Az ukrán menekült gyerekek integrációját a magyar oktatási rendszer nem tudta megoldani, rengetegen az ukrán online oktatásban rekedtek. A szeptemberben nyílt ukrán-magyar kéttannyelvű iskola több fronton is lépés a jó irányba, de a magyar állam azért nem vállalta fel teljesen a feladatot.
HIRDETÉSSzeptembertől működik Budapesten Európa egyetlen menekült ukrán gyerekeket tanító olyan kéttannyelvű iskolája, amely egyszerre ad a fogadó országban elfogadott - esetünkben magyar -, illetve ukrán bizonyítványt. Az Ukrán Hagyományok Háza civil szervezet két évig dolgozott azon, hogy megszervezzék és akkreditálják az iskolát, aminek Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij személyes találkozója adta meg a végső lökést.
A magyar iskola nem tanította meg őket magyarul
A fenntartó Ukrán Hagyományok Háza egy nonprofit kft., ami mögött alapvetően egy korábban Magyarországra érkezett ukrán pár, Szerhij Beszkorovannij és felesége, Olenna állnak. 2022. februárjától, amikor Oroszország Ukrajna elleni területszerző háborúja új fokozatba kapcsolt, rengeteg ukrán gyerek érkezett Magyarországra. Szerhij és Olenna látták, hogy a beiskolázott ukrán diákokat a magyar oktatás rossz hatásfokkal vagy egyáltalán nem tudta integrálni, nem tanulták meg a nyelvet és emiatt rossz jegyeket kaptak, vagy évet kellett ismételniük.
A nyelvi nehézségeken túl nem segített a helyzeten az sem, hogy nagyon más az ukrán és a magyar tananyag felépítése: míg a magyar rendszerben újra és újra egyre nagyobb komplexitással tanulják újra ugyanazokat a témákat, az ukrán tananyag lineárisan blokkokat tanít egymás után - magyarázta az Euronewsnak Olenna. A tizenkettedik évfolyamra nagyjából ugyanott tart mind a két tananyag, de menet közben - ahogy a legtöbb ukrán diák rákényszerült - embert próbáló a váltás.
Végül Olenna szerint a Magyarországon maradt ukránok részben azért nem mentek tovább Nyugatra, mert ideiglenesnek tekintik a helyzetüket és a háború végeztével vissza szeretnének térni Ukrajnába. Éppen ezért sokan meg sem próbálták a magyar iskolát, hanem az ukrán állam által biztosított online oktatást választották, aminek szintén megvoltak a hátulütői. Az apák nem hagyhatták el Ukrajnát, az anyukák jellemzően igyekeztek munkát találni, a gyerekek pedig egyedül maradtak a lakásban a traumáikkal és a képernyőkkel.
"Amikor végül megnyitottuk az iskolát, végigjártam az osztályokat és rövid kérdéseket tettem fel: honnan jöttetek, hol tanultatok eddig?" - mond egy jellemző történetet az iskolai integráció kudarcáról Szerhij.
A magyar-ukrán kéttannyelvűben azt tapasztalták, hogy érdekes módon más ukrán gyerekekkel együtt könnyebben ment a magyar nyelv tanulása is, mert a nyelv nem szigetelte el az ukrán gyerekeket a többiektől.
Pánikroham, ha elhúz egy helikopter az iskola fölött
Olenna arra is rámutat, hogy azok a gyerekek, akik ukrán távoktatásban maradtak, már összesen négy évet töltöttek távol az iskolától és ezzel a kortárs csoportoktól: kettőt a COVID, kettőt pedig a háború miatt. Ráadásul a menekült ukrán gyerekek nagy része súlyosan traumatizált.
"Azoknak a gyerekeknek, akik Kelet-Ukrajnából érkeztek, lebombázták a házukat és ezért nincs hova visszatérniük" - érzékelteti Olenna, hogy milyen emlékeken kell túllépniük a diákjaiknak. - "Nagyon nehéz megérteniük, hogy nincs már mögöttük otthon semmi, hogy a múltjuk megszűnt létezni."
"A harmadik kategória azok a gyerekek, akik az oroszok által megszállt területekről érkeztek. Ezek a gyerekek éheztek, és bántalmazták őket, súlyos szorongás vehet rajtuk erőt már attól is, ha kicsit késik az étel, velük különösen óvatosan kell foglalkozni, hogy visszatérjenek a normális gyerekkorhoz."
Az iskolában ezeket a traumákat két pszichológus kezeli, egy az alsósoknál, egy pedig a nagyobbaknál. De az is segít, hogy menekült ukrán tanárok tanítanak, akik pontosan tudják, mit éltek át ezek a gyerekek, és megfelelő empátiával tudják őket kezelni.
A magyar állam besegít, de nem tartja fenn az iskolát
A bérüket a magyar állam állja, de az összes többi költséget - az épület fenntartásától a tanításhoz szükséges dolgok beszerzéséig - a fenntartó Ukrán Hagyományok Háza karitatív szervezetektől, ukrán cégektől és nemzetközi segélyszervezetektől származó támogatásból fedezi. Szerhij azt mondta az Euronewsnak, nagyon hálásak a magyar államnak, amiért az iskolát ilyen formában sikerült megvalósítani. Elbeszéléséből az is kiderül, hogy amint a politikai döntés a két vezető között megszületett, a magyar hatóságok rendkívüli segítőkészsége hozzájárult ahhoz, hogy alig két hónap alatt minden szükséges engedélyt be tudtak szerezni, és elindulhattak.
Az iskolában mintegy harminc, jellemzően ukrán anyanyelvű tanár dolgozik. Inna Petrenko fizikát tanít. A szemre harmincas asszony szabatos, kerek mondatokban beszél, érezhetően nem akar panaszkodni. Azt mondja, az iskola megnyitása előtt volt Magyarországon más munkája, de arról nem szeretne beszélni. Inkább azt hangsúlyozza, mennyire örül, hogy újra a saját szakmájában dolgozhat, és milyen örömet okoz a gyerekeknek, hogy újra egymás társaságában lehetnek.
- Szerintem a gyerekek most több tudásra vágynak - mondta Inna. - Eddig online oktatásban vettek részt, nem kommunikáltak a kortársaikkal. Azt látom, hogy öröm tölti el őket, hogy megint találkoznak más gyerekekkel és tanárokkal, olvasni és beszélgetni tudnak ahelyett, hogy a monitort néznék.
Egy hátizsák négy rend ruhával
A tizenöt év körüli Veronika egy kis hátizsákkal, négy rend ruhával és a szülei nélkül, a nővérével érkezett Magyarországra 2022 tavaszán. Mosolygós, rebbenékeny és kötelességtudó kamaszlány, aki érezhetően sokat tett azért, hogy beilleszkedjen Magyarországon. Négy iskolát is megjárt már - diplomatikusan azt mondja, "azok sem voltak rosszak, de itt teljesen más a légkör".
"Nehéz időszak volt, de úgy érzem hogy felnőttebbé váltam, erőssé váltam, megtanultam az érzelmeimen uralkodni", mondja a beilleszkedés nehézségeiről.
HIRDETÉS
Szerinte akik Budapestről, egyedül próbálnak részt venni az ukrán online oktatásban, nehezebben kommunikálnak nemcsak magyarul, de egyre inkább az anyanyelvükön is, és ezért nehezebben is alkalmazkodnak majd. Ő megszerette Magyarországot, és itt szeretne továbbtanulni. "Innen is segíthetem a hazámat", teszi hozzá váratlanul, mint akit valami helytelen dolgon kaptak.
Négyszáz az ötezerből
A fenntartók kiemelik, hogy a magyar-ukrán kéttannyelvű egyedi modell Európában, pedig az ukrán menekültek sok országban küzdenek hasonló gondokkal. Azt mondják, elképzelhető, hogy az unió gazdagabb magállamaiba költözött ukrán menekültek motiváltabbak a beilleszkedésre, de a magyarországi ukrán menekültekhez nagyon hasonló helyzetben, csak sokkal nagyobb számban élnek a Romániába, Szlovákiába, Lengyelországba menekült ukránok. Ennek ellenére csak Magyarország tett valamit a probléma kezelésére, még ha ez egyfajta politikai gesztuspolitika része is volt.
Szerhij Beszkorovannij töbször megemlékezik arról, mit mondott Orbán Viktor magyar kormányfő, miután Zelenszkij elnökkel tárgyaltak a kétnyelvű ukrán iskola ügyéről. "Azt mondta, annyi ukrán iskolát finanszíroz majd Magyarország, amennyi szükséges", emlékeztet. Az ENSZ becslései szerint tízezer iskoláskorú ukrán gyerek él Magyarországon, bár a Beszkorovannij-pár szerint lehet, hogy a valós szám ennek csak a fele, vagyis ötezer fő. Olenna becslése szerint háromnegyedük otthon, egyedül tanul az online ukrán oktatásban - amennyit tanul.
A csepeli Magyar-Ukrán Két Tanítási Nyelvű Iskola és Gimnáziumnak jelenleg négyszáz diákja van.
HIRDETÉS