A válság 2025 februárjára nyúlik vissza, amikor egy döntetlen kimenetelű választás több mint egy évig tartó politikai patthelyzethez és számos megismételt voksoláshoz vezetett.
Fél év alatt másodjára tartanak parlamenti választást Koszovóban, miután hónapok alatt sem sikerült megegyezni az elnök személyéről. Vasárnap a balkáni ország mintegy kétmillió választópolgára dönt a 120 fős törvényhozás összetételéről.
A mostani kampányban a jelöltek kevésbé gazdasági fellendülést, mint inkább stabilitást ígértek. Koszovóban az elmúlt hónapokban ugyanis csak ügyvezető intézmények működtek, így pedig veszélybe került az ország uniós integrációja és az ezzel járó támogatások is.
A legutóbb tavaly december 28-án tartottak előrehozott parlamenti választást a nyugat-balkáni országban. A voksolást a kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg a voksok 51,1 százalékával. A második helyen a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a szavazatok 20,19 százalékával, a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) lett 13,24 százalékkal. Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja 5,9 százalékot szerzett meg.
A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba. A szerbeknek fenntartott 10 hely közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott. A közvélemény-kutatások szerint ezúttal is ezek a pártok kerülnek majd be a parlamentbe.
Albin Kurti kormánya 2021 óta vezeti Európa legfiatalabb államát. Az urnákat 19 órakor zárják le. Az első eredményekre hétfőn lehet számítani.