Méár az orosz vezetésben is többen úgy látják, hogy a több mint két éve tartó ukrajnai háború alatt Vlagyimir Putyin orosz elnök túl sokszor fenyegetőzött nukleáris eszkalációval ahhoz, hogy komolyan vegyék az efféle kijelentéseit.
HIRDETÉSA Washington Postnak nyilatkozó, Kremlhöz közeli források szerint Putyin köre keresi a módját, hogy egy központilag szabott új retorikával félelmet keltsenek Kijev nyugati szövetségeseiben.
Moszkva legutóbb múlt héten emlegette az orosz nukleáris arzenál bevetését, amikor az Európai Parlament megszavazta, hogy Kijev orosz területre irányíthassa a Nyugattól kapott nagy hatótávolságú fegyvereit. A szavazásra Vjacseszlav Volodin Duma-képviselő reagált, és közölte, hogy "amire az EP felszólít, az egy nukleáris fegyverekkel vívott világháborúhoz vezet", és egyenes Strasbourgot érő atomcsapással fenyegetőzött. A fenyegetést aligha lehet komolyan venni, a Washington Post orosz forrása azt mondta, hogy ez már nem ijeszt meg senkit, a nukleáris eszkalációt pedig Moszkva sosem gondolta komolyan. A lapnak nyilatkozó egyik diplomáciai forrás mindehhez hozzátette, hogy a nukleáris fegyverek bevetésének katasztrofális következményei miatt Moszkva az eddigi szövetségeseit is elveszítheti.
Tatjána Sztanovaja, a francia székhelyű R-Politik politikai tanácsadó cég alapítója és elemzője a Postnak azt mondta, hogy szerinte nemhogy mások, de még maga Putyin is a legrosszabb lehetőségnek tartja a nukleáris eszkalációt, mert ezzel Oroszország létezését sodorja veszélybe.
Noha a Kreml gondolkodik az újfajta kommunikáción, a Post forrásai szerint Moszkva láthatóan elégedett Washington látszólagos habozásával, azzal kapcsolatban, hogy engedélyezzék-e Kijevnek a nyugati fegyverek orosz területen való bevetését, vagy nem.
Lawrence Freedman, a londoni Kings College háborús tanulmányokkal foglalkozó professzora szerint Moszkva külföldi szabotázsműveletekkel válaszolna a nyugati fegyverek oroszországi bevetésére, és inkább olyan, a Nyugat ellen küzdő csoportokra bízná ezt a feladatot, mint például a jemeni húszik.
Szergej Markov Kreml-közeli politikai elemző szerint mindemellett diplomáciai lépéseket is tehet Moszkva, például bezáratja a moszkvai brit nagykövetséget, vagy ha katonai lépésben gondolkozik, akkor csapást mérhet a NATO lengyelországi és romániai légitámaszpontjaira, amelyek állítólag az ukrán F-16-os vadászgépeket fogadják, noha Sztanovaja ezt a lépést valószínűtlennek tartja. Tény, hogy a Kreml korábban már ezt a kártyát is kijátszotta, majd, miként a nukleáris csapásból, ebből sem lett semmi.