A menedékkérőket képviselő Helsinki Bizottság az uniós jogra hivatkozva szeretné elérni a méltányossági kérelmek elutasításának felülbírálatát. A bíró úgy döntött, hogy nem kér jogértelmezést az EU Bíróságától, hanem maga hoz döntést, de csak február közepén.
HIRDETÉS
Szerdán tartotta az első tárgyalást a fővárosi törvényszék az első két utcára tett kárpátaljai család ügyében. A perben a Helsinki Bizottság képviseli a menedékkérőket, akiktől a magyar állam tavaly egy kormányrendelettel megvonta a támogatott szállás lehetőségét. A döntés ellen méltányossági kérelmet lehetett benyújtani, a legtöbbet azonban elutasították. Ezt az elutasító döntést támadták meg a menedékkérők a közigazgatási bíróságon. A kormány jogi képviselője a tárgyaláson többek között azzal érvelt, hogy a méltányossági kérelmet elbíráló döntés nem közigazgatási határozat, ezért ilyenként nem lehet elbírálni. A Helsinkit képviselő dr. Győző Gábor ügyvéd azt szerette volna elérni, hogy a bíró az uniós irányelv értelmezése érdekében forduljon az Európai Unió Bíróságához.
- Teljesen egyértelmű már évtizedek óta az EU bíróságának gyakorlata, miszerint az uniós joggal ellentétes magyar szabályozást figyelmen kívül kell hagyni és közvetlenül kell alkalmazni - mondta az ügyvéd az Euronewsnak.
A bíróság a Helsinki kezdeményezését - hogy a bíró kérdezze meg az Európai Unió Bíróságát aról, hogy hogy kell értelmezni az irányelvet - elutasította, így február 12-én ítéletet hirdet az ügyben. A perben az az érdekes, hogy elvileg a méltányossági kérelemről szól, de gyakorlatilag arról a rendeletről, amely a magyar kormány által veszélytelennek ítélt ukrán régiókból - amelyek listáját egyébként augusztus óta nem frissítették - érkezett menedékkérőktől megvonná a segítséget, ezzel sokakat nehéz helyzetbe hozva.
- Nagyon bizonytalan a helyzetük, nagyon sokan napról napra élnek, és nem látják biztosítottnak a saját helyzetüket - mondta az Euronewsnak Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság menekültprogramjának vezetője. - Már a tanévkezdésnél nagy volt a bizonytalanság, hogy hol fognak lakni, hol fognak a gyerekek iskolába járni. Vannak olyan gyerekek akik pont emiatt a bizonytalanság miatt kerültek ki az iskolarendszerből.
A jogi probléma lényege, hogy a menedékkérők jogi képviselője szerint az uniós irányelv felülírja a magyar kormányrendeletet, ami alapján megvonták a szállástámogatást. Ezért a méltányossági kérelmek negatív elbírálását szerinte érvénytelenné kell nyilvánítani, új eljárásra utasítani a kormánymegbízottat, és megszabni, hogy az uniós irányelvre támaszkodjon a döntéshozatalban - ami gyakorlatilag előírná szerintük a pozitív döntést.
Ebben a perben csak két menedékkérő családot képvisel a Helsinki, de egy másik eljárásban további harminc fő vesz részt.