Megint sok ezren követelték, hogy a kormány vegye előbbre a fontossági sorrendben a még mindig gázai fogságban lévő izraeliek kiszabadítását. Eközben az egész világ lélegzetvisszafojtva várja, hogy Irán tényleg megtámadja-e Izraelt.
HIRDETÉSTel Avivban újabb tömegtüntetésen követelték sok ezren, hogy az izraeli kormány tegyen hatékonyabb lépéseket a tavaly októberben Gázába hurcolt túszok kiszabadulásáért.
Eközben megkezdődött a gázai tűzszünetről folyó tárgyalások újabb köre Dohában, ahova Izrael küldött delegációt, a Hamász terrorszervezet viszont nem, mondván, hogy nem látja értelmét, mert Izrael mindig újabb feltételeket szab.
Az izraeli vezetés a Hamászról állítja ugyanezt, és a közvetítők - Katar, Egyiptom, illetve az Egyesült Államok - eddig nem tudták elérni, hogy az egyezkedés elmozduljon a holtpontról. Az amerikai elnök június eleji javaslatához vérmes reményeket fűzött mindenki, de egyelőre nem hozott eredményt, habár a felek jelentősnek számító engedményeket tettek a megállapodás érdekében.
Az egyezkedés rendszerint azon fut zátonyra, hogy a Hamász nem tud elszámolni a tavaly októberi izraeli mészárlás idején elhurcolt túszokkal, egészen pontosan azzal, hogy közülük hányan és hol vannak még fogságban Gázában, az izraeli kormány pedig nem mond le a terrorszervezet teljes felszámolásáról.
Közben jelentősen megváltozott a helyzet
Az izraeli kormányválság és a Hamász vezéreinek likvidálása, majd az egyedül életben maradt terrorparancsnok, Jahja Szinvár kinevezése a Hamász politikai vezetőjének nagyban átalakították az erőteret. Arról nem beszélve, hogy a gázai háború elhúzódásánál sokkal közvetlenebb fenyegetést jelent most az egész térségre nézve Irán küszöbön álló bosszúhadjárata Izrael ellen, amiben a libanoni Hezbollah is partner.
Habár a Hamász korábbi politikai vezetőjének, Iszmail Hanijének a teheráni meggyilkolásáért Izrael nem vállalt felelősséget, a perzsa állam egyértelműnek veszi, hogy Jeruzsálem áll az akció mögött, és "sosem látott méretű válaszcsapást" helyezett kilátásba, amiben az Izraellel szintén nyílt konfliktusban lévő libanoni Hezbollah is partner.
Az Egyesült Államok egyértelművé tette, hogy kiáll Izrael mellett ebben a helyzetben, és újabb katonai erősítést küldött a térségbe, ahol a gázai háború kitörése óta egyre jelentősebb csapásokat mérő jemeni húszikkal már hónapok óta de facto tengeri háborút vív.
Az izraeli kormány Irán fenyegetésére közölte, hogy felkészült bármilyen támadásra, és jogot formál arra, hogy megelőző csapást mérjen annak elhárítására. A nemzetközi diplomácia pedig politikai hovatartozástól függetlenül nagy erőkkel közvetít, próbálja megakadályozni, hogy Izrael és Irán közvetlen fegyveres konfliktusba kerüljön egymással. A libanoni határon folyamatosan provokáló Hezbollahot eddig féken tudták tartani, és Izraelt is le tudták beszélni arról, hogy háborút indítson Libanon ellen.