Az Európai Bizottság négy mediterrán országot emelt ki, amelyek jelentős migrációs nyomás alatt állnak, ezért menedékkérők áthelyezését fontolgatja. Magyarország és Szlovákia nem támogatja az uniós szolidaritást.
Spanyolországot, Olaszországot, Görögországot és Ciprust „migrációs nyomás alatt álló” országok közé sorolta az Európai Bizottság egy pénteken bemutatott jelentése, amely meghatározza a 2027-ben az EU-ban áttelepítendő menedékkérők elosztásának kereteit.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az értékeléssel megkezdődik a menedékkérők újraelosztásának folyamata a blokkban, ami várhatóan vitákat vált ki, miután az uniós kormányok nemrég a migráció miatt összeütközésbe kerültek, és egyes országok vonakodnak részt venni a rendszerben.
A Bizottság közölte, hogy figyelembe vette a július végén Ceutába érkezett több mint 80 000 migránst, jóllehet a jelentés hivatalosan a 2025. július és 2026. június közötti időszakra terjed ki.
A tömeges határátlépés azonban várhatóan nem jár együtt a jövőre áttelepítendő menedékkérők számának arányos növekedésével.
„Erőteljes reakció született [a válságra], és nagyon rövid időn belül az érkezők túlnyomó többsége önként visszatért Marokkóba” – mondta egy uniós tisztviselő.
Hogyan működik a szolidaritási rendszer
Jövőre a nyomás alatt álló négy ország részesül a többi tagállam szolidaritásából, ami menedékkérők saját területükre történő áttelepítésében vagy pénzügyi hozzájárulásokban történhet.
A jelentés további 15 államot is „a migrációs nyomás kockázatának kitett” országként azonosít: Belgiumot, Csehországot, Németországot, Észtországot, Írországot, Franciaországot, Horvátországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Hollandiát, Lengyelországot, Romániát, Szlovéniát és Finnországot. Nekik is szolidaritást kell tanúsítaniuk a nyomás alatt álló országokkal, helyzetüket azonban a következő évre vonatkozóan újraértékelik, hogy elkerüljék az aránytalan kötelezettségeket.
Egy harmadik csoportot „jelentős migrációs helyzettel szembesülő” országként sorolnak be: Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország. Ők mentességet kérhetnek szolidaritási kvótáik alól, amelyet a Bizottságnak kell jóváhagynia, majd a többi tagállamnak is el kell fogadnia.
A jelentéssel együtt a Bizottság egy „Éves szolidaritási keret” létrehozását is javasolta, amely meghatározza, mennyi menedékkérőt telepítenek át Európában, és ebből mekkora részt vállal az egyes ország, akár áttelepítéssel, akár azokat kiváltó befizetésekkel.
A keret nagyságát nem hozták nyilvánosságra. A jogszabály szerint legalább 30 000 áttelepítésnek és 600 millió euró pénzügyi hozzájárulásnak kell szerepelnie benne.
Minden tagállamnak, a migrációs nyomás alatt állók kivételével, a népességével és GDP-jével arányosan kell hozzájárulnia. Az országok három lehetőség közül választhatnak: menedékkérők saját területükre történő áttelepítése, 20 000 euró megfizetése minden egyes át nem telepített személy után, vagy a nyomás alatt álló országokban nyújtott operatív támogatás finanszírozása.
Az uniós kormányok az év végéig döntenek a keret végleges nagyságáról és az egyes országokra eső részről.
2026-ban a nemzeti kormányok jelentősen felpuhították a Bizottság javaslatát. Kevesebb mint 9000 menedékkérőt telepítettek át ténylegesen, miközben a megállapodás 21 000 fős referenciaértéket rögzített.
Magyarország és Szlovákia nem teljesíti szolidaritási kötelezettségeit
Az Éves menekültügyi és migrációs jelentés a tagállamok eddigi szolidaritását is értékelte, és problémákat jelzett Magyarországgal és Szlovákiával kapcsolatban.
A Bizottság elismerte, hogy mindkét ország megsértette a szabályokat, mivel 2026-ra sem áttelepítési vállalást, sem pénzügyi hozzájárulást nem tett, egyelőre azonban nem indul kötelezettségszegési eljárás ellenük.
„A rendszer kötelező. Tavaly nem tettek vállalást. Kapcsolatban állunk mindkét tagállammal, hogy lássuk, miként tudjuk elérni ezen dimenzió betartását” – mondta egy uniós tisztviselő.
Budapest és Pozsony továbbra is ellenzi a Migrációs és menekültügyi paktumban rögzített szolidaritási rendszert, mivel a migráció rendkívül megosztó kérdés az állampolgáraik körében.
Olaszország is a figyelem középpontjába került, miután több tagállam augusztus végén felszólította Rómát, hogy vegye vissza azokat a menedékkérőket, akik az EU-ba az olasz határon keresztül léptek be, majd más országokba utaztak tovább.
Az uniós szabályok szerint a Bizottság felfüggesztheti a migrációs nyomás alatt álló országgal szembeni szolidaritást, ha az nem teljesíti kötelezettségeit.
„Jelenleg nem ez a helyzet” – mondta egy uniós tisztviselő.
A jelentési időszakban mintegy 13 000 visszairányítást hajtottak végre a tagállamok között, bár a Bizottság országonkénti bontást nem közölt. Az Eurodac adatai arra is utalnak, hogy az EU-n belüli jogosulatlan mozgások mintegy 13%-kal csökkentek.