Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nem jött össze a 21. század legnagyobb diplomáciai blöffje: egyhamar nem lesz atomalku Iránnal

Access to the comments Kommentek
Írta: Székely Ferenc
Már a nyáron megnőtt az izraeli nyomás Joe Bidenre
Már a nyáron megnőtt az izraeli nyomás Joe Bidenre   -   Szerzői jogok  Ariel Schalit/AP

Másfél éves vergődés után holtvágányra futott az Iránnal folytatott bécsi atomalkudozás. A vita tárgya a Barack Obama elnök által jóváhagyott, majd Donald Trump által felmondott jegyzék, ami nem is nemzetközi szerződés vagy jogilag értékelhető dokumentum. Joe Biden megválasztásakor mégis visszakerült a tárgyalóasztalra Bécsben. A rá következő másfél év a 21. század eddigi legnagyobb diplomáciai blöffje volt, ahol a békességet színlelő egyik tárgyalófél nem ült asztalhoz a másikkal, és közben szinte zavartalanul folytatta nukleáris katonai fejlesztéseit, aminek a korlátozásától éppen tárgyalt.

Az új izraeli miniszterelnök csikarta ki az elutasító választ Joe Biden elnökből

A hírről beszámoló források szerint Jaír Lapid izraeli miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök legutóbbi telefonbeszélgetése során hangzott el a Fehér Ház döntése, hogy az alku egyelőre lekerül az asztalról és a közeljövőben nem is kerül aláírásra. Pontos további dátumok a teljes lemondásról vagy a folytatásról még nem ismertek. A végső lökést az amerikai elnök közel-keleti látogatása jelenthette július közepén, amikor találkozott az Irán által leginkább fenyegetett két ország vezetőivel.

A felfüggesztés valószínűségét az Unió bécsi főtárgyalója is elismerte.

Nem lesz egyhamar újabb atomalku

Korábban mind az iráni, mind az orosz, sőt az amerikai tárgyaló is optimista nyilatkozatokat tett, annak ellenére, hogy sokasodtak a hírek az iráni nukleáris fejlesztések (dúsítás) egyre magasabb szintjeiről, amik az atomfegyver előállításának lehetősége felé mutattak. Augusztus közepén az orosz delegátus még úgy nyilatkozott, hogy az USA-nak semmi oka nincs az egyezmény megtagadására. Mihail Uljanov szerint korábban valóban léteztek akadályok a megállapodás előtt, de ezek mind megoldódtak, és Oroszország nem lát ellentmondást az iráni feltételek és a végső szöveg között. 

Nem egészen így lett

Elnökségének kezdetén Joe Biden az alku újragombolásának híve volt, hiszen szerepe volt alelnökként az eredeti egyezség megalkotásában is. Elnöksége folyamán három izraeli miniszterelnök igyekezett erről a lépésről lebeszélni, előbb Benjámin Netanjahu, majd Naftáli Bennett, végül Jaír Lapid. 

A JCPOA története

Afganisztán, majd az ukrajnai invázió óta viszont az elnök viszonyulása a Bécsben folyó tárgyalásokhoz folyamatosan változott, a negatív irányba. Egyre világosabb lett, hogy az ukrajnai háború megerősíti az orosz-iráni kapcsolatokat, és egy Moszkva-Peking-Teherán háromszög túl erős tömböt képezhet. Ezért vált veszélyessé a gondolat, hogy a perzsa államot kiengedjék a szankciós nyomás alól, és lehetővé tegyék számára a katonai megerősödést. 

A vélemények természetesen máris gyökeresen eltérőek. A Haaretz izraeli lap által megkérdezett szakértők egyike szerint ez a döntés rossz opció Izraelre nézve, míg egy másik elemző a lehető legjobb fejleménynek tartja. A pesszimista vélemény arra hivatkozik, hogy miután Donald Trump felmondta az egyezséget, Irán óriási mértékű katonai fejlesztésekbe kezdett válaszul. A másik nézet szerint a 2015-ös alku olyan kiskapukat, az ellenőrzés előli kitérési lehetőségeket és csalásokat engedélyezett Irán javára, amiket ki is használt, és éppen ez a békés bécsi kávéházi hangulat kínált számára időnyereséget a további fegyverkezésre. Ezért vele szemben csak a további legszigorúbb korlátozások politikája képzelhető el. 

A kérdés tehát továbbra is az, hogy legyen-e egyáltalán, vagy ne legyen semmilyen megegyezés Iránnal, nem pedig az, hogy milyen legyen.

Amerika fokozódó nyugtalanságát és haragját Iránnal szemben jelzi a Fehér Ház újabb közleménye, miután iráni kibertámadás érte a NATO-tag Albániát. Az ilyen incidensek sem fogják szolgálni a békés nukleáris megegyezést.

További lépések várhatók

Az iráni akció mögött az áll, hogy Teherán legerősebbnek számító emigráns ellenzéke, a MEK Albániában működteti egyik hadiszállását. Az iráni rezsim szerint a MEK a felelős több iráni atomtudós és technikus elleni merényletért, melyeket az izraeli titkosszolgálat segítségével hajtottak végre.

A támadás miatt Albánia már bejelentette kapcsolatainak megszakítását Iránnal.

Nem csak izraeli, de arab nyomás is nehezedett Joe Bidenre

Irán térségbeli ellenfelei, főként Szaúd-Arábia és az Emírségek, de Jordánia, Libanon és Egyiptom is folyamatosan jelezték aggodalmaikat az atomalkuval kapcsolatban. Vészjelzéseik és figyelmeztetéseik egybecsengtek az izraeli jelzésekkel. Az amerikai elnöknek figyelembe kellett vennie, hogy az alku megkötése esetén elveszítheti ezeknek az országoknak a bizalmát, ami kihat az energia-kapacitásokra és a katonai együttműködésre. 

Főként Jemen és Szíria felől kellett volna ebben az esetben súlyosbodó biztonsági veszélyekkel számolni, amelyek amerikai életeket is fenyegettek volna. A Szaúd-Arábiát ért jemeni támadások az ott állomásozó jelentős amerikai koncentrációkra is veszélyesek. 

AP Photo
Húti dróntámadás egy szaúdi olajlétesítmény ellen, a Forma-1 futam idején, 2022 márciusAP Photo

Az aggódó és tiltakozó jelzések nem csak diplomáciai csatornákon záporoztak Washingtonra, de szerte az arab sajtóban is megjelentek.

Sayed Zahra, a bahreini Akhbar Al-Khaleej szerkesztője augusztus 31-én arra mutatott rá, hogy az egyezség Iránnak továbbra is túlzott előnyöket nyújtana, és hogy valótlan az az amerikai állítás, hogy Teherán lemondott alapvető követeléseiről. Nem mondott le semmiről. 

Az egyezkedés utolsó változata valóságos sokkhatást váltott ki az arab világban. Ugyancsak a bahreini sajtóban jelent meg olyan vélemény, hogy ezzel az Egyesült Államok lemondana Irán fenyegető terrorista szerepének korlátozásáról, ami célponttá teszi a mérsékeltebb rezsimeket. Figyelmeztettek arra is, hogy ha Irán újra jelentős bevételekhez jut, azt a terrorista hálózatok fejlesztésére fogja fordítani, ami az Egyesült Államokra és Európára nézve is fenyegető. 

A veszélyek közé sorolják, hogy az arab országok vallási és politikai szempontból rendkívül megosztottak (amire példa a jelenlegi iraki belső válság), és saját ellentéteikkel sem tudnak megküzdeni, főként Libanonban és Egyiptomban. Teherán katonai és pénzügyi megerősödése újabb belső válsággal fenyegeti azokat az országokat, amelyeknek enélkül is súlyos tehertétel a szélsőséges iszlamizmus elleni küzdelem.

AMR NABIL/ASSOCIATED PRESS
Hezbollah-párti tüntetők EgyiptombanAMR NABIL/ASSOCIATED PRESS

A bécsi kritikák nem csak az Iráni Forradalmi Gárdát, a Hezbollahot, a Hamászt, a szíriai síita proxy-erőket és a jemeni hútikat említik, de hozzáteszik, hogy a perzsa hadsereg további erősödése még ezeknél is nagyobb veszélyeket rejt, főként a támadó célú rakétafejlesztések terén. 

A tavasz és a nyár folyamán az arab és az izraeli kormányzatok fokozott nyomást fejtettek ki Washingtonra, hogy álljon el a további alkudozásoktól, amik csak arra szolgálnak, hogy közben Irán zavartalanul folytathassa nukleáris fejlesztéseit.

Ibrahim Allush szír költő, író és újságíró a kibontakozó alkut azzal kommentálta, hogy az első és legsúlyosabb árat az ő országa fogja megfizetni. Szíriában hemzsegnek az iráni biztonsági tisztviselők és milíciák, ami oda vezetett, hogy a nép "ma éhezik, vagy kitelepülésre kényszerül. Országomat egy olyan rezsim tartja túszként, amely kapcsolatban áll az irániakkal és az oroszokkal, és miközben az ellenállás mítoszát terjeszti, valójában a terrorizmust támogatja. Az iráni rezsim gyakorlata nem különbözik a tálib vagy az ISIS rendszerétől, melyeknek fő célja a destabilizáció, az emberek feletti totális uralom megszerzése". 

Allush arra is figyelmeztetett, hogy a nukleáris megállapodáshoz való visszatérés évente dollármilliárdokkal finanszírozza a mollahok (papi vezetők) rezsimjét és milíciáit. "Az iráni nukleáris megállapodás aláírása csak részleges megoldás lehet arra az olaj- és gázválságra, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja váltott ki. Minden nehézségünk ellenére a megállapodást nem fogadhatjuk el, mert az még több pénzt hozna az Aszád-rezsimnek a szíriaiak elleni bűncselekmények elkövetéséhez".

Abdul Wahab Badrakhan libanoni újságíró még augusztus vége előtt azt fájlalta, hogy az USA ahelyett, hogy a mollahok akcióira figyelne a régióban, inkább Irán megbékítése, megpuhítása mellett döntött (appeasement), hogy aztán alkudozhasson vele a nukleáris kérdésben. Ennek egyik oka az volt, hogy Amerika eleinte hamis partnerségre törekedett Teheránnal, mégpedig Kína ellensúlyozására, noha szinte biztosan látható volt, hogy ez nem fog bekövetkezni, és nem is látni jelét jelenleg sem. 

A gazdasági statisztikák is azt mutatják, hogy Irán óriási mértékben profitált az egyezségből, inflációs rátája csökkent és olajbevételei megháromszorozódtak 2015-18 között. 

EURONEWS
Irán sokat nyert az egyezséggelEURONEWS

Irán már nem tudja a békesség álarcát viselni

A leginkább kijózanító fordulat az volt, amikor kiderült, hogy Irán harci drónokat szállít Oroszországnak, ukrajnai felhasználásra. "Az USA nagyon elkésett Irán felelősségre vonásával, és emiatt a térséggel kapcsolatos Biztonsági Tanácsi határozatok egyike sem említi Iránt. Annak ellenére sem, hogy szerepe immár meghatározó négy másik ország manipulálásában és intézményeik megsemmisítésében" - írja Badrakhan. A szerző Libanonra, Irakra, Jemenre és Szíriára céloz elsősorban, amihez hozzá kell még tenni a Gázai övezetet uraló Hamász feletti teljes iráni kontrollt.

Abdullah Bin Bijad Al-Otaibi szaúdi politikai elemző azt írta augusztus végén, hogy az arab országok félelmei a nukleáris megállapodással kapcsolatban jogosak, és nem korlátozódnak Irán nukleáris helyzetére. Ahhoz mérhető veszélynek tartja az arab országok belügyeibe való beavatkozást, valamint a fundamentalista és terrorista szervezetek bővítését is. 

„A rossz nukleáris egyezmény aláírása után Irán dollármilliárdokhoz jutna, a régió pedig újból káosznak, instabilitásnak és terrorizmusnak lenne tanúja és elszenvedője. Az iráni fenyegetés minden országra kiterjed majd, beleértve a nyugatiakat is. Sok nép fogja megsínyleni ennek következményeit". 

Emil Amin egyiptomi író szerint „Irán hosszú és szívós utat tett meg, és csak egy lépésre van a célvonaltól. Biden elnök adminisztrációja eddig megpróbált olyan képet vetíteni az amerikaiak szemében, hogy Irán visszatérése a nukleáris megállapodáshoz megoldja az ellenőrzésüket. Washington azonban gyenge helyzetben van, különösen a fegyveres beavatkozás lehetőségének hiányában." 

Az iráni szándékok megegyezéssel vagy anélkül változatlanok maradnak, és a térség országainak együttes nemzetbiztonsági képességeiknek megfelelő módon kell értékelniük a helyzetet. 

A farkas felfal téged. Ha pedig nem ő, akkor majd a fia

Mashar al-Thaydi szaúdi kommentátor azt a kérdést vetette fel, hogy „meddig nézzük ezt az abszurd játékot a Nyugat és Irán között, miközben minket, Irán szomszédait az foglalkoztatja, hogy mi lesz a mi sorsunk egy új alku után? Obama pénzt és legitimitást adott a teheráni rezsimnek úgynevezett garanciákért cserébe. Ma Biden, az egykori Obama-csapat tagja próbálja megnyugtatni azokat, akikre Washingtonnak szövetségesként kellene építenie a térségben. De ha ezek az összegek [mintegy 100 milliárd dollár] befolynak a Forradalmi Gárda és a Quds pénztárába, hogyan fogja Washington garantálni ezeknek az országoknak a biztonságát?” – kérdezi a szerző.

Egyben idézi a fenti ősi sivatagi mondást, és figyelmeztet, hogy a farkasfalka egyre népesebb, mert nem csak az automatikusan emlegetett terrorszervezeteket kell számba venni, hanem például a bahreini Ashtar-brigádokat, az iraki Hasdra gerillacsoportot, a kuvaiti sejteket és a még mindig aktív al-Kaidát. Ha ezeknek még több pénz jut, akkor a farkaskölykök száma is szaporodni fog.

Hani Mohammed/AP
Húti támadások áldozatainak koporsói Saana-ban, JemenHani Mohammed/AP

Rafik Khoury libanoni cikkíró szerint „Joe Biden elnök kormánya megismétli azt a sikertelen kísérletet, amelyet már Barack Obama kormánya is tesztelt. A téves nézet szerint a nukleáris megállapodáshoz való visszatérés három célt érhet el: megakadályozni, hogy Irán katonai atomhatalom lehessen, mérsékelni az iráni rezsimet anélkül, hogy kapcsolatba lépne vele, és az a remény, hogy Irán gazdasági helyzetének javulása megerősíti a belső reformereket".

Khoury szerint mindaddig, amíg a megállapodás kizárólag a nukleáris aktára korlátozódik és semmi más célt nem tűz maga elé, a forgatókönyv a papok és ügynökeik javát szolgálja. „Teherán mindent megkap, amit akar, és befejezi mindent, amit csinál, anélkül, hogy ebben bármilyen kontroll alá esne".

Nem korlátozzák Irán ballisztikus rakétaprogramját, nem korlátozzák az iráni befolyást a térségben, nem állítják le destabilizáló magatartását, nem zavarják el Szíriából, Irakból és Libanonból, nem fognak visszalépni a jemeni lázadók felfegyverzésétől, további rakétákat és drónokat indíthatnak el polgári és ipari célpontok ellen Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben. 

Vajon Washington feladja-e a létfontosságú amerikai érdekeket, valamint szövetségesei és barátai érdekeit? – veti fel a szerző. Az arab országok, melyeknek megcsappant az amerikaiakba vetett bizalma, újabb próba elé néznek: szembe kell szállniuk az iráni terjeszkedéssel, függetlenül attól, hogy Amerika mit tesz. Minél közelebb kerül a Biden-kormányzat a teheráni papokhoz, az Egyesült Államok annál inkább elveszíti hitelességét az arab világban. 

Ronald Zak/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Egy eleve reménytelen egyezkedés színpada Bécsben, 2021 áprilisRonald Zak/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.

A következő hetek-hónapok kérdése az, hogy a bécsi diplomáciai zsibvásár után az USA tartja-e szavát, és a korábban kialakult közös izraeli-arab együttműködés kiszorítja-e Iránt abból a térségből, ahol semmi keresnivalója nincs, mint azt az legutóbbi iraki események is bizonyították.