Az Arcadia, amelyet francia cégekkel közösen fejlesztettek, az USA-beli Palantir által kifejlesztett, a NATO által használt Maven nevű MI-alapú parancsnoki és irányítórendszer európai válasza.
Franciaország hétfőn, egy NATO-gyakorlat keretében kezdi el tesztelni saját, mesterséges intelligenciával működő harcvezetési rendszerét, jelentette a Defense News (forrás: angol). Az MI-alapú harctéri rendszerek segítik a döntéshozatal és a célazonosítás optimalizálását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Francia vállalatok közreműködésével fejlesztett Arcadiát a Maven, a NATO által használt, az amerikai védelmi technológiai cég, a Palantir által kifejlesztett mesterségesintelligencia-platform európai alternatívájaként pozicionálják.
Az európai védelmi technológiai szuverenitás erősítése
A rendszer, amely Arcadia néven ismert, a francia szárazföldi haderő vezérkari főnökhelyettese, Patrick Justel vezérőrnagy szerint június 8. és 26. között kerül bevetésre Lengyelországban, a NATO Coalition Warrior Interoperability Exercise gyakorlatán.
Az Arcadia fejlesztésében részt vevő francia cégek között van a Mistral AI, a Safran, a Thales és az Airbus.
Az Arcadia egy szélesebb párizsi törekvés része, amely Európa technológiai szuverenitásának erősítését célozza a védelem területén.
A NATO 2025-ben kezdte használni a Maven Smart Systemet, amely a Pentagon Project Maven programjából származik. A rendszer hatalmas mennyiségű harctéri adatot integrál, hogy támogassa a gyorsabb döntéshozatalt és célazonosítást. Francia tisztviselők azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy nem európai rendszerekre kell támaszkodni.
„Az Arcadia a mi válaszunk a Mavenre” – mondta Justel a Defense News által idézett, csütörtöki sajtótájékoztatón. „Felmerül a kérdés, hogy vakon átvegyük-e a Maven rendszert, vagy inkább más megoldásokat keressünk.”
Fokozatos leválás a Palantirról
Az európai kormányok egyre inkább igyekeznek felülvizsgálni a Palantirral kötött megállapodásaikat; a céget többek között katonai műveletekben, tömeges megfigyelésben és bevándorlás-ellenőrzésben betöltött szerepe miatt éri bírálat.
Derk Boswijk, a holland védelmi államtitkár a Képviselőházban a héten (forrás: angol) úgy fogalmazott, hogy két éven belül rendelkezésre kell állnia a Palantir „teljes értékű alternatívájának”.
A holland kormány egy „kétpályás politikán” dolgozik a cégtől való függőség csökkentésére, hogy „a lehető leghamarabb” önállóan működhessenek, és európai alternatívát találjanak.
Időközben Németország a Reuters szerint közölte, hogy nem köt szerződést egyetlen amerikai vállalattal sem, így a Palantirral sem.
„Akármennyire is érdekel minket a saját adatbázisunk szempontjából kínált funkcionalitás, jelenleg egyszerűen elképzelhetetlen, hogy iparági szereplőknek hozzáférést adjunk a nemzeti adatbázishoz” – mondta ezen a héten Thomas Daum, a német kibervédelem vezetője, a beszámolók szerint (forrás: angol).
Interoperabilitási kérdések a NATO-n belül
Franciaország már tesztelte az Arcadiát romániai és hazai gyakorlatokon is, és azt állítja, hogy a rendszert a NATO Federated Mission Networking (FMN) szabványainak megfelelően tervezték, amelyek kulcsfontosságú keretet adnak a szövetséges erők interoperabilitásához.
Noha a Palantir szerint rendszere összhangban áll az FMN alapelveivel, és halad a teljes minősítés felé, úgy tűnik, egyre nagyobb az érdeklődés egy európai fejlesztésű alternatíva iránt.
„Amikor az európai partnereinkkel beszélünk, ugyanazt a reakciót kapjuk: »hát azért a Maven mellett döntöttünk, mert nem volt más választás, de ha az európai országok képesek alternatívát építeni, azt fogjuk választani«” – mondta Justel.
Beszámolók szerint Dánia is helyi megoldásokat keres, hogy kiváltsa a Palantirral kötött hétéves megállapodását.
Ellenállóbb, decentralizált rendszer
Az Arcadiát decentralizált rendszerként tervezték: a parancsnoki pontokat hálós felépítésű hálózaton keresztül köti össze a terepen telepített szerverekkel, míg a Maven inkább centralizált architektúrával rendelkezik.
Francia tisztviselők szerint a decentralizált megközelítés növeli a rendszer ellenálló képességét, mivel lehetővé teszi a műveletek folytatását akkor is, ha a hálózat egyes részei kiesnek.