Lengyelország külügyminiszere, Radoslaw Sikorski a Financial Timesnak adott interjújában beszélt arról, hogy önvédelmi jognak kellene számítania azon orosz rakéták lelövésének, amelyek pályáján látszik, hogy a lengyel légtérbe érhetnek.
HIRDETÉSEzeknél a rakétáknál ugyanis túl nagy a rizikója annak, hogy felrobbanak, és törmelékeik sérüléseket okoznak a lengyel civil lakosság körében - vélekedett a külügyminiszter.
Orosz rakéták és drónok már korábban is léptek be lengyel légtérbe, eddig azonban az európai szövetségesek, valamint a NATO is arra szólították fel Lengyelországot, hogy ne avatkozzon be saját fegyvereivel. A NATO álláspontja szerint ha Lengyelország aktívan szerepet vállal az orosz rakéták lekapcsolásában, az akár a háború eszkalációjához is vezethet. Radoslaw Sikorski hétfőn adott interjújában azonban kifogásolta a NATO állásfoglalását, mondván a katonai egyesülés álláspontja nem állhat egy szuverén európai ország saját véleménye felett, amely ráadásul a civil lakosságot védi.
Júliusban Ukrajna és Lengyelország már aláírt egy kétoldalú megállapodást az ukrán légtérben tartózkodó, de Lengyelország felé tartó rakéták és drónok elfogásával kapcsolatban, azonban eddig nem volt példa arra, hogy a lengyel hadsereg a tettek mezejére lépjen. Lengyelország az oroszok augusztus 26-ai támadása óta kezdett hevesen kampányolni önvédelmi joga mellett, miután egy drón átrepült az ukrán - lengyel határon. A háború során nem először történt ilyen: 2022 novemberében két lengyel civil életét vesztette, miután egy orosz rakéta lengyel területre repült egy tömegcsapás során.
Egy lengyel újság szeptember eleji kutatása szerint a lengyel lakosság 58,5 százaléka támogatná, ha az ország rendelkezhetne a légterébe belépő rakéták és drónok lelövéséről.