A legújabb emelési javaslat 250 milliárd dolláros tételeket tartalmaz. Ezzel Trump elnök messze túllépi Joe Biden védelmi keretét, miközben ádáz vita dúl a Kongresszusban az amerikai költségvetési hiány csökkentéséről.
HIRDETÉS
A Pete Hegseth védelmi miniszter által igényelt újabb 205 milliárd dolláros emelés 18 százalékkal növeli meg a tavalyi védelmi büdzsét. Egyelőre nem is világos, hogy az új forrásokat pontosan mire költenék el, de a légierő látszik a legesélyesebb nyertesnek.
A Breaking Defense által megszerzett költségvetési dokumentumok szerint a Pentagon kivételezettje az F-15EX Eagle II vadászbombázó valamint a tetemes lőszerbeszerzés, míg a legnagyobb vesztesnek az F-35 lopakodó látszik.
A javaslat a kongresszusi vita kimenetelétől függ, mivel több republikánus is ellenzi, hogy Donald Trump mentesüljön a katonai kiadások plafonja alól. Némi finanszírozási veszteséggel is számolni kell, mert például Lengyelország a héten felmondta a Black Hawk harci repülőgépekre feladott rendelését, mivel a forrásait inkább drónfejlesztésekre fordítaná.
Az amerikai védelmi iparnak amúgy is számolnia kell azzal, hogy a szinte hetente változó haditechnikai közegben több ország átcsoportosítja védelmi beszerzéseit, ami bevételi veszteségeket fog okozni a hagyományos eszközöket (például páncélosokat vagy tarackokat) gyártó vállalatoknak.
A Kongresszusnak elküldött közbeszerzési költségvetési dokumentumok még nem is véglegesek, mert a hajógyártási kiadások hiányozni látszanak. Enélkül is egy olyan pénzcsomagról van szó, amilyet még sosem láttak a Kongresszusban, és ami a képviselőket frusztrációval töltötte el a Ház Költségvetési Védelmi Albizottságának meghallgatásán. A hatalmas összegek mellett a demokraták azt is kifogásolták, hogy a terv részletei átláthatatlanok, mondta Rosa DeLauro connecticuti képviselő.
A légierő étvágya kielégíthetetlen
A US Air Force további 24,8 milliárd dollárt igényel harci gépekre, és még 6,2-t levegő-levegő rakétákra. A harci gépek mellett többet költenének lopakodó stratégiai bombázókra, valamint azokra a drónokra, amelyekből az USA sokat vesztett a jemeni húszikkal folytatott küzdelemben a Vörös-tengeren.
Kiemelt szereplő a Northrop Grumman B-21 Raider alacsony felderíthetőségű stratégiai bombázója, amely a B-2 váltótársa lenne a következő években. A Pentagon több száz millió dollárt költene a típus előzetes változatának beszerzésére.
380 millió dollárt szánnak a legújabb típusú hiperszonikus, légi indítású gyorsreagálású fegyver, az ARRW beszerzésére, de a tervezet konkrét mennyiségeket nem sorol fel.
A szolgálat emellett 656,3 millió dolláros költségvetést tervez 3 000 darab nemrégiben kifejlesztett FAMM kazettás rakéták családja számára.
A kiadásnövekedés közepette a világ legjobbjának tartott F-35 II Lightning a vesztesek közé kerülhet. A védelmi szolgálat a tavalyi évhez képest a felére csökkenti a gépek beszerzését, 24 darabról a tervezett 44-hez képest. A katonai elemzők szerint a csökkenésnek nem a gép minősége vagy magas ára az oka, hanem a drónhadviselés felé történő szinte teljes elfordulás. A 6. generációs F-47 vadászgép terve már teljes egészében a kísérő drónrajok támogatására épül. (Ennek részleteit ebben a cikkünkben ismertettük.)
Alig nő az űrhaderő támogatása
A korábbi zengzetes bejelentések ellenére a kozmikus védelmi ágazat 2,8 milliárd dolláros csökkentéssel számolhat. Több jelenlegi program visszafogására lehet számítani, beleértve a Beyond Line-of-Sight terminálok családját.
Ezzel szemben enyhén növekedni fog az Aranykupola légvédelmi programba sorolható termékek beszerzése, köztük a földi alapú kommunikációs zavaróberendezés és a szintén földi alapú Bounty Hunter interferencia-érzékelő rendszer.
Az Űrhaderő minimális többletre számíthat a Biden-kormányzat által tervezett rendszer javára, ellenben megnőnek a kiadások az alacsony Föld körüli pályára szánt műholdak esetében. Többet fognak költeni a nemzetbiztonsági célú űrhajó-indításokra is, a korábbi évi 4 felbocsátást 11-re emelve.
A haditengerészeti fejlesztés Kínára összpontosít
A haditengerészet fogja elkönyvelni a legmagasabb összegű fejlesztéseket, mind a hadihajók, mind a tengeralattjárók terén. A kongresszusi iratok szerint ez az egyetlen fegyvernem, ahol a szenátorok még keveslik is a költségnövekedést.
A kormányzat két Virginia osztályú tengeralattjáró beszerzését reméli, és ehhez járulna egy Columbia osztályú tengeralattjáró is. Ezekkel az építésekkel az Egyesült Államok a világ összes nukleáris meghajtású tengeralattjárójának közel felét birtokolná (USA 70, Oroszország 40, Kína 19, Egyesült Királyság 10, Franciaország 9, India 3). Roger Wicker szenátor mississippi szenátor szerint a költségvetési kérelem 4 milliárd dollárral alulfinanszírozza a tengeralattjáró programot, arra hivatkozva, hogy az Irán-Jemen térség és a Dél-Kínai-Tenger erősebb koncentrációt követel.
Vita folyik még az Arleigh Burke osztályú rombolók és a Constellation osztályú fregattok körül, de vélhetően megmarad az a szokás, hogy a Kongresszus kétévente három rombolóval bővíti a flottát.
A haditengerészeti repülés terén a kormányzat nem keres új F/A-18 Super Horneteket. A költségvetési kérelem 23 függőleges fel-leszállásra képes F-35B repülőgépet tartalmaz. Összesítve a haditengerészet repülési beszerzései 17 milliárd dollárt jelentenek.
A szárazföldi hadsereg
Az amerikai hadsereg teljes vezetési és szervezeti átalakítás előtt áll, amihez 28,4 milliárd dollárnyi beszerzési forrást kér. A szükséges hagyományos fegyverzetek bevásárlása 40-42 milliárd dollárba kerül majd.
A hadseregnek szüksége van precíziós rakétákra és szeretné megvalósítani hiperszonikus fegyverprogramját, a Dark Eagle-t is. A Javelin készletek feltöltése és az irányított többszörös lövésű rakétarendszer (GMLRS) további százmilliókba kerül.
Csökkenni fog viszont a páncélosokra elköltött pénz, így az M1 Abrams fejlesztési terve mindössze 740 millió dollárra számíthat. A számokból az derül ki, hogy az Egyesült Államok nem tervez jelentős szárazföldi műveleteket a következő években, hiszen még a Humveee-k és az éjjellátó készülékek költségkerete is apad.