A bűvös kocka hivatalos neve nem sokkal megjelenése után Rubik-kockára változott. Ötven év alatt félmilliárd darabot adtak el belőle, igazi popkulturális ikon lett világszerte. A magyar kreativitás azóta sikertelen, és zsámoly méretű kilátók és lomb nélküli lombkoronasétány építésében merül ki.
Magyar termék soha nem kapott akkora hírverést, mint a Rubik-kocka. Több tucat filmben próbálták kirakni vagy említették az utóbb a feltalálóról elnevezett, egykori bűvös kockát.
A legtalálóbb filmcím az Oscarra jelölt, A boldogság nyomában, amelyben a főhős, Will Smith két perc alatt nemcsak megoldja, hanem el is magyarázza a feladvány lényegét.
Ez persze a filmes trükkökkel sem ment volna neki egykönnyen, ezért a 2006-os forgatáskor az akkori idők két bajnokát, Tyson és Toby Maót kérték fel, hogy tanítsák meg a főszereplőt a Rubik-kocka kirakására.
Erre már csak azért is szükség volt, mert a lehetséges kombinációk száma bőven meghaladja a 43 trilliót, egy húszjegyű számsort.
Összehasonlításul: ha minden lehetséges kombináció egy szabványos méretű Rubik-kockának felelne meg, akkor a 43 trilliós felület 275-ször fedhetné le a Föld felszínét, egymásra rakva pedig 261 fényév magas tornyot alkotna. Egy fényév ugyanis távolságra konvertálva, felfelé kerekítve 9,5 trillió kilométernek felel meg.
Az eredetileg szobrásznak készülő Rubik Ernő azonban nem matematikai feladványnak szánta a háromdimenziós kirakóst, hanem a Budapesti Iparművészeti Főiskola építészprofesszoraként a tér és a mértani formák megértésében próbálta segíteni tanítványait.
Nekik tetszett, aztán a magyaroknak is. A többi már történelem.
A művészek
Az első bűvös kocka még fából készült. Terjedő népszerűségét kezdetben csak a szocialista termelés gyártási gondjai hátráltatták, de miután jogait külföldön megvásárolták, nemcsak az eredeti, hanem silány utánzatai is hihetetlen sebességgel szaporodtak el világszerte.
Lázba hoztak sokakat, köztük művészeket is, akik a leglehetetlenebb közegben állítottak emléket a kockának.
Az ausztrál d’Arenberg szőlőültetvény borásza 13 év alatt acélból, betonból és üvegből épített fel egy különleges borozót és kilátót. Chester Osborn azt állítja: a borkészítés fortélya ugyanolyan bonyolult, mint a kocka kirakása.
Ebben lehet valami, mert az iraki háborút könnyedén elindító George W. Bushnak nem kis fejtörést okozott a feladvány. A kép azonban egy művészi installáció, amit Frankfurtban állítottak ki, viszont hasonló témájú fotó készült az amerikai elnökről a Fehér Házban is – egy blogger pedig megjegyezte: vajon mennyi időt vesz igénybe, hogy George W. Bush megoldja a problémát.
Rubikubizmusnak hívják a művészet azon irányzatát, amikor a kocka mozaikjaiból raknak ki képmásokat. Elnöki portré készült például Donald Trumpról...
... és Barack Obamáról.
Makaó látképe – természetesen Rubik-kockából készült – bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe. A Cube Works Studio, a kockastúdió 85 794 darabot használt fel a fali mozaikhoz, amely csaknem négy méter magas, a hossza pedig meghaladja a 65 métert.
Ezt megelőzően a legnagyobb Rubik-mozaik Michelangelo remeke volt, Ádám teremtése a Sixtus-kápolnából. Josh Chalom alkotta meg röpke 400 óra alatt Leonardo da Vinci Utolsó vacsoráját is 4050 kockából, amelyet 2009-ben vásárolt meg egy floridai műgyűjtő ötvenezer dollárért.
Ennek az összegnek a tízszeresét, több mint félmillió dollárt fizettek 2020-ban szintén Leonardo Mona Lisájáért – teljes nevén a Rubik Mona Lisáért, amit egy utcaművész készített tizenöt évvel korábban 330 Rubik-kockából.
Invader – így hívják az alkotót, valódi neve Franck Slama – korábban már elkészítette Édouard Manet Ebéd a fűben, illetve Gustave Courbet A világ eredete című festményeinek mását is Rubik-kockából.
Egyesek másként próbáltak hírnévre szert tenni. Egy influenszer például Rubik-kockákkal etette Vénusz légycsapóját. A húsevő növénynek nem ízlett az ínyencség.
A hírességek
Chris Pratt, A galaxis őrzőinek főszereplője egy interjú közben rakta ki lazán a Rubik-kockát – alig három perc alatt.
Ryan Gosling a Blade Runner forgatási szüneteiben ütötte el az időt a kockával.
Kevin Young, a Kansas kosarazója és Reese Hoffa, amerikai súlylökő, a londoni olimpia bronzérmese a gyorsaságban mérte össze tudását.
Az amerikaifutballos Ryan Fitzpatricktól, a New York Jets’ hátvédjétől a fia leste a kockakirakás tudományát. Vagy fordítva.
A Rubik-kocka igazi megszállottja azonban Justin Bieber, aki már 15 évesen bemutatta ügyességét egy Disney-stúdióban.
Egy évvel később a spanyol televízióban szerepelt mutatványával.
Aztán egy német adásban is bemutatkozott.
A rapper Logic is élő adásban villantott, és közben persze énekelt.
A Rubik-kockáért bolondult az Oroszországba menekült egykori szivárogtató Edward Snowden, és a filmen kívül sem titkolta „kirakós” tehetségét Will Smith.
A Rubik-kocka az eltelt ötven év alatt elképesztő világkarriert futott be: popkulturális szimbólummá vált, számtalan filmben, rajzfilmben és képregényben tűnt fel.
A rekordok
Volt, aki lábbal oldotta meg a feladatot.
Volt, aki bekötött szemmel, alig 16 másodperc alatt, és ezzel világcsúcsot döntött.
Vako Markelasvili, egy 18 éves grúz egyetemista egyetlen lélegzetvétellel a víz alatti bajnok.
Később szintén ő fejjel lefelé lógva rakta ki a kockát szinte pillanatok alatt.
A rekordok azért is különlegesek, mert egyáltalán könnyű a Rubik-kocka kirakása. Egy szakportál szerint az emberiség alig 5,8 százaléka képes megoldani a feladványt.
Párizsban rendezték meg 2017-ben a Rubik-kocka világbajnokságot, sorrendben már a kilencediket.
Az elsőnek persze Budapest volt a házigazdája még 1982-ben, egyetlen kategóriában. Harmincöt évvel később a francia fővárosban már 1100-an versenyeztek – 18 versenyszámban.
Tudományosan bizonyították, hogy a kockát három másodperc alatt képtelenség kirakni.
És tényleg: a világcsúcs ennél tizenhárom század másodperccel több.
Szerkesztettek azonban egy robotot, amely ennél nagyságrendekkel gyorsabb, és a másodperc töredéke alatt rakja ki a kockát.
Ennél sokkal gyorsabb is lehetne, csak „rengeteg” időt vesz el a kocka mozgatása – állították a fejlesztők.
Tulajdonképpen csak a videó második felében, a lassított felvételen látszik a robot működése kirakás közben.
Az ígéret
A bűvös kockaként induló háromdimenziós fejtörő hivatalos neve nem sokkal megjelenése után Rubik-kockára változott. Gyakorlatilag mindenütt ott szerepel, hogy Hungary és Hungarian, bár a kifejlesztő keresztnevének, az Ernőnek a hosszú ő-jét szinte senki sem tudja leírni.
Magyar termék és magyar fejlesztő még sosem kapott ekkora hírverést.
Rubik Ernőt, az ifjabbat, aki tulajdonképpen gépészmérnök, a repülőgépgyártásban jeleskedő édesapja nyomdokaiba lépett, kitüntették a Nemzet Művésze címmel, Kossuth-díjjal és az Állami Díjjal.
A játék népszerűsége töretlen: Rubik-kockából ez év januárjáig több mint félmilliárd darab kelt el.
A Rubik-kocka a magyar szellem szimbólumának is tekinthető, a kormány pedig abban bízik, hogy az új, a világhírű találmányt idéző, a magyar szellemi teljesítményeket bemutató központ a 21. századi magyar újjászületés szimbóluma lesz – ezt mondta a miniszterelnök, amikor 12 éve, 2012 márciusában megállapodást kötött egy Rubik-kockát formázó múzeum létrehozásáról.
Az elmúlt 1100 év magyar szellemi teljesítményét bemutató állandó kiállítás helyszínét is kijelölték a Rákóczi híd budai hídfőjénél. Az építkezés 2014-ben kezdődhet, a kiállítóközpont pedig 2017-ben nyithatja meg kapuit – ígérte akkor Fürjes Balázs kormánybiztos.
„A magyarokban él egy elszigeteltségérzés, aminek leginkább a nyelvi elszigeteltség az oka. Ezért keresik azokat a lehetőségeket, amelyek révén „torzítás nélkül” megoszthatják a világról vallott gondolataikat. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a világra szóló találmányok gazdáit Magyarországon különleges tisztelet övezi, mert egy-egy ilyen feltaláló „kiszabadít bennünket” a nyelvi elszigetelődésből – jelentette ki akkor Orbán Viktor.
Jóllehet Rubik Ernő munkásságát egyesek a magyar Nobel-díjasokkal és tudósokkal vetik össze, és kétségtelen, hogy elévülhetetlen érdemeket szerzett az ország és a nemzet hírnevének terjesztésében, a múzeumból végül nem lett semmi.
A „2019-ben hivatalba lépett városvezetés a Rubik Múzeum ügyében nem kapott kormányzati megkeresést, egyeztetés nem történt” – ezt válaszolta a Telex megkeresésére a budapesti Főpolgármesteri Hivatal.
Eközben a világ „legnagyobb” Rubik-kockájából több is elkészült. Az egyik a magyar pavilont díszítette a knowxille-i Világkiállításon 1982-ben, utána pedig a helyi kongresszusi központban állították ki.
A Guiness-rekordot egy másik tartja, amit tavaly decemberben mutattak be a dubaji Tudásparkban.
Az alkotókészség
Az imázsára kevély Magyarországon a fogadkozások ellenére sem állítottak emléket a 80. születésnapját júliusban ünneplő Rubik Ernő találmányának, miközben a szomszédos Linzben Javior Lloret spanyol formatervező 2014-ben egy múzeum homlokzatát jelenítette meg a Rubik-kocka fényeivel, amelyeket ráadásul látszólag Rubik-kockával vezérelt.
Biztatás nélkül a magyar kreativitás napjainkban az uniós pénzekből épülő, zsámoly méretű kilátók és lomb nélküli magyar lombkoronasétány építésében merül ki.
Közvetve maga Rubik Ernő is választ adott arra a kérdésre, hogy mi a kreativitás hiányának magyarázata.
– nyilatkozta nemrég.
Ehelyett az oktatás GDP-arányos kiadásai – a KSH adatai szerint – 2003 óta folyamatosan csökkenek Magyarországon. Abban az évben a 6,4 százalék jóval az 5,1 százalékos uniós átlag felett volt. Négy éve, 2020-ban az uniós átlag még mindig elérte az 5 százalékot, miközben Magyarországon az oktatásra szánt kiadások 4,7 százalékra zsugorodtak a nemzeti össztermékhez viszonyítva.