rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Eltérített EU-s segélyekből is finanszírozzák a palesztin terrorizmust?

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
A Hamász katonai szárnyának, az Ezzedin al-Kaszam brigádnak a felvonulása Gázában, május végén
A Hamász katonai szárnyának, az Ezzedin al-Kaszam brigádnak a felvonulása Gázában, május végén   -   Szerzői jogok  MTI/EPA/Mohamed Szaber
Betűméret Aa Aa

Az ENSZ mellett az Európai Unió az egyik legnagyobb adományozója a palesztinoknak, biztosítva azokat a humanitárius és újjáépítési forrásokat is, amelyek a gázai krízist hivatottak enyhíteni. A gond csak az, hogy ezeket a pénzeket az Izrael elpusztítását célzó Hamász hosszú évek óta eltéríti. Az ügyben megkérdeztük az Európai Bizottság illetékesét is.

Két fontos üzenete is volt az amerikai külügyminiszternek, amikor május utolsó hetében, szinte órákkal az izraeliek és a Hamász között megkötött tűzszünet után Izraelben és a Palesztin Hatóságnál is tárgyalt. Antony Blinken Jeruzsálemben elítélte a Hamász támadásait, megerősítette, hogy Amerika továbbra is kiáll a zsidó állam önvédelmi joga mellett, egyben bejelentette, hogy Washington a jövőben aktívabban akar majd résztvenni a térség konfliktusainak rendezésében.

Ramallahban, palesztin vezetők előtt pedig Blinken azt hangsúlyozta, hogy részt kívánnak venni a gázai újjáépítésben, illetve a humanitárius válság kezelésében, de úgy, hogy a forrásokat a Palesztin Hatóság (PA) közbeiktatásával juttatnák el az érintetteknek.

Úgy fogunk segíteni a gázai lakosokon, hogy abból ne a Hamász nyerészkedjen

- ígérte az amerikai külügyminiszter. Ez a kitétel nem volt véletlen, ugyanakkor számos megválaszolatlan kérdést is felvet, ami a palesztinok eddigi amerikai és európai segélyezési módját illeti.

Garanciák nélkül

Legelsősorban is azt: mégis ki és hogyan garantálja, hogy a Gázai-övezetet uraló iszlamista terrorszervezet ne saját céljaira fordítsa a nyugati, nagyrészt az ENSZ-en keresztül befolyó strukturális és humanitárius pénzeket?

A Hamász ugyanis pontosan ezt teszi, amióta Izrael 2005-ben egyoldalúan kivonult Gázából, felszámolva az ottani zsidó telepeket, ők pedig két évre rá erőszakkal megpuccsolták, elkergették és részben megölték a mérsékeltebb Fatah politikusait, aktivistáit. Az iszlamista szervezet máig nem ismeri el a PA fennhatóságát Gázában, szakértőinek munkáját is csak az izraeli határátkelő pontokon fogadja el, az övezeten belül nem.

Bár köztudott, mégis a nagy nemzetközi híroldalakon kevés híradás szól a júdeai és szamáriai (ciszjordániai) arabok életét irányító Palesztin Hatóság intézményes korrupciójáról, demokrácia-deficitjéről vagy arról, hogy miért nem tartanak választásokat 15 éve. Ugyanígy nincsenek hírek a Hamász irányította térség, Gáza hétköznapjairól.

És főleg: miért hagyják a főbb adományozók, hogy segélyeik felett egy joguralmat nem ismerő terrorszervezet nem elszámoltatható vezetői diszponáljanak?

MTI/AP/John Minchillo
Gázai helyzetkép izraeli válaszcsapások utánMTI/AP/John Minchillo

Az amerikai külügyben nyílt titoknak számít: nincsenek garanciáik arra, hogy a Hamász nem rakéták beszerzésére vagy terroralagutak (a hírhedt "metró) kiépítésére fogja felhasználni a befolyó milliárdokat. Márpedig a szervezet kihagyása a folyamatból nemcsak Amerika, de Izrael és az Európai Unió érdeke is lenne, nem véletlenül tartják mindhárman egyértelműen terrorszervezetnek a Hamászt.

Itt érdemes kitérni arra is, hogy a rendre mérsékelt, felelős békepartnerként bemutatott Palesztin Hatóság is bőkezűen támogatja a terrorizmust, igaz, nem a Hamászét. A PA csak a tavalyi évben több mint 150 millió dollárt, büdzséje 3,25 százalékát fizette ki Izrael által bebörtönzött vagy kiszabadult fegyvereseknek, ezenkívül fenntartanak egy úgynevezett "mártíralapot" a lelőtt terroristák családtagjainak megsegítésére, ezt nevezi az amerikai sajtó "pay for slay", azaz fizess a gyilkolásért elvnek.

A terror fő szponzorai

Ezzel együtt a Hamász visszaszorítása a Palesztin Hatóságnak éppúgy érdeke, mint a Nyugatnak, hiszen a szervezet térnyerése beláthatatlan folyamatokat indítana el Ciszjordániában és az egész térségben. Így viszont a PA kritikája fokozatosan ellehetetlenül, hiszen egyre ingatagabb pozíciójára a Ciszjordániában is aktívan jelen lévő riválisa pályázik. Egyáltalán nem véletlen, hogy Mahmúd Abbász elnök nemrég - szokás szerint ismét Izraelt hibáztatva - elhalasztotta a májusra kiírt palesztin választásokat.

A legutóbbi izraeli-gázai fegyveres konfliktus kellős közepén kissé elsikkadt az a hír, hogy az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka, Eszmáil Gáni telefonon beszélt Iszmáil Háníje Hamász-vezetővel, megdicsérte a szervezetet az Izraelnek adott "kiváló és sikeres válaszcsapásért", Háníje pedig megköszönte Iránnak, hogy fegyverrel támogatja a Hamászt. Ezzel korántsem valami államtitkot, hanem régóta ismert tényt ismertek el: az iszlám köztársaság a Hamász egyik fő támogatója.

A szélsőséges Muszlim Testvériségből kinőtt Hamász a maga évi 700 millió dolláros bevételével a világ harmadik leggazdagabb terrorszervezete, a szervezeten belül az összeg nagy valószínűséggel a katonai szárnyat, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigádokat gazdagítja.

Az izraeli hadsereg (IDF) adatai szerint Irán évente 80 millió dollárral segíti az iszlamista szervezet működését, Katar azonban még bőkezűbb: az - al-Dzsazíra médiacéget is finanszírozó - emírség évi 240 millió dollárral járul hozzá a Gázát uraló terrorista szervezet működéséhez, az iráni Kasszam és egyéb rakéták megvásárlásához, a földalatti alagutak hálózatának kiépítéséhez.

A saját lakosságától évi 27 millió dollár "szolidaritási adót" is beszedő Hamász büdzséjének 55 százalékát fordítja katonai célokra, és csak 5 százalékát azokra a szociális szolgáltatásokra, amikre hivatalosan a legtöbb pénzt bezsebeli. Elvileg tehát a kórházak, iskolák fenntartására, 40 ezer hivatalnokuk fizetésére mennének ezek az összegek - ez azonban alig nyomon követhető, a Hamász semmilyen módon nem elszámoltatható. Legújabban kriptovalutában is gyűjtik az adományokat, ily módon is hatékonyan kijátszva a szankciókat.

Most azt ígérték, hogy nem nyúlnak a nyugati segélyekhez - valójában csak a szavukban bízhat az, akik az adományokat küldik a palesztinoknak.

Az immár 2,2 millió lakosú Gázai-övezetben 56 százalékos a szegénységi ráta, 50 százalékos a munkanélküliség, és csak 11 (!) kórház van - nem is kérdés, hogy az elmúlt évtizedek támogatásainak jó része nem oda ment, ahová szükséges lett volna. Bizonyíték lehet erre az oda beérkező nagy mennyiségű építőanyag (cement, beton stb) és a meg nem épült épületek közti kontraszt - mindez a föld alá került.

Totális uralom, nulla transzparencia

Ahogy a Hamász katonai szárnyának, úgy szociális-népjóléti-vallási szervezetének, a Dawának a működése sem transzparens, gazdálkodása semmilyen nyugati standardnak nem felel meg, pedig a segélyek elosztásáért is ők felelnek. Az izraeli hírszerzés szerint egyértelmű, hogy a Dawa szociális-jóléti funkcióinak betöltésével is a terror ideológiáját, az Izrael-ellenes gyűlölet terjesztését segíti az egyes oktatási intézményekben, mecsetekben, és ő is anyagilag támogatja a "mártírok" családjait.

A Gázai-övezetben elképzelhetetlen független könyvvizsgálók, monitorozó szervezetek szabad tevékenysége: a Hamász nem tűr meg ellenzéki aktivitást, a független civil szervezeteket (NGO-kat) és a nyugati lapok munkatársait rendre megfélemlíti, ezek sokszor magáról a megfélemlítésről sem számolnak be. Még az Izraellel szemben kifejezetten kritikus (lásd "apartheid"-vád) Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet is szóvá tette a Hamász brutális gyakorlatát.

A büdzsé egyik fő kiadási tétele nyilvánvalóan az Izrael támadására szánt rakéták megvétele: ezeket korábban Egyiptomból és Szudánból szerezték be, most már - a libanoni Hezbollah közvetítésével - főként Iránból, illetve házilag is gyártják őket. A legutóbbi háború után is megmaradt körülbelül 10 ezer rövid hatótávolságú rakétájuk, egyenként kb. 800 dollár értékben, és lapértesülések szerint már folytatják is az újabb készlet beszerzését.

Mindezek miatt kulcsfontosságú kérdés az ENSZ és az EU szociális, humanitárius donorszerepe a térségben, és hogy mennyit tudnak a források felhasználásáról.

Az Európai Unió ahol tud, segít

2013-ban nagy botrányt kavart, hogy egy kiszivárgott auditori jelentés szerint a Palesztin Hatóság kezei között mintegy 2 milliárd euró európai segély (körülbelül 700 milliárd forint) tűnt el nyomtalanul rossz menedzsment és korrupció miatt. Az összeg nagyságán túl az is megdöbbentő volt, hogy a jelentés nyíltan megállapította: az EU-nak alig van rálátása a Palesztin Hatóság területén és Gázában elköltött fejlesztési pénzeinek felhasználására.

A helyzet azonban a jelek szerint nem sokat változott. Az Európai Unió a palesztinok legnagyobb külső támogatója, és bár célja a PA nagyobb transzparenciája és elszámoltathatósága, az átutalt összegeken belül a gázai pénzek felhasználására semmilyen külön irányelv nem született. Az EU főként az ún. Európai szomszédsági támogatási eszköz útján segíti a palesztinokat, különböző csatornákon keresztül, ez Gázában például egy sótalanító üzem létrehozását jelenti a vízellátás javítására.

Négy hete kezdődtek meg a Hamász legújabb légicsapásai Izraelre:

Ami a humanitárius segítséget illeti: május végén, a tűzszünet után döntött az Európai Bizottság arról, hogy sürgősségi okokból 8 milliárd euróval többet, összesen 34,4 milliárd euró (körülbelül 12 ezer milliárd forint) humanitárius segélyt küld idén a palesztinoknak.

A Bizottság közleménye Izraelt, illetve általában véve "az erőszakot" hibáztatja a kialakult súlyos helyzetért. Egyetlen szóval sem említve a Hamászt, és arról sem ejt szót, hogyan biztosítja majd a források megfelelő célhoz jutását.

Izraelnek azonban régóta gondot okoz, hogy az EU terroristákkal kapcsolatban álló helyi civilek számára is biztosít forrásokat, már ha azok nem szerepelnek az EU tiltólistáján. Sven Kuhn von Burgsdorff, az EU Ciszjordánia és Gáza ügyeiben illetékes képviselője tavaly közölte:

az EU nem kér semmilyen társadalmi szervezetet politikai nézetének megváltoztatására és nem tesz különbséget a palesztin politikai nézetek között.

Egy hétre rá jelent meg az az izraeli kormányzati tanulmány, amely szerint a palesztin civil szervezeteknek (így pl. az Addameernek) juttatott európai források sokszor a Hamászhoz jutnak, ezeket pedig a terrorszervezet egyértelműen katonai célokra használja fel.

EU: a Hamász semmit nem kap tőlünk

Az EU annak ellenére engedékeny ebben a kérdésben, hogy elvileg 2018 óta elvárja a palesztin NGO-któl, hogy a támogatás fejében határolódjanak el a terrorizmustól.

Ezt azonban az érintettek kikérték maguknak, lényegében civil szervezeteknek tartva a Hamászt, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigádokat, a PFLP-t, az al-Aksza Mártírjainak Brigádjait, vagy az Iszlám Dzsihádot, amelyek számtalan gyilkos merényletet követtek el a múltban zsidók ellen. 134 palesztin NGO "legitimnek" nevezte ezen terrorszervezetek Izraellel szembeni ellenállását.

Ami most történik, az az EU-ra nehezedő amerikai cionista nyomás eredménye

- jelentette ki tavaly Ahlam Wahsh, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet nőszervezetének elnöke.

Emellett vannak olyan EU-tagállamok, melyek önállóan is küldenek támogatásokat. Az Izrael-ellenes civil szervezetek tevékenységét figyelő NGO Monitor idei februári jelentése szerint Németország számos esetben olyan helyi "civileknek" ad fejlesztési forrásokat, amelyek szorosan kapcsolódnak a szélsőbalos PFLP palesztin terrorista szervezethez.

A holland külügyminisztérium pedig két évvel ezelőtt felfüggesztette az UNRWA menekültügyi ügynökség és a Palesztin Hatóság támogatását, mivel

felmerült a gyanú: holland adófizetők pénzeiből terroristákat vagy terroristák családtagjait fizették."

Megkerestük az ügyben az Európai Bizottság humanitárius segítségért felelős szóvivőjét, aki a fentiekkel szemben határozottan azt állította: "semmilyen uniós humanitárius segítség nem megy a kormányzati szerveknek vagy a Hamásznak".

Daniel Puglisi szerint minden EU által finanszírozott támogatás közvetlenül az érintettekhez jut, éspedig olyan "nemzetközi partnereken" keresztül, akik megfelelnek a semlegesség, a pártatlanság és a szigorú elszámoltathatóság követelményeinek.

A bizottsági szóvivő az Euronews kérdésére azt mondta, "az EU rendelkezik humanitárius segítségnyújtási irodákkal, és folyamatosan figyelemmel kíséri a projektek végrehajtását." Kérdésünkre, hogy pontosan kik a helyi palesztin partnereik, Puglisi úgy válaszolt: a segítségnyújtás elismert ENSZ partnerek útján történik, akik aláírtak egy hivatalos keretmegállapodást a Bizottsággal. Ilyen szervezet a WHO, az Unicef, az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP), a Vöröskereszt vagy európai NGO-k.

Az EU munkatársai a helyszínen monitorozzák az EU által finanszírott tevékenységeket, hogy meggyőződjenek arról, hogy a projektek végrehajtása a terveknek megfelelően történik

- közölte az Európai Bizottság szóvivője az Euronews kérdésére.

Ami pedig az ENSZ-t illeti

Az EU-hoz képest, hogy jóval élesebb kritikákat kapott az ENSZ és legfőbb helyi intézménye, az UNRWA Izraeltől és Amerikától a segélypénzek átcsatornázása miatt. A két ország szerint számos személyi összefonódás is tetten érhető volt a szervezet és terroristák között.

A palesztinok az egyetlen nép, amelynek menekültügyi megsegítése nem az UNHCR alá tartozik, hanem egy külön ügynökség, az UNRWA (hivatalosan: az ENSZ Segély és Munkaügyi Hivatala a Közel-keleti Palesztin Menekülteknek) alá. Izraeli álláspont szerint a szervezet nem a megoldás, hanem a probléma része: az ugyanis a mai napig elismeri, és ezzel konzerválja a palesztinok menekült státusát.

Donald Trump elnöksége idején, 2018-ban az USA emiatt is vonta meg az UNRWA támogatását (Joe Biden most visszatér a szervezet finanszírozásához), szerintük a szervezet eltúlozza a menekültek számát, az 1948-ban elüldözött félmillió helyett már ötmilliónál tart, így fenntarthatatlan a gazdálkodásuk is.

Nemcsak az UNRWA gazdálkodása problémás, állítják a szervezet izraeli kritikusai:

A szervezet működését számtalan botrány kísérte, két éve például "illetlen szexuális magatartás és nepotizmus" miatt távoznia kellett vezetőjüknek, Pierre Krähenbühlnek. Felháborodás fogadta azt is, hogy az általuk palesztin iskolákban terjesztett tankönyvek zsidóellenes gyűlöletkeltő szövegeket tartalmaztak, valamint olyan térképeket a térségről, amelyeken nem szerepel a zsidó állam, csak egy nagy "Palesztina" nevű entitás.

Néhány napja azért hívták vissza tisztségéből az UNRWA gázai műveletekért felelős vezetőjét, mert Matthias Schmale azt nyilatkozta a legutóbbi izraeli légicsapásokról, hogy azok nagyrészt "pontosak" és "kifinomultak" voltak. Ezzel nyíltan szembement azzal a palesztin narratívával, hogy a sok palesztin áldozat Izrael szándékossága, kegyetlensége miatt volt, nem pedig azért, mert a Hamász tudatosan civil célpontok közé, alá rejti központjait, arzenálját.

Tudatos beépülés

A CAMERA amerikai médiafigyelő és más független szervezetek szerint néhány UNRWA-alkalmazott maga is támogatta a zsidóellenes erőszakot, más alkalmazottak zsidóellenes hangulatkeltést folyattak jeruzsálemi arabok között. Egy 2015-ös ENSZ-vizsgálat pedig napvilágra hozta, hogy a 2014-es gázai háború idején a szervezet létesítményeit terrorcsoportok használták rakéták kilövésére és tárolására.

Az izraeli Meir Amit hírszerző központ információi szerint ráadásul az UNRWA Hamász-tagokat is alkalmazott, annak ellenére, hogy ezt kifejezetten tiltja a szabályzatuk.

Ez a beépülés tudatos stratégia Gázában: a Hamász, a PFLP és más terrorszervezetek folyamatosan keresik a lehetőségét annak, hogy személyes részvételükkel is elősegítsék a humanitárius szervezetek forrásainak eltérítését: tagjaik dokumentálhatóan beépültek a World Vision keresztény segélyszervezet, az UNDP (az ENSZ fejlesztési programja) vagy a TIKA török humanitárius szervezet munkájába, és lehetőség szerint megpróbálnak befolyást gyakorolni a pénz útjára.

Ezek alapján, ha Nyugat nem szánja el magát határozottabb lépésekre annak ellenőrzésére, hogy a rászorulókhoz jusson el a segély, és ne téríthessék el terroristák, akkor nagyon valószínű, hogy a gázai humanitárius helyzet sem fog gyökeresen változni.