A globális felmelegedés miatt kevesebb a pihenőhelyük és a táplálékuk a hosszú út alatt.
HIRDETÉS
Az Észak-Afrikából Észak-Európába vonuló madarak útközben ilyen vadregényes tájakon pihennek meg, hogy erőt gyűjtsenek a költőhelyükig tartó hosszú útra. Az egyre emelkedő hőmérséklet azonban kihívást jelent a kényes ökoszisztémára nézve is. Ahogy az egyik létfontosságú biológiai láncszem gyengül, úgy válik a következő egyre fontosabbá.
"A vándorló fajok, különösen a maradak, hatalmas távolságokat tesznek meg. Ha ehhez még az éghajlatváltozást is hozzátesszük, akkor egyértelmű a nyomás, hogy mikor válnak túl meleggé ezek az élőhelyek a vándorló és az ott élő fajok számára - mondja Neil Lister brit természetvédelmi szakember.
A Copernicus Intézet legfrissebb adatai szerint idén még magasabb felszíni hőmérsékleteket mértek, mint tavaly, és ehhez társult még az ózonszint jelentős emelkedése. A természetes élőhelyek minden eddiginél nagyobb nyomás alá kerültek. A hőhullámok miatt a madaraknak útközben elegendő pihenőhelyre van szükségük, de a meleg miatt megváltozó ökoszisztéma a madarak viselkedésére is hatással van, mert kevesebb a táplálék és más a hőmérséklet. Az idei kánikula 15 százalékos csökkenést okozott egyes madárpopulációkban.
"Az erdei pityer eddig épp csak megmenekült. Dél felől az egész Szaharát át kell repülnie, és a hosszú utat egyáltalán nem optimális körülmények között kell megtennie. A fajta megóvásához elengedhetetlenül fontos az együttműködés."
A Brexit előtt Neil Lister az európai uniós természetvédelmi partnerség brit társvezetője volt. Szerinte ezeket a kommunikációs csatornákat továbbra is fenn kell tartani.
"Megnyugtató a tudat, hogy a kapcsolat megmaradt, a kommunikációs csatornák is megvannak és az együttműködés sem állt le teljesen" - mondja.
Mivel az éghajlatváltozás továbbra is hatással lesz az állatok pihenőterületeire, a természetvédők egyik fő célja továbbra is a biológiai sokféleség megőrzése Európa-szerte.