A jogi helyzet nagyon eltérő az egyes államokban, és ezeket kívánja Biden elnök koordinálni és felggyorsítani. A szóban forgó értékek gigantikusak.
HIRDETÉSA világszerte befagyasztott orosz szuverén, azaz mozgatható, per- és tehermentes vagyon teljes értéke körülbelül 300 milliárd dollár. Ezekből az eszközökből mintegy 5 milliárd dollár tartozik az Egyesült Államok joghatósága alá.
Ukrajna újjáépítésének költsége - ha a jelen helyzet nem romlik tetemesen - 486 milliárd dollárt tesz ki a Világbank, az Európai Bizottság és az ENSZ számításai szerint.
Az amerikai elnök Olaszországba indulása előtt kijelentette, hogy ennek a kérdésnek a végleges egyeztetése lesz az egyik fő célja a világ legfejletteb ipari demokráciáinak 50. csúcstalálkozóján.
Az előzmények
Az ukrajnai inváziót követően a világ 73 országában rendeltek el különféle súlyú szankciókat Oroszországgal szemben, és ezek között több helyen szerepelt az orosz államhoz, vállalatokhoz vagy magánszemélyekhez köthető vagyoneszközök lefoglalása, befagyasztása vagy elkobzása. Sok helyen egyes személyek vagy szervezetek utazásainak vagy működésének korlátozásáig merészkedtek csak el.
Az érintett javak színes és széles skálát ölelnek fel országonként eltérően - elsősorban készpénzt és értéktárgyakat, műkincseket, nagy értékű járműveket (jachtok, helikopterek, magánrepülők). Ennél nehezebb eset a bankszámlák, értékpapírok és befektetések ügye, de nem könnyű eljárás az ingatlanok lefoglalása és értékesítése (készpénzre váltása) sem.
Egy becslés szerint csupán a 'Londongrádnak' csúfolt brit fővárosban legalább 10 milliárd fontra tehető a különböző orosz érdekeltségű ingatlanok, lakások és irodaházak értéke, de a különféle befektetések és bankszámlák értéke már 27 milliárd font.
Az egyik tipikus példa a személyes szankciók alá vetett oligarcha, Andrej Gurjev műtrágya-fejedelem londoni birtoka, amit Basár al-Aszád szíriai elnök családjától vett meg 2014-ben. Az ingatlan becsült értéke 450 millió angol font.
Az értékarányok összevetése szerint a birtok nagyjából 200,000 tarack lövedékének árával egyenlő, ami azonos Ukrajna jelenlegi tüzérségi kapacitásával.
Joe Biden elnök hosszú és döcögő utat járt be, amíg sikerült az amerikai Kongresszussal elfogadtatnia az Ukrajnának szánt katonai segélyezést. Ezidő alatt az orosz katonai aktivitás a korábbinak a háromszorosára nőtt, és idén februárban már Kijev teljes katonai vereségével fenyegetett.
Az elnök csak április 24-én írhatta alá az Ukrajna megsegítéséről és jóvátételéről szóló törvényt, amit töviden REPO-nak emlegetnek. A szöveg szerint „az Orosz Föderációt terheli a nemzetközi jogi felelősség az Ukrajna elleni agresszióért, és az Egyesült Államok jogosult olyan ellenintézkedéseket hozni, amelyek arányosak és arra irányulnak, hogy az Orosz Föderációt nemzetközi kötelezettségei teljesítésére ösztönözzék”.
Az arányos ellenintézkedések körében a törvény megerősíti, hogy az amerikai Kincstár jogosult Oroszország külföldi szuverén vagyonának lefoglalására, elkobzására és Ukrajnának történő átadására.
A folyamat azonban nem túl egyszerű. A REPO szerint a befagyasztott vagyon lefoglalásához és elkobzásához az elnöknek előbb igazolást kell benyújtania az illetékes kongresszusi bizottsághoz, és egyeztetnie kell a G7-csoport vezetőivel a többoldalú lépésekről. Ez a követelmény azért lényeges, mert az orosz multinacionális vállalatok vagyona több országban lelhető fel, ezért az érintett kormányok beleegyezését is be kell szerezni.
A G7 pugliai összejövetelén Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz, és várhatóan szintén sürgeti majd a megállapodást a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról. A legfőbb kérdés a lefoglalt eszközök részbeni vagy teljes felhasználásának kérdése lesz.
Az Európai Unió egyelőre csak a befagyasztott vagyon hozadékát hagyta jóvá Ukrajna javára, de magukat a vagyontárgyakat még nem. Vannak ugyanis jelentős jogi aggályok arra nézve, hogy a teljes elkobzás és átadás bonyolult és hosszadalmas visszakövetelési perek sorát válthatja ki, amire már volt is példa az Egyesült Államokban. Pervesztés esetén nem Ukrajnának, hanem az elkobzást elrendelő kormánynak kellene viselnie a visszatérítés terheit.
A Nyugatnak mielőbb megállapodásra kell jutnia abban, hogy ne csak az orosz szuverén vagyonból származó nyereséget, hanem magát a tényleges vagyont is átadja-e Kijevnek, részben vagy egészben. Ha születik ilyen egyezség, az nagyban csökkentené a Nyugatra, köztük az Egyesült Államokra nehezedő pénzügyi terheket Ukrajna újjáépítése során.
A kérdés fontos azért is, mert egy ilyen konszenzus lendületet adna a közvetlenül utána rendezendő ukrajnai békecsúcsnak Svájcban, június 15-16. között.