Százhúsz menekültet raktak ki a szállásukról egy új kormányrendelet miatt, a civil szervezetek tiltakozása ellenére. Egynapnyi várakozás után végül Dorogra szállították őket, de az ottani szálláson is csak egy hétig maradhatnak.
HIRDETÉSElszállíttatta a Máltai Szeretetszolgálat azokat a kárpátaljai menekülteket, akik augusztus 21-én kerültek az utcára a Komárom-Esztergom vármegyei Kocson. A 444 információi szerint három busz érkezett értük a településre.
A szeretetszolgálat kommunikációs vezetője az Euronewsnak azt mondta, hogy egy dorogi szállást szereztek a menekültek, de ott csak nagyjából egy hétig maradhatnak, úgyhogy egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a hosszú távú megoldás az elszállásolásukra. A menekültek Dorogon ételutalványokat kapnak, hogy legyen mit enniük.
Egy kormányrendelet tette utcára a kárpátaljai menekülteket
Az utcára került nagyjából százhúsz ember több mint két éve élt már Kocson, és egy új kormányrendelet miatt kellett elhagynia a szállását. A rendelet értelmében csak a harcoktól közvetlenül érintett ukrajnai térségek lakóinak biztosít szállást és ellátást a magyar kormány. Kárpátalja nem számít ilyen térségnek, ezért augusztus 21-én távozniuk kellett a menekülteknek az addigi otthonukból.
A gyerekes családoknak nem volt hová menniük, ezért csak a közeli buszmegállóig jutottak, itt telepedtek le, az árnyékban. Az Euronewsnak egy harmincas éveiben járó nő azt mondta, hogy Ukrajnában is csak az utcára tudna hazamenni és attól is fél, hogy a fiát elviszik katonának, úgyhogy nem akar visszamenni Kárpátaljára.
A helyszínen dolgozó civil szervezetek munkatársai szerint a menekültek végül fedél alatt tölthették a szerda estét, mert az addig nekik szállást biztosító férfi beengedte őket a fogadó területére. Igaz, csak egy nyári kert szerű helyiségbe, ahol nem volt elég matrac, így a felnőttek jó része végül kint maradt az utcán.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy tudomása szerint mindenki tudott fedett helyen aludni, és a kormány áll a menekültek ellátásával kapcsolatos viták elébe. Gulyás azt hangsúlyozta, hogy a kormányrendelet nagyjából négyezer embert érint, és közülük csak százhúsznál merült fel probléma.
Azt jelenleg nem tudni, hogy a Máltai Szeretetszolgálat csak erről a százhúszról, azaz a Kocson utcára került és nagy médiafigyelmet kapott emberekről fog gondoskodni, vagy ez jár a többi majdnem négyezer menekültnek is, akinek el kellett hagyniuk a magyar állam által biztosított szállását. Gulyás azt is hangsúlyozta, hogy az nem igazságos, hogy a háború által nem érintett területen élő embereket szállásol és etet a magyar állam.
Ezrek kerültek az utcára az állam által biztosított szállásaikról
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint a múlt hónap végéig valamivel több mint 46 ezer ukrán menekültet regisztráltak ideiglenes védelemre Magyarországon. Ezt a státuszt a nem sokkal az orosz agresszió után életbe lépett európai jogszabályok alapján kapták, és az jogot biztosít számukra, hogy az EU valamelyik tagállamában tartózkodjanak.
A kitelepítettek nagy része vagy maga fizet a lakhatásért, vagy barátoknál, családtagoknál, esetleg önkénteseknél lakik, de a Magyar Helsinki Bizottság becslése szerint mintegy négyezren nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással, úgyhogy államilag finanszírozott szálláshelyekre kerültek, és akár háromezren is lehetnek köztük, akik nem jogosultak tovább a védelemre.
A Magyar Helsinki Bizottság több hasonló helyszínen is látogatást tett, úgy látják, nem mindenhol egyformán súlyos a helyzet. Összesen 2-3 ezer kárpátaljai lehet bajban, de vannak, akik már találtak megoldást.
- Nyilván, aki tudta, az megoldotta magának, bármilyen módon: van, aki hazament, van, aki rokonokhoz, ismerősökhöz. Nyilván, aki ki tudja fizetni a bérleti díjat, az már elment korábban. Azok az emberek, akik itt vannak, azok nagyon kiszolgáltatottak, nehéz helyzetben vannak, egyszerűen nincs pénzük arra, hogy kivegyenek egy albérletet - mondta az Euronewsnak Bakonyi Anikó, a civil szervezet menekültprogramjának vezetője.
Az Európai Unió Tanácsa júniusban javasolta, hogy az ukrán menekültek ideiglenes védelmét - amelynek költségeit nagyrészt a meglévő uniós költségvetési forrásokból fedezik - további egy évvel, 2026. március 4-ig hosszabbítsák meg, amit az uniós tagállamok többsége június 25-én jóváhagyott. A Helsinki Bizottság állásfoglalása szerint az új kormányrendelettel a magyar kormány megsértette az uniós jogot.