Izrael a közel-keleti háború második frontját vívja Dél-Libanonban, a Hezbollah ellen, az Irán elleni légi hadjárat mellett, amelyet az Egyesült Államokkal közösen indított több mint két hete.
Az éjszaka folyamán Dél-Libanonban végrehajtott csapások legalább négy ember halálát okozták - közölte vasárnap a libanoni állami média és a kormány -, mivel Izrael folytatja hadjáratát, amely szerinte az Irán által támogatott Hezbollah ellen irányul.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A libanoni állami Nemzeti Hírügynökség (NNA) szerint Izrael csapást mért "egy lakóépületben lévő lakásra" a tengerparti Szidón város egyik északi kerületében, egy ember meghalt és tűz ütött ki.
A felvételeken egy lakóház harmadik emeletén keletkezett károkat lehetett látni, miközben a libanoni hadsereg lezárta a környéket, és mentőcsapatok dolgoztak a tűz eloltásán.
A közelben lakók az utcára rohantak, néhányan holmikat cipelve. Szidónban a héten több izraeli csapás is érte a lakóépületeket, sok lakost kitelepítettek.
Szidontól délkeletre, Al-Qatrani faluban három ember halt meg egy éjszakai izraeli csapásban - közölte a libanoni egészségügyi minisztérium.
Az izraeli hadsereg vasárnap közleményben közölte, hogy Libanon-szerte folytatta a Hezbollah által használt infrastruktúrára mért csapásokat, és "több Hezbollah kilövőállást" is eltalált Al-Qatraniban, ahol a fegyveres csoport szerinte rakéták kilövésére készült.
Azt is közölte, hogy megsemmisítette a Hezbollah Radwan erőihez tartozó "parancsnoki központokat" Bejrútban.
A Hezbollah vasárnap közölte, hogy a határhoz közeli falvakban lévő izraeli csapatok több állását vette célba.
Az ENSZ vezetője diplomáciát és nemzetközi támogatást sürget Libanon számára
Izrael a közel-keleti háború második frontját vívja Dél-Libanonban az Irán elleni légi hadjárat mellett, amelyet az Egyesült Államokkal közösen indított több mint két hete.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint az izraeli légicsapások 826 embert, köztük 106 gyermeket öltek meg Libanonban a legutóbbi háború kezdete óta, amely március 2-án kezdődött azzal, hogy a Hezbollah rakétákat lőtt ki Izraelre, miután Ali Khamenei ajatollah, Irán volt legfőbb vezetője meghalt egy izraeli légicsapásban.
Joseph Aoun libanoni elnök tárgyalásokat javasolt Izraelnek, de még nem kapott választ.
Az Axios amerikai hírportál szombaton amerikai és izraeli tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Izrael nagyszabású szárazföldi inváziót tervez Libanonban, "amelynek célja a Litani folyótól délre fekvő teljes terület elfoglalása".
A több száz négyzetkilométeres területre már most is izraeli evakuálási figyelmeztetés van érvényben.
Izrael már küldött néhány szárazföldi erőt Libanonba, és szombaton késő este a Hezbollah közölte, hogy folyamatban lévő "közvetlen összecsapásokat" folytat az izraeli erőkkel Khiamban.
Az egészségügyi minisztérium közölte, hogy ebben a hónapban 31 mentős halt meg, és azzal vádolta Izraelt, hogy "többször is célba vette a mentőcsapatokat, miközben mentési feladatokat láttak el".
Az izraeli hadsereg azzal vádolta a Hezbollahot, hogy a mentőautókat katonailag használja, és szóvivője, Avichay Adraee arra figyelmeztetett, hogy Izrael "a nemzetközi joggal összhangban fog fellépni minden olyan katonai tevékenységgel szemben", amelyet a Hezbollah egészségügyi létesítmények vagy mentőautók bármilyen felhasználásával folytat.
Antonio Guterres ENSZ-főnök szombaton bejrúti látogatásán kijelentette, hogy továbbra is nyitva állnak a diplomáciai csatornák az Izrael és a Hezbollah közötti háború befejezésére, és sürgette a nemzetközi közösséget, hogy támogassa Libanont.
Guterres kitartott amellett, hogy "nincs katonai megoldás, csak diplomácia" és párbeszéd.
Az ENSZ vezetője 325 millió dolláros (283 millió eurós) humanitárius felhívást tett közzé Libanon támogatására, hogy reagáljon a több százezer ember kitelepítésére az izraeli hadsereg átfogó evakuálási parancsai közepette.
Mindössze 10 nap alatt több mint 800 000 libanoni lakos kényszerült lakóhelye elhagyására a háború miatt, alig több mint egy évvel azóta, hogy a legutóbbi konfliktus több mint egymillió libanoni lakost űzött el otthonából.
A Norvég Menekültügyi Tanács humanitárius szervezete szerint ez minden hetedik ember a kis országban. Sokaknak nincs hol lakniuk, és a pénzszűkében lévő kormány csak nagyjából 120 000 embert tudott befogadni, miközben azon fáradozik, hogy menedékhelyeket nyisson és több ellátmányt szállítson.