Izraeli vezetők élesen bírálták, hogy a hágai bíróság pénteken jogellenesnek nevezte a "palesztin területek megszállását". Israel Katz külügyminiszter "alapvetően torz, egyoldalú és téves" döntésnek nevezte a határozatot.
HIRDETÉSA Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteki döntése után, amely a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi településeket, és magát a Jordántól nyugatra fekvő terület elfoglalását illegálisnak nyilvánította, izraeli vezetők visszavágtak, élesen bírálva a döntést.
A bíróság megállapításait ismertetve Nawaf Salam, az ICJ elnöke elmondta: a bíróság megállapította, hogy "Izrael... folyamatos jelenléte a megszállt palesztin területeken törvénytelen."
Benjámin Netanjahu miniszterelnök már közvetlenül a bíróság - jogilag nem kötelező érvényű - határozata után kijelentette, hogy "a zsidó nép nem megszálló a saját földjén - sem örök fővárosunkban, Jeruzsálemben, sem őseink földjén, Júdeában és Szamáriában" (azaz Ciszjordániában - a szerk.).
Izrael Katz külügyminiszter szintén vitatta az ICJ határozatát, azt "alapvetően torz, egyoldalú és téves" döntésnek minősítve.
Eltérített bíróság?
"A vélemény figyelmen kívül hagyja a múltat: a zsidó nép történelmi jogait Izrael földjén. Elszakad a jelentől (...) az Izraelt fenyegető biztonsági veszélyektől; a zsidók legnagyobb mészárlásától a holokauszt óta; a Hamász, Irán és más terrorista elemek hét fronton történő támadásaitól; és attól, hogy Izraelnek meg kell védenie területét és polgárait. A jövőre nézve is veszélyes: a szélsőségesek kezére játszik, és arra bátorítja a Palesztin Hatóságot, hogy folytassa a rágalmazást és az alaptalan sárdobálást" - írta Katz.
Yuli Edelstein, a Knesszet külügyi bizottságának elnöke szerint a bíróságot "az iszlamisták és támogatóik eltérítették, és igazságszolgáltatási bíróságból a terrorizmus felhatalmazását és bátorítását szolgáló bírósággá változtatták." Edelstein tagadta, hogy Izrael megszálló állam lenne, és azt állította, hogy Izraelnek "teljes jogi és történelmi joga van" a terület ellenőrzésére.
Beni Ganz centrista ellenzéki vezető is "külső beavatkozásként" ítélte el a bíróság véleményét. "Megesküszünk, hogy továbbra is megvédjük magunkat azokkal szemben, akik a megsemmisítésünkre törekszenek, és megvédjük az egyetlen zsidó államot" - jelentette ki.
A baloldali ellenzék képviselői azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy az izraeli politika a hibás. Gilad Kariv munkáspárti képviselő kijelentette, hogy Ciszjordánia "de facto kormányzati annektálása", a "földek elrablása" és a palesztinokkal való tárgyalások elutasítása azt jelenti, hogy a kormány képtelen lesz megőrizni "Izrael státuszát, mint elfogadott demokratikus ország".
Hogyan jött létre a "vitatott státus"?
Izrael az 1967-es hatnapos háború során legyőzte az őt megtámadó arab országokat, és biztonsági okokból elfoglalta az 1948 óta Jordánia által illegálisan megszállt Ciszjordániát, az Egyiptom által megszállt Gázát, majd Kelet-Jeruzsálem annektálásával újraegyesítette fővárosát.
Ciszjordániát azonban máig nem annektálta, hanem katonai és polgári adminisztráció útján igazgatja, folyamatosan nyitva tartva a lehetőségét annak, hogy - az ő terminológiájával - "vitatott státusú területek" megosztásáról, határairól nemzetközi konferencia keretében döntsenek.
A bíróság arra is felszólította a zsidó államot, hogy vessen véget a Gázai övezet "illegális megszállásának" - Gázából azonban Izrael még 2005-ben, a "területet békéért" elv jegyében egyoldalúan kivonult, ott hamarosan az Izraelt el nem ismerő, a zsidó államot eltörölni akaró iszlamista Hamász vette át a hatalmat. Egyiptomhoz hasonlóan Izrael is fenntart egy biztonsági blokádot a terroristák uralta övezettel szemben, nehogy pl. Iránból fegyverek, rakéták érkezzenek oda.
Az 1993-as oslói megállapodás három zónára osztotta fel Ciszjordániát: az A és B zónában, ahol a biztonságot az izraeli hadsereg a palesztin vezetéssel együtt garantálja, létrejött az autonóm Palesztin Hatóság. A terület 61 százalékát kitevő C zónában pedig maradt izraeli adminisztráció, az összes - legális és illegális - telep a C zónában, tehát nem palesztin területen van (Izrael 1967 óta mintegy 160 települést épített Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, ahol mintegy 700 ezer zsidó él).
Izrael állítja: 1967 óta számtalanszor felkínálta a palesztin félnek a tárgyalások lehetőségét, az azonban soha nem élt ezzel, hanem rendre a terror, az "intifáda" útját választotta.