A 90 milliárd eurós hitelfelvételt mindenki sikerként tudja tálalni otthon: az is, akinek az volt a fontos, hogy szülessen valamilyen megoldás Ukrajna finanszírozására, és az is, aki ki akart maradni az egészből.
Klasszikus európai kompromisszummal oldották fel az uniós vezetők az Ukrajna támogatása körüli ellentéteket péntek hajnalban Brüsszelben. A Budapesti Corvinus Egyetem docense, Gálik Zoltán szerint a megállapodást otthon mindenki sikerként tudja bemutatni:
„A legfontosabb üzenet az, hogy Ukrajnának megoldódott az elkövetkező évekre a finanszírozása. Ugye aki ezt akarta elérni, és ennek fényében ment az európai csúcsra, és ezt tartja fontosnak az európai választók felé eladni, azok nyertek. Akik nem akartak részt venni a konstrukcióban, azok is fel tudnak mutatni valamit, tehát megint egy híres európai kompromisszumos megoldás született. Még akkor is, ha nem az igazi szolidaritás, egységes európai szolidaritásnak a kifejezése" - magyarázta a szakértő, aki a szolidaritás hiányával arra utalt, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt az Ukrajnának nyújtandó hitelben.
Három ország az európai mainstreammel szemben
Az Ukrajna támogatását hosszú ideje ellenző Orbán Viktor nemrég újabb szövetségest kapott maga mellé Robert Fico szlovák kormányfő után: ezúttal Andrej Babis cseh miniszterelnök is a magyar és a szlovák vezetővel tartott. Orbán a találkozó után ki is emelte a Facebookon, hogy a V3 együttműködés újra elindult. A három különutas ország a jövőben is sok fejtörést okozhat majd az európai mainstreamnek, a következő időszakban ugyanis rendkívül fontos tárgyalások várnak az európai vezetőkre.
„Most jön az új, 2028-tól kezdődő európai költségvetési keretnek a tárgyalása, amiben ugye rengeteg újabb kérdőjel van, mellette ugye Ukrajnának a finanszírozása is, de a belső strukturális rendszereknek az átalakítása, a forrásoknak az összevonása vagy nem összevonása, és ezekben a kérdésekben valóban nőni fog, ha V4-nek hívjuk, V4, de a kelet-európai, közép-kelet-európai országoknak az érdekérvényesítése” - magyarázta Gálik Zoltán.
Lesz még néhány tárgyalási kör az orosz vagyon elkobzásáról
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európában befagyasztott orosz vagyon felhasználásának terve bár kudarcot vallott, de még nem került le a napirendről. A következő hónapokban valószínűleg további tárgyalások várhatók ezügyben. A megoldás azonban közel sem látszik egyértelműnek, az orosz vagyon elkobzását ugyanis még néhány olyan tagállam is ellenzi, amelyik egyébként támogatná Ukrajna harcát Oroszország ellen.
A legfontosabb ezek közül Belgium, hiszen az orosz vagyontárgyak nagy részét belga földön tartják, így ha az EU hozzányúl azokhoz, akkor a következményeket elsősorban Belgiumnak kell viselnie. Orbán Viktor pénteken arról beszélt, hogy a magyar állami vagyontárgyakat kimenekítenék Nyugat-Európából, ha az orosz vagyont elkobozza az EU, mert ezzel megszűnne a garancia arra is, hogy a magyar vagyon minden körülmények között érintetlen marad.