Kijev az utóbbi napokban több nyilatkozatban is jelezte, hogy Ukrajna kész folytatni a béketárgyalásokat Oroszországgal, de a következő forduló megszervezése jelenleg bizonytalan. Az ukrán elnök hajlandó bárkivel tárgyalni Magyarországon is, aki "nem Putyin szövetségese".
Az ukrán elnök szerint Kijev bármikor részt venne egy újabb tárgyaláson, amelyet az Egyesült Államok közvetítésével, háromoldalú formában (USA–Ukrajna–Oroszország) tartanának. A pontos időpont és helyszín azonban még nem dőlt el, mert a felek nem tudtak megegyezni a találkozó megszervezésének részleteiről.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az amerikai fél felvetette, hogy a tárgyalást az Egyesült Államokban tartsák, ezt viszont Moszkva elutasította, és inkább semlegesebb helyszíneket – például Törökországot vagy Svájcot – javasolt. Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna ebben rugalmas lenne, és akár ezekben az országokban vagy más helyszínen is hajlandó tárgyalni, ha létrejön a találkozó.
25 hazai és nemzetközi sajtószerv vendéglátójaként az ukrán elnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy a diplomáciai folyamat részben azért akadt el, mert a nemzetközi figyelem és az amerikai politikai kapacitás egy része a Közel-Keleten kialakult konfliktusra irányul, ami miatt a tervezett tárgyalási fordulót az amerikai fél halasztotta el.
Zelenszkij emiatt azt hangsúlyozta, hogy Washingtonnak inkább Moszkvára kellene nyomást gyakorolnia, nem Kijevre, ha valódi előrelépést akarnak elérni a háború lezárásában.
A tárgyalások tartalmi szempontból továbbra is nagyon nehezek. A fő vitapont a kelet-ukrajnai területek, elsősorban a Donbasz egyes részeinek sorsa, mert Oroszország ragaszkodik az ezek feletti ellenőrzéshez, miközben Ukrajna ugyanezt stratégiai és politikai okokból nem akarja elfogadni. A tárgyalások eddigi fordulói – például a genfi és közel-keleti találkozók – ezért csak korlátozott eredményeket hoztak, és egyelőre inkább diplomáciai pozíciók egyeztetéséről, mint valódi békemegállapodásról szólnak.
Zelenszkij üzenete kettős: egyrészt Ukrajna nyitott a tárgyalások folytatására, másrészt világossá teszi, hogy a béketárgyalások csak akkor haladhatnak előre, ha Moszkva hajlandó kompromisszumokra, különösen a területi kérdésekben és a jövőbeli biztonsági garanciák ügyében. Jelenleg azonban a politikai feltételek és a nemzetközi helyzet miatt a diplomáciai folyamat lassan és bizonytalanul halad.
A hétvégén Zelenszkij nyilatkozott Magyarországról is az AFP hírügynökség, kijelentve, hogy kész „bármilyen vezetővel együtt dolgozni Magyarországon, (…) feltéve, hogy olyasvalakiről van szó, aki nem az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szövetségese.” Az ukrán elnök közölte, hogy jelenleg orosz kommunikációs tanácsadók tartózkodnak Magyarország területén, és a kormánynak segítenek a választási folyamatban.
Zelenszkij kitért arra is, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindítását európai szövetségesei összekötötték a 90 milliárd eurós kölcsönnel, és „arra kényszerítettek, hogy állítsam vissza a Barátságot. Megmondtam barátainknak Európában, hogy ezt zsarolásnak hívják” – tette hozzá.
Üzenet az európai szövetségeseknek
Zelenszkij tárgyalási készségről szóló üzenete elsősorban politikai jelzés a nyugati partnerek felé. Kijev ezzel azt igyekszik demonstrálni Washington és az európai kormányok számára, hogy Ukrajna nem zárkózik el a diplomáciai megoldástól, és nem akadálya a békefolyamatnak.
Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a háború költségei és a nyugati támogatás fenntarthatósága egyre gyakrabban kerül politikai viták középpontjába az Egyesült Államokban és Európában. A tárgyalási hajlandóság hangsúlyozása így részben kommunikációs eszköz is, mivel erősíti Ukrajna pozícióját a szövetségesek szemében, miközben a tényleges kompromisszumok kérdésében Kijev továbbra is fenntartja korábbi vörös vonalait, különösen a megszállt területek ügyében.