Pete Hegseth védelmi minisztert a demokrata és republikánus törvényhozók intenzíven faggatták a háború költségeiről, Trump végjátékáról és a fegyverkészletek csökkenéséről.
A Pentagon kedden közölte, hogy az iráni háború eddigi költsége már elérte a 29 milliárd dollárt (mintegy 24,7 milliárd eurót). Ez körülbelül 4 milliárd dollárral több annál a becslésnél, amelyet két héttel ezelőtt ismertettek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A növekvő összeg egyre nagyobb aggodalmat vált ki az amerikai törvényhozók körében, akik attól tartanak, hogy a konfliktus nemcsak rendkívül költséges, hanem az amerikai fegyverkészleteket is gyors ütemben kimeríti.
A kiadások jelentős részét lőszerek pótlására és megrongálódott haditechnikai eszközök javítására fordítják. A Pentagon pénzügyi vezetője, Jay Hurst ugyanakkor jelezte: a mostani becslés még nem tartalmazza a térségben megrongálódott amerikai katonai bázisok helyreállításának költségeit.
Pete Hegseth védelmi miniszter kedden ismét komoly kritikákkal szembesült a Kongresszusban. A képviselők és szenátorok a csökkenő fegyverkészletekről, a háború növekvő költségeiről és Donald Trump elnök hosszú távú stratégiájáról kérdezték.
Bár Hegseth visszafogottabb hangnemet ütött meg, mint a múlt havi meghallgatáson, feltűnő volt, hogy ezúttal saját Republikánus Pártján belülről is erősebb bírálatokat kapott.
A miniszter visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint az Egyesült Államok kifogyóban lenne a fegyverekből. Ugyanakkor elismerte, hogy a Trump-kormányzat intenzíven dolgozik a fegyvergyártás növelésén.
Hegsethnek a 2027-es katonai költségvetési tervről és a háború finanszírozási hatásairól is kérdéseket tettek fel.
A kaliforniai republikánus képviselő, Ken Calvert arra figyelmeztetett, hogy az iráni konfliktus hosszú távon gyengítheti az Egyesült Államok katonai felkészültségét.
„Továbbra is kérdéses, hogy rendelkezünk-e elegendő tartalékkal és ellenálló képességgel egy nagy intenzitású konfliktushoz” – mondta Calvert.
Amikor arról kérdezték, van-e konkrét terv a háború lezárására, amelyről eddig nem sikerült politikai konszenzust kialakítani Washingtonban, Hegseth azt válaszolta: az Egyesült Államoknak „megvan a terve az eszkalációra, ha szükséges”.
A négy órás kongresszusi meghallgatáson a szövetségesekkel megromlott kapcsolat is szóba került. Mitch McConnell republikánus szenátor szerint több európai ország úgy érzi, hogy Washington fokozatosan csökkenti jelenlétét Európában.
„Úgy tűnik számomra, hogy sok európai ország azt gondolja: magukra maradtak, és hogy nem az USA lesz a NATO vezető ereje a jövőben” – mondta McConnell.
A Trump és a NATO közötti kapcsolatok azután romlottak meg, miután a szövetségesek nem voltak hajlandók beszállni a Hormuzi-szoros biztosításába.
Az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetői, valamint Alexander Stubb finn elnök egyenesen elutasították, hogy Trump segítségére siessenek, mondván, hogy a NATO védelmi szövetség, és nem kötelesek részt venni egy agressziós háborúban.
Az Egyesült Államok és Irán továbbra is patthelyzetben van a Hormuzi-szorosban, ahol a világ olaj- és gázmennyiségének nagyjából egyötöde folyik.