Aleksandar Vučić egy nagy port kavart ügy után vetette fel a legsúlyosabb büntetés visszaállítását. Populista szándékkal – állítják szakértők. Utoljára kilenc éve Orbán Viktor is kacérkodott a gondolattal, holott a halálbüntetést nemcsak az EU-ban, hanem szinte az egész földrészen betiltották.
HIRDETÉSA halálbüntetés visszaállítását kéri a szerb kormánytól az államfő a kétéves Danka Ilić meggyilkolása után. Aleksandar Vučić bejelentette: javaslatát írásban terjeszti a kabinet elé megfontolásra, amely az indítványt a büntető törvénykönyv módosítási szándékával továbbíthatja a parlamentnek.
Elöljáróban tisztázzuk: Szerbia csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, ahol már rég eltörölték a halálbüntetést. Ebben a kérdésben a tagállami törvényhozásnak nincs mozgástere. Az Európai Unió Alapjogi Chartája szintén kizárja a halálbüntetést, ahogy az Emberi jogok európai egyezménye is, így Szerbiának döntenie kell a halálbüntetés visszaállítása és az uniós csatlakozás között.
Vučić a tragikus sorsú kislány mellett az iskolai lövöldözésekkel érvelt – a többi között azzal, amelyben éppen egy éve egy csupán 14 éves fiú megölte nyolc társát, és a biztonsági őrt.
A halálbüntetés ellenzőinek racionális indoklása szerint egy téves kivégzés sokkal nagyobb bűn egy aránytalanul enyhe büntetés kiszabásánál – magyarázta Vučić, aki szerint azonban megkérdőjelezhetetlen esetben alkalmazni kellene a legsúlyosabb büntetést a „megelőzés és elrettentés céljából”.
A halálbüntetés visszaállítását talán egy népszavazáson támogatnák, a döntéshez azonban az alkotmányt is módosítani kell – mondta a külügyminiszter. Ivica Dačić szintén a halálbüntetés híve, kivált olyan „szörnyek” esetében, akik a kislánnyal végeztek. Szerinte „ilyenekkel a hétköznapi emberek puszta kézzel végeznének”.
Az emberi élet sérthetetlen
Szerbiában utoljára 1992. február 14-én állítottak kivégzőosztag elé egy gyilkost. A lengyel származású munkanélküli, Johan Drozdek egy hatéves kislányt erőszakolt, majd ölt meg bosszúból azért, mert a kislány édesapja nem adta neki oda régi biciklijét.
Szinte napra pontosan tíz évvel később, 2002 februárjában a parlament törölte a büntető törvénykönyvből a halálbüntetést.
– ezt mondja ki a 2006-ban elfogadott szerb alkotmány 24. cikkelye.
A köztársasági elnök javaslata nyilvánvalóan populista lépés, amelynek célja a bűncselekmény hírétől megdöbbent, „érzelmekkel teli és tájékozatlan” emberek szimpátiájának elnyerése – állítják jogi szakértők, akik szerint a halálbüntetés bevezetése a „nemkívánatos” belarusz vagy orosz társadalom szintjére züllesztené Szerbiát.
A parlament nem fogadhat el olyan törvénymódosítást, amely ellentétes az alkotmánnyal, és amelyre az elnök, a kormány tagjai, valamint a törvényhozók esküt tettek – emlékeztetett például Rodoljub Šabić ügyvéd.
Vučić szerint egyébként egy 40 éves börtönbüntetés nem arányos olyan bűncselekményért, mint amilyet a kelet-szerbiai Bor külvárosában követtek el.
Az eltűnés
Annyi biztos, hogy a kétéves kislány 2024. március 26-án tűnt el. Azóta egy egész sor megmagyarázhatatlan esetet jegyeztek, amelyeket a könnyebb áttekinthetőség kedvéért időrendbe sorolok.
Danka Ilić 13:45-kor tűnt el a Bor melletti Banjsko poljeban, a családi ház udvaráról, ahol addig a testvérével játszott. Kisétált az utcára, miközben az édesanyja rövid időre magára hagyta, hogy vizet adjon Danka bátyjának.
A kislány eltűnését bejelentették a rendőrségen, az ügy pedig már az első napon hihetetlenül nagy figyelmet kapott.
Először aktiválták az úgynevezett „narancs riasztást”, és vetették be a belügyminisztérium kimondottan erre a célra kifejlesztett oldalát. A Találj meg! portálon közölték a lány nevét, életkorát, az eltűnés pontos helyszínét és időpontját.
A rövid személyleírás szerint a barna szemű és hajú Danka 85 centi magas, eltűnésekor pedig egy olajzöld kabátot, lila nadrágot és fekete cipőt viselt. A haját lófarokba kötötték.
A kislány megtalálására helikopter emelkedett a magasba. A keresését éjszaka is folytatjuk drónok és rendőrkutyák segítségével – üzente este a bori polgármester.
A keresés felfüggesztése
Hároméves életkorig az első 48, sőt akár 72 órában nagy a kisgyermekek „túlélési esélye”. Az esetek 80 százalékában sértetlenek maradnak – állította a horvát hegyi mentőszolgálat képviselője, aki felajánlotta segítségüket a szerb hatóságoknak. Marko Rakovac szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a gyermekek megijednek, és nem reagálnak – ezért kellenek a keresőkutyák.
HIRDETÉSAznap – 27 óra elteltével – a belügyminisztérium felfüggesztette Danka Ilić keresését az átvizsgált tíz négyzetkilométeres területen. Arra a következtetésre jutottak, hogy azon belül nincs nyoma a kislánynak.
A nyomozást a harmadik napon a szülők mobiltelefonjainak ellenőrzésével folytatták, hogy megbizonyosodjanak: kivel álltak kapcsolatban Danka eltűnésekor. Újra kihallgattak mindenkit, aki a családi ház közelében tartózkodott. Mindenki gyanúsítottnak tartottak, de senkit sem bűnösnek. Éjszaka olyan információk jelentek meg, hogy a kislányt megtalálták.
Álhír volt.
Danka Ilić felkutatásában ötszáz rendőrt, csendőrt, nyomozót, közlekedési rendészt, önkéntes tűzoltót és hegyi mentőt mozgósítottak.
Ötvenezer bosnyák valutát, konvertibilis márkát, átszámítva csaknem tízmillió forintot követelt három személy. Azt állították: tudják hol van a kislány. A boszniai szövetségi rendőrök letartóztatták a szélhámosokat.
HIRDETÉSA Belgrádból és Újvidékről érkezett mentőcsapatok minden alagutat, földalatti csatornát és lefolyót átvizsgáltak – összesen 4,5 kilométeres hosszban.
A kétéves kislánynak még a nyomát sem találták.
Minden eddig napvilágot látott körülmény gyanúra ad okot – jelentette ki az eltűnt és bántalmazott gyermekeket felkaroló intézmény vezetője.
Az eredménytelen kutatás harmadik napján a rendőrség az anyával lépésről lépésre rekonstruálta Danka eltűnését. Fontolóra vették a bori tó átkutatását is.
A fordulat
Hiú reménnyel áltatták a szülőket március végén, miután egy Bécsben élő szerb állampolgár látni vélte a kis Dankát egy ottani villamosmegállóban.
HIRDETÉSAz alaphírt utóbb már azzal egészítették ki, hogy a szerb kislányt két román nő társaságában azonosították.
A szerb hatóságok felvették a kapcsolatot osztrák kollégáikkal, akik kiderítették: kacsa az egész.
Egy nappal később egy szakértő keltett újabb zavart: ha Danka Ilićet hat nap elteltével sem sikerült megtalálni Szerbia területén, felmerül a gyanú, hogy a kislány átlépte a határt – jelentette ki a szerb kriminológiai intézet igazgatója.
A helyi vízművek két alkalmazottját Danka eltűnésének kilencedik napján, április 4-én tartóztatták le.
Srđan Jankovićot azzal gyanúsítják, hogy a Radomira Putnika utcában, ahonnan a kislánynak nyoma veszett, céges autójával, egy Fiat Pandával elütött egy gyalogost. Utóbb már azt is tudni vélték, hogy az autóval alig 20 kilométeres sebességgel döcögtek, viszont a sofőr és társa ittas volt. Másik letartóztatott kollégájával, Dejan Dragijevićtyel együtt Dankát a csomagtartóba gyömöszölték, majd egy illegális hulladéklerakó közelében megszabadultak a holttesttől.
HIRDETÉSA rendőrök nem bántak velük kesztyűs kézzel, miközben a kihallgatásra kísérték őket.
A kommunális vállalat két dolgozója vízórák szerelésével foglalkozott. Nincs priuszuk. A végzetes gázolás után folytatták munkájukat, mintha mi sem történt volna.
A hátborzongató részleteket a bűnügyi rendőrség vezetője fedte fel egy kereskedelmi televízióban.
A sofőr észre sem vette, hogy elütötte a kislány – erre a kollégája hívta fel a figyelmét. Miután a kislány felébredt, a sofőr útitársa megfojtotta. A tetemtől a szeméttelepen szabadultak meg – közölte szenvtelenül Ninoslav Cmolić.
Mindketten beismerték a bűncselekmény elkövetését – tette hozzá a bűnügyi főrendőr.
HIRDETÉSCsak az volt a bökkenő, hogy a keresett helyen nem találták meg Danka Ilić holttestét. A cinkosok, állítólag, nem emlékeztek arra, hol szabadultak meg tőle.
Az újabb haláleset
Sokan felháborodtak azon, hogy a bűnügyi rendőrség vezetője az ellentmondó vallomások hitelességének ellenőrzése nélkül beszélt a szörnyű gyermekgyilkosság részleteiről.
Lesújtó, hogy a média és Vučić elnök profitált a tragédiából – állapította meg például a Fonet hírügynökség főszerkesztő-helyettese
„Társadalomként a mélypontra süllyedtünk. A médiavisszhang a lány eltűnésének másnapjáig még kiegyensúlyozott volt, aztán összeomlott az amúgy is alacsony színvonal” – mondta Tamara Skrozza.
Gerincességet csak a vízművek igazgatója tanúsított, aki a két alkalmazott letartóztatása után lemondott tisztségéről.
HIRDETÉSA helyzetet csak tetézte, hogy a bori fogdában április 6-án, a hajnali órákban meghalt egy újabb gyanúsított. A 40 éves férfi, az egyik vádlott öccse, a nyomozók szerint a kislány holttestének a szeméttelepről történő elszállításában segédkezett. Hogy pontosan hová, azóta sem derült ki. Titkát magával vitte?
Dalibor Dragijević 48 órára került vizsgálati fogságba, de a hajnali órákban rosszul lett. A rendőrök újraélesztési kísérlete sikertelen volt, így a kiérkező orvos 3:10-kor már csak a halál beálltát tudta megállapítani. Idegenkezűségnek a nyomát nem találta, jelentése szerint az őrizetbe vett férfi természetes halált halt. Az ügyészség elrendelte boncolását, majd a Dragijević fivérek édesapját is bűnrészesség gyanújával őrizetbe vette, a testvérek édesanyját pedig kihallgatta.
A visszatartó erő
Több mint két hete tűnt el egy kétéves kislány. A feltételezések szerint elütötték a ház környékén, ahol játszott. Túlélte a balesetet, de állítólag megfojtották. A tettes(ek) egyik vélt bűntársa a fogdában első éjjel elhunyt, majd őrizetbe vették apját is.
Hárman vannak a rácsok mögött, Danka Ilić holtteste, a perdöntő bizonyíték azonban hiányzik.
A rendőrök nem találták meg a kislányt ott, ahol gyilkosai elmondása szerint lehet. A kutatást most a szinte megközelíthetetlen Lazar-barlang és a patak medrében folytatják – közölte Željko Brkić, belügyminisztériumi államtitkár.
HIRDETÉSAleksandar Vučić államfő már a nyomozás lezárulta előtt bejelentette, hogy a Danka Ilić esetéhez hasonló bűncselekmények elkövetőit csak a halálbüntetés térítheti el a gonosz szándékoktól – holott a szerb alkotmány kifejezetten tiltja a legsúlyosabb büntetést.
Ebben az esetben azonban még a holttest sem került el, így a nyomozás sem zárulhatott, így semmilyen ítélet nem szabható ki. Intő példaként említette az iskolai lövöldözéseket. De vajon azokban az esetekben kit állítana a kivégzőosztag elé: egy 14 éves gyilkost?
Magyarországon utoljára a miniszterelnök kacérkodott a gondolattal 2015-ben.
„Napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését, mert úgy néz ki, hogy a három csapásnak és a tényleges életfogytiglannak nincs elég visszatartó ereje” – válaszolta újságírói kérdésre Orbán Viktor Pécsett. A kormányfő az előző heti kaposvári trafikgyilkosságra utalt, amikor egy 20 éves férfi előre eltervezte a kisbolt kirablását, és szükség esetén arra is készen állt, hogy öljön. Huszonkétezer forintot zsákmányolt, az eladónő pedig az életével fizetett a rablásért.
A halálbüntetésnek nincs visszatartó ereje. Ezt évszázados kutatások igazolják – reagált Gönczöl Katalin kriminológus a kormányfő akkori felvetésére. Az Egyesült Államokban például, ahol egyes tagállamokban még alkalmazható a halálbüntetés, magasabb az élet ellen elkövetett bűncselekmények száma, mint a többiben.
HIRDETÉSA halálbüntetés ráadásul nemcsak az Európai Unióban, hanem szinte az egész földrészen megszűnt. Már csak Belaruszban és Oroszországban engedélyezett, de Oroszországban gyakorlatilag moratórium érvényes, miután 1996 óta nem történt kivégzés. Az ellenfelek más módon végzik: kiesnek az ablakon, megmérgezik őket, de hóhér elé nem kerülnek.
Az ENSZ 193 tagállama közül 109 teljesen eltörölte a halálbüntetést – utolsóként a Közép-afrikai Köztársaság tavalyelőtt. Ötvenhárom országban a jog engedélyezi, így alkalmazzák is – néhol a saría alapján a legkegyetlenebb formában, halálra kövezéssel.
Huszonhárom országban a halálbüntetés engedélyezett, de a gyakorlatban régóta nem alkalmazzák, tíz ENSZ-tagállamban pedig a halálbüntetés kizárólag háborúban alkalmazható.
Az ártatlanul kivégzettek száma soha nem fog kiderülni. Ilyen kutatásokat jobbára csak az Egyesült Államokban végeztek, ahol az eltelt fél évszázadban legkevesebb 197 személyt mentettek fel, miután kiderült: alaptalanul és jogtalanul ítélték őket halálra.