Oroszország nem kiváncsi Zelenszkij ukrán elnök békejavaslataira és meghívására a második nemzetközi tárgyalási fordulóra. Az első fordulóra, melyet Svájcban rendeztek, Oroszország nem kapott meghívást,
Oroszország szombaton közölte, hogy nem vesz részt a novemberben tartandó második ukrajnai békecsúcson, annak ellenére, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán vezető jelezte, hogy ezúttal meghívja Moszkva képviselőit.
Moszkva elutasította az ötletet Zelenszkij amerikai utazása előtt, ahol Joe Bidennek, Kamala Harrisnek és Donald Trumpnak mutatja be további elképzeléseit az ukrajnai háború megnyerésére.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint „az úgynevezett csúcstalálkozó célja változatlan”. Az orosz fél az értekezletet pusztán az életképtelen „Zelenszkij-formula” népszerűsítésének tartja. Moszkva úgy látja, hogy Ukrajna a konfliktus megoldásának egyoldalú módját erőlteti, hogy támogatást szerezzen a világ többségétől. Ezzel szeretné Oroszországot kapitulációra kényszeríteni - értelmezte a szóvivő a a Kreml álláspontját.
Moszkva kijelentette, hogy készen áll olyan „komoly javaslatok” megvitatására, amelyek figyelembe veszik a „geopolitikai realitásokon alapuló jelenlegi helyzetet”, ahogy azt Vlagyimir Putyin elnök júniusban leírta.
Putyin akkor úgy fogalmazott, hogy Oroszország beleegyezik a béketárgyalásokba, ha Ukrajna feladja négy olyan régióját, amelyeket Moszkva a sajátjának tart. Ezeket a területeket Oroszország már annektálta, és beillesztette az Orosz Föderációba, melyet helyi népszavazásokkal támasztott alá.
A döntést, azaz a kelet-ukrajnai régiók bekebelezését - Szíria és Észak-Korea kivételével - a világ egyetlen állama sem tekinti jogszerűnek és véglegesnek.
Az orosz elnök követelése a Svájcban megrendezett első béketárgyalási fordulót követte, ahová Moszkva nem kapott meghívást. Az ott megszületett zárónyilatkozatot India, Szaúd Arábia és Brazília nem írta alá, de csatlakozott hozzá 78 másik ország, köztük Törökország és Magyarország is.
Oroszország hajthatatlan, noha már 70 ezer halottja van Ukrajnában
A BBC orosz szolgálata és a független Mediazona hírportál összesítése szerint több mint 70,000 orosz katona halálát lehet számszerűen megerősíteni Ukrajnában azóta, hogy a Kreml több mint két és fél évvel ezelőtt megkezdte invázióját.
A két ügynökség nyílt forráskódú hírszerzési információkkal, hivatalos nyilatkozatokkal, újságokban megjelent gyászjelentésekkel és közösségi médiában közölt bejegyzésekkel állapítja meg az elesett orosz katonák számát.
Az adat nem tartalmazza a harcba vissza nem küldhető súlyos sebesültek, az eltűntek (MIA), a hadifoglyok (POW), a dezetőrök és az öngyilkosok számát.
A pénteken közzétett legfrissebb halotti adatok rávilágítanak arra, hogy az Ukrajnában elesett orosz katonák demográfiai profilja és jogi státusza hogyan változott az invázió óta. Jelenleg minden ötödik halott kötött szerződést az orosz hadsereggel vagy a nemzeti gárdával (Rosgvardia), és több mint fele nem állt kapcsolatban a katonasággal 2022. február 24. előtt.
A konfliktusban elhunytak zöme 40-es, 50-es vagy akár 60-as éveikben járó férfi, akinek legtöbbje nem rendelkezett harci tapasztalattal vagy speciális képzettséggel.
2022-ben az átlagos halott orosz katona 21 éves szerződéses volt olyan elit egységeknél, mint a különleges erők, a légideszant alakulatok, vagy a tengerészgyalogság.