A szervezők szerint a tüntetések az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb demonstrációjává nőhetik ki magukat, több mint 3100 eseményt tartottak a nagyvárosokban, külvárosokban és vidéki területeken. Akár a kilencmilliót is meghaladhatja a résztvevők száma.
Emberek milliói vonultak utcára szombaton szerte az Egyesült Államokban és világszerte, hogy tiltakozzanak Donald Trump amerikai elnök tevékenysége ellen számos kérdésben. A tüntetők szerint tűrhetetlen tekintélyelvű kormányzási stílusa, keményvonalas bevándorlási politikája, az, hogy tagadja az éghajlatváltozást és az Irán elleni háborúja is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szervezők szerint a tiltakozások az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb demonstrációjává nőhetik ki magukat, több mint 3100 rendezvényt tartottak. A szervezők korbban úgy nyilatkoztak, hogy akár a kilencmilliót is meghaladhatja a résztvevők száma.
Tavaly nyáron volt először ilyen civil megmozdulás ezzel az elnevezéssel, aztán októberben egy másik, és ez a mostani a harmadik alkalom, hogy az amerikaiak hatalmas tömegei nemet mondanak az elnökükre.
Az első ilyen országos tiltakozó napra tavaly júniusban, Trump 79. születésnapján került sor, és egybeesett az általa szervezett washingtoni katonai parádéval. Több millió ember vonult utcára New Yorktól San Franciscóig. A második, tavaly októberi tüntetéseken a szervezők szerint hétmillió ember vett részt.
New Yorkban szombaton több tízezren tüntettek, köztük sok ismert ember. Roberto De Niro Oscar-díjas színész "szabadságjogaikat és biztonságukat veszélyeztető egzisztenciális fenyegetésnek" nevezte Donald Trumpot.
Az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban sok ezer tüntető - némelyikük "Trumpnak mennie kell most" és "Harcolj a fasizmus ellen" feliratú transzparensekkel - vonult a National Mallra. "Csak hazudik és hazudik és hazudik és hazudik és hazudik, és senki nem szól semmit. Szóval szörnyű helyzetben vagyunk" - mondta egy tüntető az AFP hírügynökségnek.
Egy mélyen megosztott ország
Az esemény rávilágított arra a mély politikai megosztottságra, amely jelenleg az Egyesült Államokat uralja. Míg Trumpot a "Tegyük újra naggyá Amerikát" mozgalomban nagyrészt imádják, ellenségei legalább ilyen hévvel utálják, és elítélik mondván, hogy előszeretettel veti be az elnöki rendeleteket a kormányzásban, az igazságszolgáltatási rendszert az ellenfelek üldözésére használja, valamint hogy ismételten tagadja az éghajlatváltozást és nyilvánvalóan megszállottja a fosszilis tüzelőanyagoknak.
Politikai ellenfelei mindezek mellett azért is tiltakoznak, mert bár béketeremtőként kampányolt az elnökválasztás előtt, most egymás után száll be súlyos konfliktusokba, sőt háborút is indít, vagyis az amerikai katonai hegemónia megerősítésén dolgozik.
A Fehér Ház a baloldal szervezkedésének tekinti ezt az alulról szerveződő mozgalmat, és azt állítja, hogy nincs társadalmi támogatottsága.
"Az egyetlenek, akiket érdekelnek ezek a "Trump Derangement"-szindrómás terápiás ülések, azok a riporterek, akiket azért fizetnek, hogy tudósítsanak róluk" - tette hozzá Abigail Jackson szóvivő egy nyilatkozatban.
Ezeket a megjegyzéseket az Országos Republikánus Kongresszusi Bizottság is visszhangozta. Egy szóvivőjük szerint "ezek a "Hate America Rallies" (Gyűlöld Amerikát Gyűlések) adnak alkalmat arra, hogy mikrofonhoz jussanak a szélsőbaloldal legerőszakosabb, elborult fantáziái".
A szervezők megjegyzik, hogy a szombati tüntetések résztvevőinek kétharmada nem a nagyvárosokban él, még kevésbé azokban, amelyeket a demokraták fellegvárainak tartanak. Ez az adat meredeken emelkedett a legutóbbi ilyen megmozdulás óta.
Európában is voltak tüntetések
A külföldön élő amerikaiak és a helyiek közül is sokan részt vettek az európai tüntetéseken, amelyeken elsősorban az Irán ellen indított amerikai és izraeli hadműveletek voltak fókuszban. Becslések szerint mintegy húszezer ember vonult fel erős rendőri jelenlét mellett olyan városokban, mint Amszterdam, Madrid és Róma.
Párizsban több száz ember - többnyire Franciaországban élő amerikaiak -, valamint francia szakszervezetek és emberi jogi szervezetek szimpatizánsai gyűltek össze a Bastille-nál. "Tiltakozom Trump minden illegális, erkölcstelen, vakmerő és gyarló, végeérhetetlen háborúja ellen" - mondta a párizsi No Kings szervezője, Ada Shen.
Rómában ezrek tiltakoztak az Egyesült Államok és Izrael Iránra mért katonai csapásai miatt, de megragadták az alkalmat arra is, hogy bírálják Giorgia Meloni miniszterelnököt, aki most először elbukott egy jelentős reformot. Az olaszok nemmel szavaztak pár napja az igazságszolgáltatás átalakítására.
Londonban is tiltakoztak az iráni háború ellen. Sokan "állítsuk meg a szélsőjobbot" és "álljunk ki a rasszizmus ellen" feliratú transzparenseket is tartottak.
A "No Kings" mozgalom a leglátványosabb és legszókimondóbb ellenzéki mozgalommá vált az Egyült Államokban, mióta Donald Tump megkezdte megkezdte második hivatali idejét. A novemberi félidős választások közeledtével, amikor az elnök népszerűsége 40 százalék alá süllyedt, a republikánusok számára valós veszélyt jelent, hogy elveszítik az ellenőrzést a kongresszus mindkét háza felett.