. Az viszont még nyitott, hogy az elégedetlenségből lesz-e olyan kongresszusi fellépés, amely ténylegesen megváltoztatja Trump politikáját, de ez már leginkább a novemberi választásoktól függ.