Bár Donald Trump és sok amerikai tisztviselő sikeresnek tartotta az Iránra mért júniusi támadássorozatot, az egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó feleslegesnek értékelte. Az Egyesült Államoknak komoly fejtörést okoz az iráni politika folytatásának módja.
HIRDETÉS
Miközben a teheráni kormány igyekszik különalkukat kötni a nyugat-európai hatalmakkal hogy enyhítse az amerikai-izraeli nyomást, az USA többféle megoldást is fontolgat a "hogyan tovább Iránnal?" kérdésére.
Jake Sullivan volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az Aspeni Biztonsági Fórumon kijelentette, hogy szerinte az Egyesült Államok júniusi támadásai szükségtelenek voltak, és nem sikerült elérni azt az elsődleges célt, hogy véglegesen leállítsák Irán nukleáris programját.
Sullivan szerint a diplomáciai megoldás elérésének feltételei már léteznek. Nézete szerint „amióta átadtuk az adminisztrációt Donald Trump csapatának, Irán a forradalom óta a leggyengébb helyzetben van. A Hezbollah gyakorlatilag vereséget szenvedett, Aszad elesett, Irán légvédelmét megsemmisítették."
Az Iráni Iszlám Köztársaság kétszer is megtámadta Izraelt rakéták tömeges bevetésével, de ezeket mindkét alkalommal - amerikai segítséggel - kivédték. Irán gyenge és sebezhető lett, mondta Sullivan.
A politikus szerint egy gyenge és kiszolgáltatott Irán kész lenne elfogadni egy jó megállapodást, amely korlátozott keretekbe helyezi nukleáris programját nemcsak néhány évre, hanem évtizedekre is. Sullivan tippje szerint Trump elnök is erre fog törekedni.
Sok a kérdőjel a nukleáris tárgyalások módja körül
Az elemzők komoly vitában vannak arról, hogy megvitassák Teherán rejtett lehetőségeit a nukleáris program újjáépítésére, valamint az iráni rendszerváltás esélyeit.
Stephen Hadley, aki nemzetbiztonsági tanácsadó volt George W. Bush elnöksége idején, három utat vázolt fel a támadások után. Az első út az izraeli légicsapások kampányának folytatása, amelynek célja az úgynevezett „gyomlálás”, azaz Irán védelmi képességeinek folyamatos gyengítése, párhuzamosan Teherán erőfeszítéseivel az elrettentés újjáépítésére. Ez a szemlélet sok tekintetben azonos Izrael szándékaival.
Hadley szerint a második út az lenne, hogy tárgyalások útján megállapodást kössenek Iránnal, amely szigorú ellenőrzéseket vonna maga után, és megnehezítené a nukleáris program titokban való folytatását. A harmadik út magában foglalhatja annak lehetőségét, hogy Irán maga is dönthet úgy, hogy a fokozódó nyomás alatt felhagy a nukleáris fegyvergyártási programjával.
Hadley azt mondta: „felmerül a kérdés, hogy az irániak arra a következtetésre jutnak-e, hogy túl magas volt a nukleáris program végrehajtásának ára, amely végül egy súlyos támadást és veszteségeket okozott. Természetesen ez a a felismerési pont még nagyon messze van, és valószínűsége is alacsony, de ha mégis megtörténik, átalakítja a Közel-Keletet” — fogalmazott.
Egyben egy másik, de homályos és keserves út tervét is vázolták, vagyis hogy Irán kössön megállapodásokat az Arab-öböl államaival a gazdasági fejlődésre való összpontosítás érdekében. A kibékíthetetlen vallási ellentétek árnyékában ezt a lehetőséget szinte mindenki a vágyálmok világába sorolja.
Rachel Brunson, a Bulletin of the AtomScientists vezető tanácsadója szerint sokan gondolják úgy, hogy Irán - Észak-Korea modelljéhez hasonlóan - a nukleáris fegyvert tekinti a rezsim túlélésének garanciájaként.
„Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az irániak valóban akarnak-e úgy élni, mint az észak-koreaiak, kemény katonai elnyomás alatt, nélkülözésben és elszigetelten? A bizonyítékok arra utalnak, hogy ez nem így van” - mondta Brunson asszony.
David Sanger, a The New York Times washingtoni tudósítója szerint bár úgy tűnik, hogy Fordow nukleáris létesítményét az amerikai támadás megsemmisítette, más nukleáris létesítmények, például a Natanz és az iszfaháni viszont képesek újra működni.
„Nem hiszem, hogy bárki biztosan elmondhatja, hogy ezek örökre eltűntek” - mondta Sanger, aki szerint elsősorban arra lenne szükség, hogy az ellenőrök visszatérjenek, ellenkező esetben újabb katonai konfrontáció várható.
Ehhez viszont Izraelnek meg kell vizsgálnia, és nyilatkoznia kell, hogy elfogadja-e Irán korlátozott urándúsításait a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szigorú felügyelete alatt, máskülönben Teherán titokban folytatja az atomfegyver felépítésének útját.
Az irániak valószínűleg nem tudják titokban folytatni a nukleáris programot az izraeli és amerikai hírszerző szolgálatok elől rejtve. Nem valószínű, hogy ez a tevékenység leplezve maradhat a hírszerző szolgálatok szeme elől, ha Irán vissza akarja szerezni dúsított uránkészletét.