Az európai országok már azt fontolgatják, hogy tűzszünet vagy békemegállapodás esetén küldjenek-e csapatokat a térségbe. Donald Trump megválasztott amerikai elnök ugyanis világossá tette: nem fog katonákat küldeni a háború dúlta országba a biztonság garantálására.
HIRDETÉS
A francia elnök által kezdeményezett tárgyalások ugyan még korai szakaszukban vannak, ám máris megosztottságot mutatnak egy ilyen misszió lehetséges céljait és megbízatását-, mi több, még a kérdés felvetésének időszerűségét illetően is.
Az európai vezetők el akarják kerülni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökben azt a benyomást keltsék, hogy szerintük eljött volna a tárgyalások ideje. Ehelyett továbbra is az Ukrajnának nyújtott katonai és gazdasági segélyek növelésére összpontosítanak, semmi jelét nem látván annak, hogy Putyin kész lenne tárgyalni.
A színfalak mögött azonban egyes tisztviselők azon gondolkoznak, hogy az európai nemzetek hogyan nyújthatnának biztonsági garanciákat Ukrajnának, akár egy több tízezer katonából álló, ukrán földön állomásozó haderővel - írja cikkében a Reuters.
Egy ilyen katonai erő növelné az Oroszországgal való közvetlen konfrontáció kockázatát, emellett feszítené az európai hadseregeket, amelyek fegyverkészletei kimerültek, és amelyek megszokták, hogy a nagyobb missziókban nagymértékben számíthatnak az Egyesült Államok támogatására - vélik a kétkedők.
Trump azonban - állítja a Reuters írása két, hozzá közel álló forrásra hivatkozva - kizárta, hogy az amerikai csapatok szerepet vállaljanak a tűzszünet betartatásában, és ragaszkodott ahhoz, hogy ezt a szerepet az európaiaknak egyedül kell majd betölteniük. Mindez december 7-én történt Párizsban, az Emmanuel Macronnal és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalásokon derült ki.
Németország, Olaszország, Lengyelország és Nagy-Britannia alkothatnák az esetleges békefenntartó haderő nagy részét.
Visszavágás Macronnak
Tekintettel arra, hogy a csapatok ilyen fajta misszióba küldése politikailag érzékeny kérdés, többen "visszavágtak" a francia elnöknek: múlt heti megbeszélésüket követően Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette: nem tervezi, hogy csatlakozzanak egy ilyen haderőhöz.
Boris Pistorius német védelmi miniszter pedig hétfőn azt mondta, Berlin valószínűleg szerepet vállalna a tűzszünet biztosításában, de azt még túl korai lenne megmondani, hogy milyen erőre lenne szükség.
Mark Rutte NATO-főtitkár viszont a múlt héten azt kérte a katonai szövetség tagjaitól illetve az ukrán vezetéstől, hogy a jövőbeli forgatókönyvek megvitatása során "legyenek némileg visszafogottabbak".
Elemzők szerint az eddigi vitákból világosan látszik: nagyon zavaros az, hogy egy jövőbeli európai misszió hagyományos békefenntartó szerepet vállalna-e, például a tűzszüneti vonal felügyeletét, vagy erőteljes, elrettentő erőt biztosítana bármilyen további orosz támadással szemben. Olasz tisztviselők békefenntartásról beszélnek, míg francia és ukrán tisztviselők az elrettentésre összpontosítanak.
Mekkora lehetne ez a misszió?
Az "elrettentő erőt" egy 5-8 országból álló koalíció hozhatná létre - mondta egy, a megbeszélésekbe beavatott ukrán tisztviselő. Ami a szóban forgó haderő méretét illeti, sok múlik azon, hogy pontosan mi a küldetése. Egyes elemzők szerint körülbelül 40 ezer lehet a reális létszám.
"Egy olyan rotációs rendszerben, amely magában foglalná a bevetésre készülő és a bevetést követően újjáalakuló egységeket is, egyidejűleg mintegy százezer katona vehetne részt a misszióban. Ez pedig bizonyosan komolyan meg fogja terhelni az európai szárazföldi erőket" - vélekedett Franz-Stefan Gady, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének munkatársa.
Szerinte ilyen erőket akkor lehetne létrehozni, ha egyes európai országok visszavennének más missziókból, például a balkáni békefenntartásból. Európa, az Egyesült Államok és más partnerek a kilencvenes években mintegy 60 ezer katonát küldtek Boszniába, 50 ezret Koszovóba, de ezek a missziók ma már sokkal kisebbek.
Ugyancsak vita tárgyát képezi a nemzetközi erők összetétele - mivel az erők összetételének mindkét fél számára elfogadhatónak kell lennie - valamint a megbízatásuk tartalma.
Guido Crosetto olasz védelmi miniszter szerint a missziónak az ENSZ égisze alatt kellene működnie. Más tisztviselők szerint azonban ez túl nagy befolyást biztosítana Oroszországnak, az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjának.
Elemzők mindeközben azt is hangsúlyozzák, hogy a teljes siker érdekében az európaiaknak lehetőség szerint az Egyesült Államokat is meg kellene győzniük arról, hogy valamilyen módon azért vegyen részt az akcióban, legalább hírszerzési és egyéb operatív segítséggel.