A The Guardian által megszerzett dokumentumok összesítése széles képet rajzol az orosz katonai erők szervezettségéről és morális állapotáról.
HIRDETÉSA brit lap által vizsgált dokumentumok hónapokon át érkező figyelmeztetéseket tartalmaznak az esetleges ukrán benyomulásról, és feltárják az orosz katonai morál feletti aggodalmakat is. A különféle iratokat, feljegyzéseket és más adatokat az ukrán hadsereg a kurszki térségben gazdátlanul maradt orosz állásokból szerezte.
A jelek szerint az orosz katonai vezetés már februárban számolt az ukrán behatolás lehetőségével.
Az adatok nyilvánosságra kerülése az eddiginél is kínosabbá teszi az augusztus elején történt ukrán betörés utáni zavarodottságot az orosz erők soraiban. Az újsággal megosztott dokumentumok között egy frontkatona öngyilkossága is szerepel, aki „hosszú ideje depressziós állapotban volt az orosz hadseregben végzett szolgálata miatt”.
Az iratok szerint az egységek parancsnokai utasítást kaptak arra, hogy a katonák naponta kövessék az orosz állami médiát „pszichológiai állapotuk megőrzése érdekében”.
Az orosz 488. motorizált lövészgárda egységeitől származó iratokat egy különleges ukrán műveleti csapat foglalta le. Az egység állítása szerint az orosz belügyminisztérium, az FSzB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) és a hadsereg dokumentumait vitték el a régió épületeiből.
A megszerzett anyagok egy része nyomtatott parancs vagy üzenet volt, melyeket a a frontvonal egységeinek juttattak el. Találtak kézzel írt naplókat, amelyek rögzítik az eseményeket és az aggodalmakat, a legkorábbi bejegyzések pedig már 2023 végén megszülettek. A legfrissebbek hat héttel azelőttről származnak, hogy Ukrajna augusztus 6-án megkezdte behatolását a Kurszki területre.
A meglepetés ereje jóval kisebb is lehetett volna
Ukrajna behatolása meglepte Kijev nyugati partnereit, mivel nem tájékoztattak őket a tervről. A tervezést az ukrán vezetői elitben is csak egy nagyon szűk körre terjesztették ki. A magasfokú titkolózás ellenére az orosz katonai dokumentumok hónapok óta jeleztek figyelmeztetéseket a térségbe való esetleges behatolásról és az ötezer lakosú Szudzsa elfoglalásának kísérletéről.
Már egy január 4-i orosz feljegyzés beszélt az ukrán fegyveres csoportok „áttörésének lehetőségéről az államhatáron”, és fokozott kiképzést javasolt, felkészülendő a támadások visszaverésére. Február 19-én az egységek parancsnokait figyelmeztették Ukrajnának arra a lehetséges tervére, hogy 80 kilométeres mélységig nyomuljon be Oroszország területére, négy napos időablakkal. Ez az idősáv azóta elérte a másfél hónapot.
Március közepén a határmenti egységek parancsot kaptak a védelmi vonalak megerősítésére és további gyakorlatok szervezésére a megfelelő védelem érdekében. Nem tudni, hogy az intézkedések megtörténtek-e, de a jelen állapot tükrében valószínűleg elmaradtak, vagy hanyagul végezték el ezeket.
Június közepén még konkrétabb figyelmeztetés érkezett az ukrán tervekről a Junakivka-Szudzsa irányú támadásról, ami másfél hónappal később meg is történt. Azt is feltételezték, hogy Ukrajna megpróbálja lerombolni a Szejm folyón átívelő hidat, hogy megzavarja az orosz utánpótlási vonalakat a régióban. Ennek ellenére ez az akció is bekövetkezett.
A júniusi dokumentum kifogásolta, hogy a fronton állomásozó egységek „átlagosan csak 60-70 százalékban vannak feltöltve, és elsősorban gyenge kiképzésű tartalékokból állnak”. Amikor augusztus 6-án megindult az ukrán szárazföldi akció, sok orosz katona feladta a harcálláspontját, és Ukrajna egy héten belül átvette Szudzsa teljes birtoklását.
„Elfutottak anélkül, hogy kimentették vagy megsemmisítették volna az irataikat”
Ezt mondja az ukrán műveleti csoport egyik tagja, aki lefoglalta az aktákat. Moszkva kaotikus visszavonulása során az ukrán erők több száz orosz katonát ejtettek fogságba, akik közül sokan sorkötelesek voltak, és általában nem várható, hogy élet-halál harcba szálljanak.
Példa erre a dokumentumokban szereplő 2. század egyik sorkatonájának esete, akinek szülei augusztusban a Telegram csatornán egy érzelmes videófelhívást rögzítettek, melyben a 22 éves katonát Vadim Kopilovként azonosították. Róla azt mondták, hogy Szudzsa közelében esett fogságba, és felszólították az orosz hatóságokat, hogy cseréljék ki ukrán hadifoglyokra.
A dokumentumok betekintést engednek az elmúlt év orosz egyik taktikai módszerébe, hogy az ukrán felderítő drónok megzavarására csaliárkokat és állásokat hozzanak létre. „A harckocsik, páncélozott járművek és tüzérségi hordozórakéták modelljeit, valamint katonák próbabábuit kell telepíteni, és ezeket rendszeresen mozgatni kell” – áll az egyik utasításban. Nem tudni, hogy ezt a parancsot végrehajtották-e.