Nagy lehűlésnek kellene jönnie ahhoz, hogy ne az idei legyen az eddig feljegyzett legmelegebb év, de egyelőre nem látszik, hogy ekkorát fordulna az időjárás. Egyes kutatók szerint – bár feljegyzések legkorábban a 19. század közepe óta vannak – ez lehetett az elmúlt 120 ezer év legmelegebb nyara.
HIRDETÉSA bolygó eddigi legmelegebb nyara volt az idei, így valószínű, hogy az idei év lesz az emberiség által mért legmelegebb év a Földön – közölte a Copernucus európai klímaszolgálat.
Ezek a mondatok már tavaly is elhangzottak a kutatók részéről, ugyanis az időjárásban már 2023-ban is rekordok dőltek meg, de az idei hőmérséklet ezeket is túlszárnyalta.
Az intézet jelentése szerint a felszíni átlaghőmérséklet június eleje és augusztus vége között 16,82 Celsius-fok volt, azaz 0,71 Celsius-fokkal magasabb, mint az 1991-től 2020-ig mért augusztus átlaghőmérséklet.
Hozzátették: 2024 augusztusa 1,51 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet; ez a tizennégyhónapos időszak 13. hónapja, amikor a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szint 1,5 Celsius-fokos értékét.
„Amit látunk, az nem csupán egy véletlenszerű ingadozás, nem a klíma furcsasága, amely a bolygó éghajlatát befolyásoló számos tényező közül valamelyek meglepő kombinációjának köszönhető, hanem egy aránytalan hatás, amelyet az üvegházhatású gázok hosszú távú felhalmozódása idéz elő a légkörben,” mondta Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója.
Míg a tavalyi rekordmeleg egy részét az El Nino jelenség okozta, ez a hatás már megszűnt, vagyis idén a fő hajtóerő egyértelműen a szén, az olaj és a földgáz elégetéséből eredő, hosszú távú, ember okozta klímaváltozás, mondta Carlo Buontempo.
Az előrejelzések szerint a La Nina jelenség, vagyis a Csendes-óceán középső részének átmeneti természetes lehűlése miatt az év utolsó négy hónapjában már nem várhatóak olyan rekordok, mint az elmúlt másfél évben. Ahhoz azonban valószínűleg nem lesz elég hűvös, hogy 2024-ben ne dőljön meg az eddigi éves hőmérsékletrekord.
Samantha Burgess, a klímaszolgálat igazgatóhelyettese azt mondta: az idei nyár szélsőséges időjárási jelenségei vélhetően csak erősödnek, egyre súlyosabb hatást gyakorolva az emberekre és a bolygóra, amennyiben nem tesznek lépéseket az üvegházhatású gázok csökkentésére.
"Jelentős lehűlés lenne szükséges az elkövetkezendő hónapokban ahhoz, hogy mégse az idei év váljon a legforróbb nyárrá, erre utaló jeleket azonban egyelőre nem látunk" - jelentette ki Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója.
A Copernicus feljegyzései 1940-ig nyúlnak vissza, de vannak olyan amerikai, brit és japán feljegyzések, amelyek már a 19. század közepén kezdődtek. Ezek azt mutatják, hogy az elmúlt évtized volt a legmelegebb a rendszeres mérések kezdete óta, és egyes tudósok szerint ezzel együtt a legmelegebb az elmúlt 120 ezer évben.