Az EU vezetői nem jutottak megállapodásra az Ukrajnának nyújtandó példátlan jóvátételi hitelről, ehelyett egy 90 milliárd eurós hitel finanszírozása érdekében a közös adósságfinanszírozás felé fordulnak. Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia nem vesz részt a programban.
Az európai vezetők a brüsszeli EU-csúcson több órás, éjszakába nyúló vita után úgy döntöttek: 90 milliárd eurós közös adósságot fognak felvenni Ukrajna finanszírozására a következő két évben, amelyet az Unió költségvetése biztosít. Ha Oroszország nem fizet kártérítést a háborús károkért, akkor az EU-ban befagyasztott orosz vagyontárgyakat fogják felhasználni a visszafizetéshez.
Az uniós vezetők azután döntöttek Ukrajna megsegítésének ezen variációja mellett, hogy - főként az orosz vagyon legnagyobb részét kezelő Belgium kormányfője részéről - falakba ütköztek a példátlan jóvátételi hitelnyújtás tervével kapcsolatban.
Mivel a belga követeléssel szemben patthelyzet alakult ki, miszerint korlátlan garanciákat kell kapniuk, mielőtt az országban elhelyezett, immobilizált orosz vagyontárgyakhoz nyúlnának, az uniós vezetők közös adósságkibocsátáshoz folyamodtak, hogy Kijevet jövőre és 2027-ben a blokk közös költségvetése terhére tartsák talpon.
Magyarország, Csehország és Szlovákia nem vesz részt a programban, cserébe elálltak annak megvétózásától.
Az Euronews számolt be először a három ország által kidolgozott tervekről, amelyek szerint Budapest, Prága és Pozsony kívül maradna, míg a többi tagállam egy megerősített együttműködési mechanizmus keretében bocsátana ki hitelt.
A csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozót megelőzően a vezetők azt sugallták, hogy nincs B-terv, és megduplázták az orosz központi bank immobilizált eszközeivel fedezett jóvátételi kölcsön kibocsátására irányuló erőfeszítéseket. Friedrich Merz német kancellár próbált leginkább nyomást gyakorolni ez ügyben, de nem járt sikerrel, mivel a korlátlan garanciák iránti belga követelések miatt ez nem volt elfogadható.
A jóvátételi kölcsön meghiúsulása kudarcot jelent Merz és Ursula von der Leyen bizottsági elnök számára, akik a tervet a legjobb megoldásként mutatták be a blokk számára.
A kemény tárgyalásokat követően a kora reggeli órákban véget ért csúcstalálkozó után von der Leyen, akit Mette Frederiksen dán miniszterelnök kísért el, azt mondta, hogy az elsődleges célt sikerült elérni: Ukrajna finanszírozását.
- mondta Frederiksen is újságíróknak.
Mégsem valósult meg tehát az az elv, hogy Oroszország fizessen az Ukrajnának okozott károkért. Az európai tagállamok hitelt vesznek fel a pénzpiacokon, és kamatot fizetnek érte. A Bizottság szerint az Ukrajnának nyújtott kölcsön kamatmentes lenne, és Kijev a Moszkvától kapott jóvátételi pénzből fizetné vissza. Korántsem garantált, hogy Oroszország valaha is jóvátételt fog fizetni az invázióért, és a kölcsönből valószínűleg támogatás lesz.
A magyar alternatíva
A csúcstalálkozót megelőzően Magyarország jelezte, hogy nem járul hozzá a jóvátételi hitelhez. Orbán Viktor miniszterelnök elutasította, hogy pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának, és gyakran bírálta európai kollégáit a háború kezelése miatt. Többször megismételte azt is, hogy Ukrajna katonailag nem tud győzni, és engedményeket kell tennie.
Ennek ellenére Orbán Viktor Robert Fico szlovák és Andrej Babiš cseh miniszterelnökkel közösen összeállított egy tervet a patthelyzet feloldására, miután világossá vált, hogy Belgium és a többi tagállam nem tudott megegyezni a jóvátételi hitel alapvető pontjaiban - mondta az Euronewsnak egy, az ügyet ismerő forrás, aki szerint Orbánnak nem ajánlottak fel semmit a megállapodás elősegítéséért cserébe, azon túl, hogy a közös hitelből való kilépés lehetőségét kapta.
A csúcstalálkozó következtetéseiben a vezetők megállapodtak abban, hogy Magyarország, Szlovákiával és Csehországgal együtt, egy úgynevezett "megerősített együttműködési" mechanizmuson keresztül mentesül a kölcsönnel kapcsolatos minden felelősség alól, ahogy arról az Euronews elsőként beszámolt.
"Az Európai Unió költségvetéséből származó forrásoknak a hitel garanciájaként történő bármilyen igénybevétele nem lesz hatással a Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia pénzügyi kötelezettségeire" - áll a csúcstalálkozó után közzétett és a 27-ek által jóváhagyott szövegben.
Orbán Viktor eközben újságíróknak azt mondta, hogy "kölcsönnek tűnik, de az ukránok soha nem fogják tudni visszafizetni".
- jelentette ki a magyar miniszterelnök.
Merz, Macron francia elnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke és más európai vezetők szerint a hitel a leggyorsabb és leghatékonyabb módját jelenti annak, hogy Ukrajna pénzügyi szükségleteit az ország számára kritikus időszakban fedezzék.
Emellett az uniós vezetők közölték, új mandátumot adnak az Európai Bizottságnak, hogy folytassa a jóvátételi kölcsön technikai és jogi finomhangolását, bár a megosztottság miatt nehéz elképzelni, hogyan lehetne leszállási zónát létrehozni.
Belga aggodalmak és lehetetlen kérés a többiek számára
A csütörtöki vita kezdetben a jóvátételi kölcsönről és a belga kormány által kifejezett aggályok eloszlatásáról szólt. Bart De Wever miniszterelnök a csúcstalálkozót megelőző hetekben keményen fellépett, mondván, nem fogad el egy rossz megállapodást, amely országát kitenné az orosz megtorlásnak.
Követelései azonban elbizonytalanították az európai vezetőket, és újabb kérdéseket vetettek fel. De Wever azt követelte, hogy "korlátlan garanciákat" ajánljanak fel Belgium és az Euroclear - az orosz eszközök nagy részét őrző letétkezelő - védelmére, ami a többiek számára nem bizonyult elfogadhatónak.
Az egyik diplomata szerint több ország is azt mondta, hogy nem hajlandó "korlátlan garanciákat" felajánlani, és a Belgium megnyugtatására benyújtott munkadokumentumok a többiekben leküzdhetetlen aggályokat keltettek.
"A vezetők nem igazán tudták, hogy végül mit fognak garantálni" - mondta az Euronewsnak egy diplomata. Többszöri próbálkozás után világossá vált, hogy a javaslat nem fog működni. Ekkor Orbán úgy döntött, hogy találkozik Ficóval és Babišsal.
A zűrös végkifejlet kudarcot jelent Merz német kancellár számára, aki erőteljesen szorgalmazta, hogy az orosz vagyon készpénzállományának felhasználásával pénzügyi mentőövet nyújtsanak Ukrajnának. Csütörtökön kora reggel Merz a jóvátételi hitelt már "az egyetlen lehetőségnek" nevezte.
A találkozó végén De Wever azt mondta, a "felső határ nélküli" garanciák szó "idegessé" tette európai kollégáit, és igazolta országa álláspontját.
"Ma bebizonyítottuk, hogy a kis és közepes méretű tagállamok hangja is számít. Az európai döntéseket nem egyszerűen a legnagyobb fővárosok vagy intézmények irányítják. Kollektívak" - mondta Németországra utalva.
De Wever ragaszkodott ahhoz, hogy az orosz vagyon ne kerüljön Moszkva kezébe, és azt Ukrajna újjáépítésére használják fel, de csak a háború befejezése után. Von der Leyenről kérdezve azt mondta, hogy "kiváló munkát" végzett, de azt sugallta, hogy félrevezették őt azok az országok, amelyek a leghangosabban támogatták a jóvátételi kölcsönt.
"A politika nem puha játék. Keményen kell játszani. És ha nagy érdekek forognak kockán, akkor összecsaphat. Egy normális politikus pedig, amikor döntést hoz, elenged minden érzelmet" - mondta. "Számomra a jóvátételi hitel nem volt jó ötlet".
Merz újságíróknak azt mondta, "Európa bizonyította szuverenitását" azzal, hogy megállapodott a közös adósság kibocsátásáról Ukrajna szükségleteinek finanszírozására egy bonyolult geopolitikai forgatókönyvben.
"Ami az orosz eszközöket illeti, csak egy kicsit megváltoztattuk az idővonalat" - mondta továbbá, hozzátéve: "Az orosz eszközöket a hitel értékpapírosítására fogják használni". Az azonban korántsem garantált, hogy Oroszország valaha is jóvátételt fog fizetni Ukrajna lerohanásáért.