Állandó, többnemzetiségű európai katonai alakulat létrehozását javasolja Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter. Az „Európai Légió” nem váltaná fel a NATO-t, de gyors, hatékony és azonnal bevethető lenne.
Kétségtelen, hogy a lengyel diplomata elgondolása helyes, amely szerint a sikeres védekezés és ellentámadás alapvetően a gyorsaságon és az azonnali reakcióképességen múlik. Sikorski elgondolása szerint az alakulatban idősebb és tapasztalt tisztek is szolgálhatnának, köztük ukránok is. A csapat olyan többlet erőt adhatna Európának, amelyet nem kell minden válság alkalmával a semmiből és jelentős időveszteséggel összeszervezni, amíg a nagy erőközpontok megjelennek és reagálnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ötlet katonailag és pénzügyileg is logikus, politikailag viszont azonnal felvet egy kényelmetlen kérdést: ki parancsolna neki?
Az európai hadsereg gondolata évtizedek óta időről időre visszatér
A lengyel külügyminiszter azonban most egy kézzelfoghatóbb elképzeléssel állt elő. Nem a 27 uniós tagállam hadseregének összeolvasztását javasolja, hanem egy önálló, állandó európai katonai alakulat, egyfajta „Európai Légió” létrehozását.
Sikorski a görög Kathimerininek adott, augusztus 15-én megjelent interjújában azt mondta: Európának sokkal mélyebb katonai integrációra van szüksége, mert Washington stratégiai figyelme egyre inkább az indo-csendes-óceáni térség felé fordul. A miniszter elismeri, hogy az amerikai stratégia érthető és elfogadható, tekintettel Kína, Oroszország és Észak-Korea egyre szilárdabb katonai együttműködésére a globális térben. Az Egyesült Államok továbbra is nélkülözhetetlen marad Európa védelmében, de a kontinensnek nagyobb részt kell vállalnia a saját biztonságából.
Ezt a nézetet az európai országok, vezérkarok és katonai szakértők egyaránt osztják és hangoztatják, de a kivitelezésben szinte semmi nem történt még, és a nemzeti kormányok egyelőre saját erőik fejlesztésével vannak elfoglalva, amiben évtizedes lyukak tátonganak.
A lengyel politikus megfogalmazásában Európa nem telefonálhat folyton Washingtonba „minden alkalommal, amikor tűz üt ki a saját hátsó udvarában”. Az Egyesült Államok technológiai, hírszerzési és más stratégiai képességei továbbra is meghatározóak lennének, a szárazföldi katonai feladatok egyre nagyobb részét azonban az európaiaknak kellene magukra vállalniuk.
Nem európai hadsereg lenne, hanem egy ököl
Sikorski nem azt akarja, hogy megszűnjön a lengyel, francia, német vagy olasz hadsereg, és katonáik valamiféle brüsszeli vezérkar alá kerüljenek. Egy kisebb, de állandóan rendelkezésre álló hivatásos erőről beszél, amely a nemzeti hadseregek mellett működne, természetesen azokkal szoros együttműködésben, de relatív önállósággal.
Az Európai Uniónak jelenleg is van katonai gyorsreagálási képessége. A 2025-ben műveleti képességet elért EU Rapid Deployment Capacity szükség esetén legfeljebb mintegy 5000 katonát tud összevonni. Az erő szárazföldi, légi, tengeri, kiber- és más komponenseket is tartalmazhat, és a tagállamok által előzetesen kijelölt alakulatokra épül.
Ez azonban alapvetően egy keretrendszer, nem állandó európai hadsereg. A katonák továbbra is saját országuk fegyveres erőihez tartoznak, és szükség esetén ajánlják fel őket egy uniós művelethez. Mindez kissé nehézkes, ezért Sikorski elképzelése ennél jóval tovább menne.
Egy valódi Európai Légiónak saját állománya, állandó parancsnoksága, közös kiképzése, logisztikája és hadműveleti kultúrája lehetne. Katonái nem egy válság kitörése után találkoznának először, hanem már békeidőben együtt szolgálnának és gyakorlatoznának. Ez katonai szempontból jelentős különbség a jelenlegi kissé merev kapcsolati rendszerhez képest.
Ugyanakkor nem felejthető, hogy Az együttműködésnek ráadásul nemcsak katonai és jogi, hanem presztízsbeli akadályai is vannak, amelyeknek mély történelmi és kulturális gyökerekből erednek. Ilyen akadály az oroszok vagy a kínaiak tekintetében nincs, de Európában a hadsereg a modern nemzetállamok egyik legerősebb szuverenitási jelképe: saját zászlóval, egyenruhával, hagyományokkal, hőskultusszal, rendfokozatokkal és sokszor évszázados ezredtörténetekkel.
A franciák, lengyelek, britek, olaszok vagy spanyolok fegyveres erői nem egyszerűen ugyanannak a szakmának különböző nemzeti változatai, hanem az adott ország történelmi önképének részei. Egy közös európai alakulatnál ezért olyan, látszólag másodlagos kérdések is politikai jelentőséget kaphatnak, mint hogy milyen nyelven vezényelnek, hol legyen a főparancsnokság, mely ország tisztje tölti be a vezető posztokat, milyen jelképek kerülnek az egyenruhára, vagy mely katonai hagyományokhoz igazodik az új szervezet.
A nemzetek gyakran könnyebben osztják meg a lőszert és a logisztikát, mint a katonai dicsőséget és a parancsnoki tekintélyt. Egy Európai Légió felállításához ezért nemcsak szabványos fegyverekre és közös költségvetésre lenne szükség, hanem arra is, hogy a részt vevő országok bizonyos mértékig lemondjanak arról a presztízsről, amelyet évszázadokon át saját haderejükhöz kötöttek.
Európában nem a katonák száma a legnagyobb gond
Az európai védelem egyik régi problémája nem egyszerűen az, hogy kevés katona vagy fegyver áll rendelkezésre, hanem a széttagoltság. A kontinensen számos különálló hadsereg működik eltérő parancsnoki rendszerrel, beszerzéssel, kiképzési szabályokkal, logisztikai és gazdasági háttérrel és politikai döntéshozatallal.
Egy válságban ezért nem elegendő eldönteni, hogy szükség van például tízezer katonára. Azt is tisztázni kell, hogy melyik ország mit ad és mit küld, milyen gyorsasággal, milyen feltételekkel, milyen parancsnokság alatt, milyen mandátummal, milyen szállító- és légvédelmi támogatással, és végül melyik kormány engedélyezi katonáinak tényleges bevetését.
Egy állandó európai alakulat éppen ezt a problémát kerülhetné meg, legalább részben. Létezése esetén nem kellene egy francia zászlóaljat, egy lengyel tüzérségi egységet, holland légvédelmet és német logisztikai alakulatokat egy válság kitörése után összeilleszteni. Azért, mert az alakulat már eleve együtt működne.
Jöhetnének az ukrán veteránok
Sikorski javaslatának talán legérdekesebb része, hogy a háború lezárulta után harcedzett ukrán veteránokat is bevonna az Európai Légióba. Ez sokkal több lenne egyszerű politikai gesztusnál.
Az ukrajnai háború a modern hadviselés olyan tapasztalatait termelte ki, amelyekkel jelenleg alig rendelkezik más európai hadsereg. Ukrán katonák tömegei szereztek közvetlen harci tapasztalatot drónhadviselésben, elektronikai zavarásban, tüzérségi felderítésben, rakéta- és dróntámadások alatti logisztikában, szétszórt parancsnoki rendszerek működtetésében és olyan harctéren, amelyet az ellenség szinte folyamatosan megfigyel.
A NATO ezt a tapasztalatot már most igyekszik feldolgozni. Lengyelországban létrehozták a NATO–Ukrajna Közös Elemző, Kiképző és Oktatási Központját, a JATEC-et, amelynek egyik feladata éppen az ukrajnai háború tanulságainak átvétele. Mark Rutte NATO-főtitkár januárban külön hangsúlyozta, hogy a szövetségnek meg kell tanulnia az ukránok által szerzett harctéri tapasztalatokat.
Egy esetleges Európai Légióba bekerülő ukrán veteránok ezért nem egyszerűen csak a létszámot növelnék. Olyan tudást vinnének magukkal, amelyet békeidős hadgyakorlatokon csak korlátozottan lehet megszerezni.
A NATO azonban nem lelkesedik az ötletért
Sikorski külön hangsúlyozta, hogy az Európai Légió nem a NATO riválisa lenne. Szerinte erősebb európai pillérre van szükség egy erősebb NATO-n belül. Ennek hangsúlyozása nem csupán politikai óvatosság.
A NATO mögött már létezik az a teljes katonai infrastruktúra, amelynek megismétlése hatalmas összegbe és hosszú évekbe kerülne: integrált parancsnoki rendszer, műveleti tervezés, hírszerzés, kommunikáció, logisztikai szervezés, szabványosítás és mindenekelőtt az amerikai katonai képességek.
Mark Rutte meglehetősen hűvösen beszélt egy külön európai haderő lehetőségéről. Szerinte az EU és a NATO között inkább munkamegosztásra van szükség: a NATO feladata lehet a hadműveleti parancsnokság, a szabványok és katonai képességek összehangolása, az EU pedig elsősorban a hadiipar, finanszírozás, szabályozás, infrastruktúra és ellenálló képesség területén tehet hozzá többet. Egy külön európai védelmi erő Rutte szerint könnyen fölösleges párhuzamosságokat teremtene.
A NATO hivatalos álláspontja is következetesen azt hangsúlyozza, hogy az erősebb európai katonai képességek hasznosak, amennyiben kiegészítik a szövetséget és nem duplázzák meg annak struktúráit.