EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Elemzőintézetek és tőzsdecápák: Von der Leyen tőkepiaci tervei előtt sok az akadály

A kép illusztráció (egy New York-i bróker)
A kép illusztráció (egy New York-i bróker) Szerzői jogok Richard Drew/AP
Szerzői jogok Richard Drew/AP
Írta: Jack Schickler
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A választási kampányban tett ígéretek ellenére sem a politikai döntéshozók, sem a szektor nagyjai nem tudnak dűlőre jutni az ügyben, hogyan virágoztassák fel újra az európai részvénypiacokat.

HIRDETÉS

Ursula von der Leyen ígéretet tett az EU pénzpiacának megerősítésére is, miközben az Európai Bizottság élén második mandátumáért kampányol, csakhogy egy évtizednyi munka is kevés volt ahhoz, hogy az érintettek egyetértésre jussanak ennek mikéntjéről.

Azok, akik júniusban szavazni fognak, valószínűleg jobban aggódnak a bevándorlás, az infláció és a háború miatt, mint azért, hogy kitartóan stagnálnak az európai részvény- és kötvénypiacok. Elemzők szerint azonban nem érdemes lebecsülni egy erős tőkepiac jelentőségét, hiszen ez lenne a kulcsa Európa versenyképességének, ahogyan a zöld átmenet finanszírozásának is.

"Mindenki megérti, hogy ez az egyik legfőbb fék az EU-ban: a tőkéhez való korlátozott hozzáférés" - mondta Ursula von der Leyen egy múlt heti (május 20-i) választási vitán.

Az EU teljesítménye ezen a téren valóban gyenge. A SIFMA amerikai alapkezelő csoport szerint míg 2023 végén az amerikai részvények a globális piaci kapitalizáció 45%-át, az EU-ban forgalmazott részvények mindössze a 11%-át képviselték. Von der Leyen is beszélt erről a május 20-i vitán, mondván, hogy az EU mintegy 300 milliárd eurót gyakorlatilag átad amerikai befektetési alapoknak.

Úgy tűnik, hogy legfőbb riválisai is akarnak kezdeni ezzel valamit. Azt ígérik, hogy több lehetőséget teremtenek a befektetők és a pénzszűkében lévő vállalatok számára.

Politikai akarat

Az Európai Bizottság először 2014-ben javasolta a tőkepiaci unió létrehozását. A projekt megvalósítása a blokk legnagyobb pénzügyi központjának, Londonnak az "elvesztésével" ugyanakkor nehezebbé vált, és Ursula von der Leyen ellenfelei azzal vádolják a Bizottságot, hogy hiányzik hozzá a politikai akarat.

"Öt éve van a bizottság élén, és nem láttunk igazi elmozdulást" - mondta riválisa, Sandro Gozi, a centrista Újítsuk meg Európát csúcsjelöltje a múlt heti vitában hozzátéve, hogy az uniós vezetők legutóbbi politikai nyilatkozatai "túl keveset mondanak túl későn".

A támogatók viszont rámutatnak néhány brüsszeli sikerre - például a tőzsdén jegyzett társaságok beszámolójára vonatkozó egységes szabályozásra, valamint a potenciális befektetési célpontokat egybegyűjtő új információs portálra.

De számos kudarccal is el kell számolnia a Bizottságnak. A páneurópai nyugdíjmegtakarítási termékre vonatkozó, sokat méltatott tervek elvesztek a bürokrácia útvesztőiben. Csak egyetlen, jelentéktelen szolgáltató van.

Valérie Urbain, a pénzügyi infrastruktúrával foglalkozó Euroclear vezérigazgatója szerint a dilemma egyre nehezebbé válik az idő múlásával. "Nincs több könnyen elérhető gyümölcs", ha a tőkepiacok megerősítéséről van szó - mondta Urbain, akinek brüsszeli székhelyű vállalata az értékpapír-kereskedések zsíróbankjaként és letétkezelőjeként működik. "Tényleg nehéz munkát kell elvégezni, amihez erős politikai akarat szükséges".

A párizsi, milánói, brüsszeli, amszterdami és dublini tőzsdéket működtető páneurópai csoport, az Euronext vezetői szerint az EU pénzügyi piacainak központi felügyeletre van szükségük az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) mintájára.

"Ez így is lesz, egyetlen felügyelő hatóságunk lesz, az európai SEC” - mondta Stéphane Boujnah, az Euronext vezérigazgatója, aki az Euronewsnak adott nyilatkozatában sürgette a bankok részvénytulajdonára vonatkozó prudenciális korlátozások és a pénzügyi szolgáltatók közötti fúziók ellenőrzésének lazítását is. Boujnah szerint a tőkepiaci fejlesztés a fontossági sorrend végére került az elmúlt években a Covid-járvány és az ukrajnai háború miatt. Viszont a hatalmas zöldtechnológiai támogatásokat kínáló amerikai inflációcsökkentő törvény meggyőzheti a döntéshozókat arról, hogy fokozni kell a versenyképességet.

"Make it great again!" - ahogyan Donald Trump mondaná...

"Megoldást kell találnunk arra, hogy a világ legnagyobb megtakarítási alapját, amely az európai, bizonyos részben az európai részvények finanszírozására fordítsuk vagy irányítsuk át. Ezt a kezdeményezést elneveztem MEEGA-nak, ami annyit tesz, hogy Make European Equity Great Again (Tegyük újra naggyá az európai tőkepiacot)"- magyarázta Stéphane Boujnah.

Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a Trump-féle szlogeneknél többre lesz szükség. Az EU tagállamai korábban elutasították azt a tervet, hogy létrejöjjön egy központi felügyeleti szerv, amely a nemzeti szabályozó hatóságok fölött állna. Az ESMA (Európai Értékpiaci Hatóság) azt szeretné, ha újragondolnák ezt, legalábbis, ami a nagy, páneurópai pénzügyi infrastruktúrák felügyeletét illeti.

"Remélem, hogy a társjogalkotók is hajlandóak lennének újra megvizsgálni ezt a lehetőséget, hogy előre tudjunk lépni a jelentős nyomás alá került európai tőkepiacok terén" - mondta Verena Ross, az ESMA elnöke a múlt héten. A párizsi székhelyű ügynökség figyelmeztet arra is, hogy az EU pénzügyi infrastruktúrájában konszolidációra van szükség, mert a blokkban 27 értékpapír-letétkezelő működik, míg a karcsúbb amerikai piacon csak egy.

Valerie Urbain szerint azonban ez olyan, mintha a szekeret fognánk a ló elé. "Lehet akár a legtökéletesebb felügyeletünk, ha nincsenek tőkepiacok, nincsenek értékpapírok, akkor nem jutunk messzire. Először dolgozzunk inkább a kibocsátókkal és a befektetőkkel, aztán jöhet a többi" – tette hozzá az Euroclear vezérigazgatója. Szerinte nem a pénzügypiaci infrastruktúrák vizsgálata felől kell megközelíteni a jelen helyzetet. Saját gyakorlatukat hozva példának megjegyezte, hogy a Euroclear már integrálta a működését, amennyire a szabályozás ezt lehetővé teszi.

Protekcionizmus?

További vitatott kérdés, hogy az új tervek mennyire vonják be az Unión kívüli, például a New York-i vagy a londoni játékosokat, illetve, hogy az uniós megoldások védelme protekcionizmusnak minősül-e. A több európai tőzsdét működtető Euronext vezérigazgatója, Stéphane Boujnah szerint Európa mindig is túl jóhiszeműen befogadó volt, olyan mértékű hozzáférést kínált kívülállóknak, amit az USA nem viszonoz. Úgy fogalmazott, hogy "Európa túl sokáig volt a ragadozókkal körülvett növényevők kontinense, és ezért súlyos árat fizettünk".

"Szó sincs arról, hogy Európának el kellene zárkóznia, hisz éppen azért virágzik, mert nyitott a versenyre" - tette hozzá. - "Nevezzük inkább európai szuverenitásnak vagy európai stratégiai autonómiának; nem lehetünk az egyetlen nyitott bár a bolygón".

HIRDETÉS

Úgy tűnik, Valerie Urbain nem ért egyet ezzel. Azt mondja, hogy a pénzpiacok erős támasza a nyitottság és a stabilitás. "Ahhoz, hogy az európai piacok sikeresek legyenek, a nemzetközi befektetőket is be kell engedni" - mondta, hozzátéve, hogy nem szeretné, ha Európa "belterjes körforgásba kerülne". Azt kifejezetten nehezményezi, hogy a közelmúltban arra kényszerítették az Eurocleart, hogy adja át az orosz központi bank szankciókkal sújtott eszközeit mondván, hogy Moszkva fizesse meg az ukrán védelmi költségeket. "Tekintettel az Euroclear rendszerszintű szerepére, semi sem jó a pénzpiacoknak, ami nem jó az Euroclearnek. Ami minket destabilizál, az nem tesz jót a pénzpiacoknak sem” - mondta. - "Ha egy piacot elkezd uralni a jogi bizonytalanság, akkor elvész a globális befektetők érdeklődése.”

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A SEC engedélyezte bitcoinba fektető alapok tőzsdei kereskedését

Felfüggeszti az euróban és dollárban kereskedést a Moszkvai Értéktőzsde

A gázpedál hibája miatt csaknem négyezer autót hív vissza a Tesla