Az ICC főügyésze elfogatóparancs kiadását kérte az izraeli miniszterelnök és védelmi miniszter ellen a gázai háborús cselekmények miatt, de ehhez előbb be kell szereznie több kormányzat véleményét is. Jelen állás szerint a vélemények nagyjából döntetlenre állnak.
Az Egyesült Királyság blokkolta az eljárást
HIRDETÉSA büntető eljárás alapkövetelménye, hogy a vádhatóságnak egyaránt be kell mutatnia a gyanúsított vétkességére és ártatlanságára mutató bizonyítékokat, nyilatkozatokat, hogy a bíróság kellő mérlegelés után dönthessen.
A bíróságot létrehozó államok nem részesei a pernek, nincs döntési joguk, nem tanúk vagy esküdtek, de jogukban áll véleményeket csatolni az eljáráshoz a Római Statútum alapján, ami a szervezetet létrehozta. A tömörülésnek nem tagja Izrael, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok.
Az elfogatóparancs iránti kérelmet május 20-án terjesztette elő Karim Ahmad Khan főügyész, de ennek a bíróság előkészítő kamarája nem tett eleget.
Khan beadványában az állt, hogy 'ésszerű feltételezés' az, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yoav Gallant védelmi miniszter különféle háborús bűnöket követtek el a gázai hadviselés során. Megjegyzendő, hogy a beadvány a Hamász vezetőire is vonatkozott, de a Mohammad Deif ellen korábban már kiadott nemzetközi körözést hamarosan visszavonják, tekintettel a 2. számú gázai parancsnok megölésére egy izraeli légitámadásban.
Az Egyesült Királyság június elején avatkozott be az eljárásba Izrael pártján, és ezzel megnyitotta a lehetőséget, hogy más kormányok is megtegyék nyilatkozataikat az ügy kapcsán. Ennek határideje előbb július vége volt, amelyet augusztus 6-ig meghosszabbítottak.
A kiszivárgott adatok szerint eddig 40 kormány nyújtott be véleményt Izrael ellen, köztük Dél-Afrika, Spanyolország, Írország, Belgium és Brazília.
Izrael védelmében szólalt fel Németország, Argentína, Csehország, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ausztria és Magyarország is. A német kormány kijelentette, hogy demokratikus jogállamnak tekinti Izraelt, és kifogásolta, hogy vezetőinek és a Hamász parancsnokainak együttes említése az egyenértékűség helytelen benyomását kelti.
Franciaország nem foglalt állást az ügyben, hanem annyit közölt, hogy bármi is lesz a bíróság döntése, azt tiszteletben fogja tartani. Azt még nem tudni, hogy az új munkáspárti kormány fenntartja-e az elfogatóparancs ejtése követelő brit állásfoglalást, de nem lehet rá mérget venni, tekintettel Kier Starmer kabinetjének néhány kritikus megjegyzésére Izrael felé.
Eközben az izraeli miniszterelnök már az Egyesült Államokban jár, ahol pénteketn beszédet tart a Kongresszus előtt, és találkozik Biden elnökkel, Harris alelnökkel és Donald Trumppal is.
Pontos számokat mondani a támogató vagy ellenző országokról nem lehet, mert a beadványok elvileg titkosak, és nem minden érintett kormány fedte fel véleményét az ügyről. Azt sem lehet biztosan tudni, hogy a határidőig még hány kormány lép be az ügybe, és azt sem, hogy kinek az oldalán.
A határidő lejártával a kormányok beadványainak részletes értékelése további hónapokat vesz majd igénybe. Az eddigi ismeretek szerint a beavatkozó okiratok rendkívül részletesek és sokféle adatot tartalmaznak, amelyek értelemszerűen fedik egymást vagy ütköznek. A hágai bíróság egy 30 fős elemző stábot és több külső szakértőt is igénybe fog venni az iratok átvizsgálására és a bennük sorolt adatok ellenőrzésére.
Az ICC procedúráira általában a körültekintő lassúság jellemző, mint például Izrael 2014-es gázai beavatkozásának, vagy a ciszjordániai izraeli telepeseknek az ügyében. A perek már 2015 decemberében megkezdődtek, de a bíróság csak 2021-ben hozott határozatot, elviekben kijelentve az önálló palesztin állam elismerését. Ily módon az eljárás jóval tovább tartott, mint a náci háborús bűnösöket elítélő nürnbergi per.
Izrael maga is intézkedhet, ami tovább lassíthatja a hágai folyamatot
Noha Izrael maga nem részese a bíróságot létrehozó egyezménynek, módja van arra, hogy saját belső vizsgálatokat indítson, és ezek eredményeit átadja az ICC-nek, melyeket a bíróság köteles figyelembe venni a bizonyítékok között (a komplementaritás elve).
A Római Statútum nem engedi meg az ICC-nek, hogy beavatkozzon, ha egy adott ügyben érintett ország megvizsgálja a saját állampolgárait. Az IDF a közelmúltban közölte a Jerusalem Posttal, hogy 75 bűnügyi nyomozást és 60 műveleti vizsgálatot indított a véderő háború alatti magatartásával kapcsolatban.
Ezek a vizsgálatok megakadályozhatják az ICC-t abban, hogy vádat emeljen izraeli katonák ellen. A vizsgálatok egyelőre nem terjednek ki a háborús kabinet tisztviselőire, főként Netanjahu és Gallant döntéseinek jogszerűségére.
HIRDETÉSA Nemzetközi Bíróság múlt pénteki előzetes elvi nyilatkozata, miszerint Izrael ciszjordániai jelenléte illegális, szintén befolyásolhatja mind az izraeli, mind az ügyészi stratégiát. Ez azért kényes kérdés a vádhatóság számára, mert akkor meg kellene vizsgálnia a török-ciprusi megszállási helyzetet is, amelyet az ICC a mai napig igyekezett elkerülni.