A Netanjahu elleni elfogatási ügybe az Egyesült Királyság avatkozott be, de további két hétig más országok is megtehetik. Emiatt az ügy elbírálása nem látható időpontra tolódik el.
HIRDETÉSAz Egyesült Királyság június elején nyújtotta be észrevételeit az ICC esetleges döntése ellen az izraeli miniszterelnökkel szemben. A bíróság csütörtökön elfogadta a nyilatkozatot, és július 10-ig nyitott lehetőséget más országoknak beavatkozására is.
London a 'bíróság barátja' címén lépett fel
'Amicus curiae' (a bíróság barátja) az elnevezése annak a szereplőnek, aki nem részese vagy érintettje egy adott ügynek, de felszólalásával és szakértelmével figyelmezteti a bíróságot egy lehetséges hibára, annak következményeire, és megpróbál segíteni egy téves döntés elkerülésében.
A bíróság barátja lehet egy peren kívüli személy vagy szervezet, aki nem azonos a tanúval, és bizonyítékokat sem kell bemutatnia. Ezt a beavatkozási lehetőséget általában azokban az esetekben adják meg, ahol széles körű közérdekről és az állampolgári jogokkal kapcsolatos aggályokról van szó. A gázai háború nyilvánvalóan ebbe a körbe tartozik.
Emlékezetes, hogy az ICC főügyésze májusban nyújtott be elfogatási parancs iránti kérelmet az izraeli miniszterelnök, a védelmi miniszter Joav Gallant, valamint a Gázát uraló Hamász katonai parancsnoka, Jahja Sinwar ellen. (A beadványban más iszlamista vezetők is szerepeltek.) Májusban több sajtóforrás tévesen állította, hogy a parancsot ki is adták.
A Netanjahu és Gallant elleni vádak között szerepel a "népirtás okozása, éhínség okozása mint háborús módszer, beleértve a humanitárius segélyszállítmányok megtagadását, civilek szándékos célba vétele a konfliktusban - mondta Karim Khan, akinek nyilatkozata éles vitát váltott ki.
Benjámin Netanjahu szerint a vád indítványa antiszemita gyűlöletbűncselekménynek titulálható. Izrael nem csak amiatt tiltakozott, mert alapjaiban elutasítja a vádpontokat, hanem mert vezetőit egy kalap alá vették a dzsihadista terrormozgalmak főszereplőivel, vagy Vlagyimir Putyinnal, aki felelős az Ukrajna elleni agresszióért. (Az orosz elnök ellen már tavaly kiadott egy elfogatási parancsot a bíróság. Emiatt Putyin nem vett részt a BRICS-országok dél-afrikai értekezletén.)
Az ICC július 12-ig adott időt Angliának és a többi országnak, hogy benyújtsák tájékoztatójukat.
Ezenkívül az ICC közölte, hogy a tájékoztatójukat és a teljes vitafolyamatot nyilvánosságra hozzák, vagyis a közvélemény megismerheti a brit vagy más országok érveléseit. Az elfogatóparancsot egyébként általában titokban szokták kezelni, hogy hogy elkerüljék a gyanúsított figyelmeztetését, esetleg szökését.
A három bíróból álló előzetes döntési testület kifejtette, hogy határozatát nem szabad úgy értelmezni, mint nyílt felhívást 'amicus curiae' beadványok benyújtására. Ugyanakkor a Kamara tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyság észrevételeinek befogadása megnyitja a jogot más államok számára is, hogy észrevételekkel vagy tiltakozással éljenek.
Mit jelent mindez az ügy végső elbírálására nézve?
Biztosra vehető, hogy a bíróság végleges határozata ezzel jelentős késedelem elé néz. Ha ugyanis a bíróság befogadja az egyes országok figyelmeztető beadványait, azokat értékelni kell és össze kell vetni a vádhatóság kérelmének adataival. Ez jelentős időveszteséget fog okozni, függetlenül attól, hogy a végső döntés kedvező vagy hátrányos a gyanúsítottak számára.
Az eddig ismert tények szerint az Egyesült Királyság csak az izraeli érintettek javára szólal fel. Májusban Joe Biden amerikai elnök felháborítónak nevezte a főügyész lépését, de azt még nem tudni, hogy az USA is csatlakozik-e a bíróság barátainak köréhez, és benyújt-e indoklást Izrael javára.
Az Egyesült Államok - miként Izrael sem - részese a bíróságnak, de nyilatkozatok és beadványok megtétele a jogában áll, és azokat a testületnek meg kell vizsgálnia.