A szelektív hulladék háztartásonként történő begyűjtése fejenként csaknem 12 kilogrammal növelte az ilyen típusú hulladék mennyiségét évente. Érdekes, hogy eközben a vegyes hulladék érdemben nem csökkent. Ez derül ki a világszerte elismert Corvinus Egyetem vezetésével készült kutatásból.
Az a gyakorlat, amely során szelektív gyűjtőedényeket osztanak ki a háztartásoknak, évente lakónként csaknem 12 kilogrammal növelte a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségét úgy, hogy a vegyes hulladék jelentős csökkenést nem mutat. Ez derül ki a tekintélyes budapesti Corvinus Egyetem vezetésével, 93 magyar településen végzett vizsgálat eredményeiből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kutatók szerint egy észlelési torzítás az oka, hogy egy fokozottan környezetbarát megoldás új fogyasztást generál. Ha ugyanis a szelektálás egyszerűbbé válik, csökkenhet a fogyasztáshoz és a hulladékhoz társított környezeti teher érzete.
Az egyetem két kutatója, Maró Zalán Márk és Ráti József 93 magyar település 2012 és 2023 közötti adatait elemezte. A kutatók azokat a településeket hasonlították össze, ahol házhoz menő, kétedényes (papír és műanyag) szelektív rendszer működött, azokkal, ahol ilyen rendszer nem volt, vagyis háztartásonként csak általános, kommunális szemétgyűjtést szerveztek a lakosoknak.
A szelektív rendszerrel rendelkező településeken évente átlagosan 11,76 kilogrammal több szelektív hulladék jutott egy lakosra a pandémia időszakában. A nagyobb városokban általában az átlag fölötti értéket mutattak ki. Budapesten például 12,13 kg, Pécsen 12,45 kg, Debrecenben 12,22 kg volt a szelektív szemét többlete, míg Miskolc némileg az átlag alatt, 11,71 kg, Szeged 11,81 kg, Győr 12,15 kg pluszhulladékot generált.
A vegyes kommunális hulladék mennyisége eközben statisztikailag érdemben nem változott. Az eredmény arra utal, hogy a plusz szelektív hulladék legalább részben hozzáadódhatott a korábbi mennyiséghez, így a teljes hulladéktermelés is nőhetett.
„A szelektív hulladékgyűjtés kényelmesebbé tétele elsőre egyértelmű környezeti nyereségnek tűnik, de akaratlanul túlfogyasztásra is ösztönözhet. Ezért a rendszert kommunikációs eszközökkel és viselkedést befolyásoló ösztönzőkkel is érdemes kiegészíteni annak érdekében, hogy ténylegesen csökkenjen a szemét mennyisége” – mondta Maró Zalán Márk, a tanulmány vezető szerzője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. A kutatók szerint ilyen lehet a mennyiségalapú hulladékdíj, az egyszer használatos csomagolások korlátozása vagy a hulladékmegelőzésre ösztönző célzott tájékoztatás.
A Budapesti Corvinus Egyetem az egyetlen magyar felsősoktatási intézmény a gazdaságtudományok terén, amely elnyerte az ún. három koronát, vagyis a tudományterület három legjelentősebb nemzetközi intézményi akkreditációját (AMBA, AACSB és EQUIS), és ezzel a világ gazdasági felsőoktatásának top 1%-ába tartozik.