Az első szakasz már majdnem a végéhez ért, miután már csak egy izraeli túsz holtteste található a palesztin övezetben - közölte izraeli miniszterelnök azon a sajtótájékoztatón, amelyet Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott Jeruzsálemben vasárnap.
"A béke lehetőségei kézzelfogható közelségben vannak, miután az izraeli hadműveletek az elmúlt évek gázai, libanoni és Irán elleni háborúiban meggyengítették az "iráni ellenállási tengelyt"- mondta Benjámin Netanjahu a sajtótájékoztatón.
"Ezeket még ebben a hónapban meg fogom vitatni Donald Trump elnökkel" - tette hozzá, de figyelmeztetett, hogy a második szakasz tárgyalásai nehezek lesznek.
"Hogyan lehet véget vetni a Hamász uralmának Gázában? Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy Gáza és Izrael jövője másként alakuljon" - ismertette a tervezett amerikai-izraeli tárgyalások egyik napirendi pontját az izraeli kormányfő. Hozzátette, hogy a "harmadik szakasz" Gáza "deradikalizálása" lesz, "ahogyan azt Németországban is megtették" a második világháborút követően.
Friedrich Merz üdvözölte Donald Trump amerikai elnök gázai tűzszüneti tervét, és hangsúlyozta az egyezmény következő szakaszának fontosságát. "Egy új Közel-Keletről van tervünk, amelyben Izrael egy palesztin állam létrejötte után, azzal együtt lesz jelen" - fogalmazott.
"A kétállami megoldás a tárgyalások után, nem pedig előttük jöhet létre, ezért Németország segíti a Palesztin Nemzeti Hatóságot, de kritikát is megfogalmaz vele szemben" - mondta Merz, és azt is világossá tette, hogy Németország ellenzi Ciszjordánia bármilyen izraeli annektálását.
"A háború során dilemmába kerültünk. Németországnak ki kell állnia Izrael biztonsága, de az emberi jogok mellett is. Ezek alkotmányunk központi részei, különösen a holokauszt után" - hangsúlyozta a német kancellár, aki szerint az izraeli kormánnyal szembeni kritika szükséges lehet, de nem szolgálhat ürügyként az antiszemitizmusra.
"Gyakran vannak nézetkülönbségek" Németországgal, "de barátok között mindig nyílt beszélgetések zajlanak" - mondta nyilatkozatában az izraeli kormányfő. "Úgy gondoljuk, lehetőségek nyílnak a békére. Az iráni tengely,- mely a szélsőségesség és a fanatizmus motorja volt - vereséget szenvedett" - közölte Netanjahu, majd kérdésekre válaszolva visszautasította, hogy létrehozzanak egy "a pusztításunk mellett elkötelezett államot a közvetlen közelünkben. Nyilvánvalóan más a nézőpontunk, mert a palesztin állam célja az egyetlen zsidó állam elpusztítása"- mondta Netanjahu.
"A két ország közötti kötelék erősítése"
Friedrich Merz szövetségi kancellár szombat este érkezett Jeruzsálembe. Elsőként Isaac Herzog elnökkel találkozott, akinek megerősítette Németország folyamatos elkötelezettségét Izrael mellett.
Merz azt is hangsúlyozta, hogy a ciszjordániai fejleményeket is szorosan figyelemmel kísérik. "Nyitva kell tartanunk a palesztin államisághoz vezető utat. Ezért nem szabad, hogy Ciszjordánia annektálására lépések történjenek" - mondta.
Mindazonáltal "nincsenek elvi nézeteltérések", Izraelnek joga van megvédeni magát - mondta a német szövetségi kancellár a Herzoggal folytatott megbeszélésen.
A szolidaritás jeleként Merz kancellár aláírta a jeruzsálemi elnöki hivatal vendégkönyvét. Ebben "nagy kincsnek" nevezte "a Németország és Izrael közötti barátságot", és úgy fogalmazott, hogy még nyolc évtizeddel a zsidó holokauszt után is "a mi felelősségünk nemzedékről nemzedékre erősíteni a köteléket országaink között".
Közel-keleti útjának előző, jordániai állomásán a német kancellár arról beszélt, hogy a Gázai övezetben élő civil lakosság humanitárius helyzetének jelentősen javulnia kell. "Még a tél beállta előtt több humanitárius segélyre van szükség" - mondta, miután II. Abdalláh királlyal tárgyalt Akabában.
Merz izraeli látogatása előtt néhány héttel Németország feloldotta az Izraelre vonatkozó részleges fegyverexport-embargót.
A német kancellár személyében először látogatott Jeruzsálembe meghatározó európai vezető azóta, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2024 novemberben elfogatóparancsot adott ki Netanjahu ellen háborús bűnök vádjával.
A tárgyalások "kritikus pillanatban"
Katari nyilatkozatok szerint Merz útja különösen érzékeny időpontban zajlik. Mohammed bin Abdulrahman al-Thani sejk katari miniszterelnök a dohai fórumon tartott panelbeszélgetésen - amely a kancellár útjával egy időben zajlott - kijelentette, hogy bár a Gázai övezetben érezhetően enyhült az erőszak, még mindig nem lehet teljes tűzszünetről beszélni.
Ehhez az izraeli csapatok teljes kivonására és a lakosság szabad mozgásának helyreállítására lenne szükség. Eddig egyik sem történt meg.
Folytatódnak a tárgyalások a 2 éve tartó gázai háború befejezését célzó amerikai terv végrehajtásáról is. A terv egy palesztin átmeneti kormányt irányoz elő, amelyet egy nemzetközi "béketanács" kísérne, és amelyet nemzetközi biztonsági erők támogatnának.
Csütörtökön Kairóban egy izraeli küldöttség tárgyalásokat folytatott a Gázai övezetben fogva tartott utolsó túsz azonnali szabadon bocsátásáról - ami az amerikai terv ugyancsak kulcsfontosságú eleme.
Folyamatos harcok
A Gázai övezetben eközben továbbra is tartanak a harcok. Az izraeli hadsereg szerint a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban mintegy 40 Hamász-harcost öltek meg egy hadműveletben. A jelentés szerint a terroristák egy alagútrendszerben rekedtek. Izraeli és amerikai képviselők azt feltételezik, hogy mintegy 200 fegyveres rejtőzött ott hónapok óta. Izraeli médiajelentések szerint néhányan közülük felszínre jöttek, és vagy meghaltak az izraeli katonákkal vívott harcokban, vagy megadták magukat.
Izraeli források szerint legalább három helyi parancsnok és a száműzetésben élő Hamász-tisztviselő, Ghasi Hamad fia is a megöltek között van. A Hamászhoz közel álló informátorok megerősítették egy másik parancsnok, Mohammad al-Bawab halálát.