Két esetben is az állam ellen döntött a Fővárosi Törvényszék, mindkét ítélet jogerős. Az utcára tett kárpátaljai családok kálváriájáról az Euronews korábban részletesen beszámolt.
Tavaly augusztusban a Komárom-Esztergom vármegyei Kocs településen egyik napról a másikra százhúsz menedékkérőnek kellett elhagynia lakhelyét, miután júniusban kijött egy kormányrendelet, amely szerint csak a harcoktól közvetlenül érintett térségek lakóinak biztosít szállást és ellátást a magyar kormány. A kilakoltatással lakhatási támogatásuk is megszűnt.
A harcmentes területeknek a listáját a jogszabály tartalmazta, és aki máshonnan jött, az csak egyéni méltányosság alapján maradhatott a magyar állam által finanszírozott szállásokon.
A Fővárosi Törvényszék mostani ítéletében megsemmisítette Pál Norbertnek, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztosnak azt a határozatát, amely elutasította ezeknek a menekülteknek a méltányossági kérelmét - számol be a Telex. Két külön ügyben 84 kárpátaljai menedékes – köztük 64 gyerek – fordult a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleként a bírósághoz.
A bírósági döntés egyik fő alapja az volt, hogy a kormánybiztos által korábban elutasított méltányossági döntések "nem tartalmaztak semmilyen indoklást. Nem derült ki, milyen tényállás alapján, milyen bizonyítékok értékelésével" utasították el a menekültek kérelmét - idézi a bíróságot a Telex.
A Fővárosi Törvényszék egyben új eljárásra kötelezte az államot, amely tisztázza, mennyiben felel meg a kormányrendelet az uniós elveknek.
A Helsinki Bizottság értelmezése szerint az uniós irányelvből az következik, hogy mindenféle egyéni körülmény mérlegelése nélkül, nem rászorultsági alapon kell biztosítani lakhatást, mert az minden menedékesnek jár - írja a lap. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint tavaly július végéig valamivel több mint 46 ezer ukrán menekültet regisztráltak ideiglenes védelemre Magyarországon.
Mint arról január közepén szintén beszámoltunk, az első tárgyalási napon a bíró úgy döntött, hogy nem kér jogértelmezést az EU Bíróságától, ahogy azt a Helsinki kérte, hanem maga hoz döntést az ügyben. A menedékkérők jogi képviselője szerint ugyanis az uniós irányelv felülírja a magyar kormányrendeletet, ami alapján megvonták a szállástámogatást.