A mesterséges intelligencia valószínűleg végérvényesen átalakítja a politikai kampányokat. Magyarországon ebből láttunk ízelítőt: AI-generált képek és deepfake videók uralták az elmúlt hónapokat a közösségi médiában. Anne Applebaum szerint a magyarhoz hasonló kampányt még soha nem látott a világ.
Orbán Viktor áll a tömeg előtt, az emberek zászlókat lengetnek, a háttérben felsejlik a szolnoki zsinagóga, felette pedig ott áll a felirat: "Mi vagyunk a biztos választás. Ennyi." Első ránézésre semmi furcsa nincs Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő egyik múlt heti Facebook-bejegyzésében. Tipikus kampányposztnak tűnik, születhetett volna négy vagy nyolc évvel ezelőtt is – már azt leszámítva, hogy az előző, kevésbé szorosnak ígérkező választások előtt a miniszterelnök nem nagyon tartott hasonló kampányeseményeket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Közelebbről megnézve azonban látszik néhány furcsaság a képen. Baloldalt például a Rákóczifalva tábla elmosódik, és "ske" betűkben végződik. Az Orbán előtt álló emberek arcában pedig van valami furcsa: elmosódott, zombiszerű ábrázatok néznek a miniszterelnökre a tömeg első soraiból.
Az ok nem az, hogy a kormányfő egy Walking Dead-epizód forgatásán tartott nagygyűlést, hanem az, hogy a képet – amit azóta már eltávolítottak Deutsch Facebook-oldaláról – mesterséges intelligenciával hozták létre. Méghozzá valószínűleg abból a prózai okból, hogy a tömeg fölé oda lehessen tenni a feliratot. Valódi manipulációról nincs szó, az eredeti kép nagyon hasonló a módosítotthoz, a tömeg mérete is ugyanakkora rajta. A különbség csak annyi, hogy az fekvő tájolású, és így kevésbé alkalmas közösségi médiás kampányposzt készítésére.
AI-videók a miniszterelnök Facebook-oldalán
A példa jól mutatja, hogy a 2026-os választási kampányra mennyire rutinszerűvé vált a mesterséges intelligencia használata a magyar pártok kommunikációjában. Az elmúlt hónapokban pedig számos példát láttunk arra, hogy nemcsak a fentihez hasonló, viszonylag ártatlan felhasználási módok fordulnak elő. Sőt, a megtévesztő és hamis képek és videók egyenesen elárasztották az internetet. Ezek túlnyomó többségét pedig kormánybarát profilok állították elő, és időnként maguk a kormánytagok is megosztották őket.
Számos AI-generált videó látott például napvilágot Magyar Péterrel a főszerepben, a cselekményük lényege pedig az volt, hogy az ellenzéki politikus igazolja a kormánytagok valamelyik, róla szóló állítását. Magyar ezzel kapcsolatban még tavaly októberben azt írta, hogy "döbbenetes mélységekbe süllyedt Orbán Viktor és pártja". A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs, aki maga is osztott meg hamis állításokat tartalmazó AI-videókat, azzal reagált, hogy Magyar Péter is posztolt már AI-tartalmat:
Az Orbán Balázs bejegyzésben szereplő példák viccesnek szánt bejegyzések voltak Magyartól, és az azóta eltelt hónapokban is igaz maradt az, hogy a Tisza kampányában nincs központi szerepe a mesterségesen generált tartalmaknak. Ezzel szemben AI-videók a miniszterelnök Facebook-oldalán is feltűntek. Az a videó pedig különösen nagy visszhangot váltott ki, ami a budapesti Fidesz Facebook-oldalán jelent meg, és amiben egy magyar kislány sír az apukája után, akit fejbe lőnek a fronton. A videó üzenete szerint aki nem a Fideszre szavaz, az a háborút kockáztatja.
Talán az egész világon nem volt még ilyen választási kampány
A megtévesztő tartalmak annyira dominánsak voltak az elmúlt hónapokban, hogy a térséggel foglalkozó amerikai történész, Anne Applebaum egyenesen arról írt néhány napja, hogy Orbán Viktor a választáshoz közeledve új szintet vezetett be a mentális hadviselésben.
Applebaum azzal érvel, hogy a Fidesz az ország valós helyzetére nem tudja építeni a kampányát, mert 16 évnyi kormányzás után nem lehet büszke a teljesítményére. Ezért inkább olyan üzenetekkel árasztja el a közösségi médiát, amiknek vajmi kevés a valóságalapjuk. Az üzenetek célba juttatásának pedig fontos eszköze a mesterséges intelligencia.
"Az elmúlt években a világ különböző politikai pártjai indítottak szürrealista, humoros, összeesküvés-elméleteket felvonultató, sőt, sörözős kampányokat is. De a furcsa választások listáin kiemelkedő helyet foglal majd el a 2026-os magyar parlamenti választás, ez lehet a világ első valóság utáni kampánya" – írja a szakértő.
A valóság utáni korszakon elsősorban azt értik a kutatók, hogy a rengeteg félrevezető tartalom miatt nagyon nehézzé válik kibobozni azt, hogy mi igaz, és mi nem. Az információs zajban a valóságérzékelés teljesen szubjektívvé válik: mindenki azt tekinti valóságosnak, amit ő annak érez, az objektív, független valóság pedig gyakorlatilag megszűnik létezni.
Az ellenzék is használja a mesterséges intelligenciát
Hasonlóan félrevezető tartalmakkal azért nemcsak a kormányoldal operált az elmúlt hónapokban. A baloldali Demokratikus Koalícióhoz közeli Ellenszél nevű médium Facebook-oldalán indult tavaly év végén egy AI-kampány a DK egyik fő ígéretének támogatására (ez az ígéret a határon túliak szavazati jogának megvonása). A videókon az látható, ahogy egy határon túli magyar kijelenti, hogy a Fideszre fog szavazni, és nem érdekli, hogy mi történik Magyarországon, mert ő nem ott él – majd elneveti magát.
A kampány, amire a Political Capital agytröszt hívta fel a figyelmet, komoly indulatokat váltott ki az interneten: az egyes videókat százezrek látták, a gyűlölködő kommentek alapján pedig úgy tűnik, hogy sokan elhitték, hogy valódi embereket néznek. Számítógépről megnyitva ráadásul semmi nem hívja fel a figyelmet arra, hogy mesterségesen előállított videót látunk, és okostelefonon is csak egy kis felirat figyelmeztet erre.
Milyen hatása van annak, hogy nap mint nap olyan tartalmakat látunk az interneten, amiknek nincs valóságalapja?
A mesterséges intelligencia használata teljesen új jelenség a magyar választási kampányok történetében, és a nemzetközi színtéren is viszonylag újnak számít, ahogy arra Anne Applebaum is utalt. A hatásait ezért egyelőre csak közelíteni tudják a kutatók. A King's College London Háborútudományi intézetének vendégkutatója, Lukasz Olejnik azt mindenesetre kijelentette az év elején, hogy a mesterséges intelligencia óriási kihívás elé állítja a demokráciákat:
"A mesterséges intelligenciára alapozó meggyőzés máris hatással van a választások politikájára, és ez – az új kutatási eredményekkel együtt – sürgető kérdéseket vet fel a demokrácia ellenálló képességével, valamint az államok és a platformok befolyásoló műveletekre való reagálási képességével kapcsolatban" – írta a kutató.
Olejnik szerint a mesterséges intelligencia korábban soha nem tapasztalt mértékben fogja formálni az emberi meggyőződéseket, méghozzá nem minőségi, hanem mennyiségi alapon. A nagy nyelvi modellek ugyanis nem az emberi pszichológia alapos megértésére alapuló, személyre szabott üzenetekről szólnak, hanem a szőnyegbombázásról, azaz elképesztő mennyiségű, igaznak ható tartalom legyártásáról.
"Nem szükséges a tökéletes pontosság. Elég, ha megjelennek a lényeges információk" – állítja Olejnik, majd azt is hozzáteszi, hogy az eddigi kutatások alapján egy AI-chatbottal való rövid beszélgetés jobban képes átformálni a választói preferenciákat, mint a hagyományos kampányvideók. Ráadásul a mesterséges intelligencia a nagyobb hatást olcsóbban éri el, és bármilyen nyelven, a nap 24 órájában bevethető.
Az olcsóság azt is jelenti, hogy a politikai kampányolás demokratizálódott. Ma már kis túlzással bárki képes arra, hogy az AI segítségével legyártson egy olyan tartalmat, aminek a célja a politikai befolyásolás, legyen az szöveg, kép vagy videó.
Arra sincs szükség, hogy az ember értsen ezeknek a tartalmaknak az előállításához, nem kell tudni például képet szerkeszteni vagy videót vágni, esetleg animálni, megcsinálja azt helyettünk az AI. Ez a körülmény a tartalom mennyiségének elképesztő növekedésével jár, még úgy is, hogy időnként becsúsznak olyan, rosszul sikerült próbálkozások, mint amilyet a cikk elején mutattunk.
Virtuális hálózatok terjesztik az AI-generált tartalmakat
A tömeges előállításhoz pedig tömeges terjesztés is társul. A Political Capital nemrég bemutatta, hogy a kormányközeli médiumok, például a megyei lapok koordinált AI-kampányokat futtatnak a Tisza Párt és Magyar Péter lejáratása érdekében.
A bejegyzések gyakran alig térnek el egymástól a kampányokban részt vevő médiumok közösségimédia-felületein. Egy-egy témára 5-9 különböző, de alig eltérő, AI-generált kép készül, majd ezek percre pontosan ugyanakkor jelennek meg a különböző oldalakon.
Ezek a képkampányok olyan gyorsasággal reagálnak a kormány üzeneteire és a kampány fejleményeire, ami az agytröszt szerint hagyományos grafikai munkafolyamatokkal megvalósíthatatlan lenne.
Az AI által létrehozott üzenetek terjesztésében nemcsak jól beazonosítható szereplők vesznek részt, hanem olyanok is, akik a háttérben dolgoznak. A TikTok az év elején külön egységet állított fel annak érdekében, hogy ki tudja szűrni a magyar választási kampányt érő befolyásolási kísérleteket. A csapat az év első bő két hónapjában több mint 3000 videót törölt, köztük számos AI-tartalmat, és több alkalommal is több tucat fiókból álló befolyásoló hálózatokat számolt fel.
A magyar közösségi médiában futó AI-kampányokkal kapcsolatban felmerül külföldi országok érintettsége is. Márciusban a Financial Times számolt be arról, hogy értesülései szerint Oroszország dezinformációs kampányt indított Magyarországon, azzal a céllal, hogy hatalomban tartsa Orbán Viktort.