NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

"Sem harcias, sem lojális, hanem konstruktív " - interjú az Országos Bírói Tanács új elnökével

Dr. Szabó Péter, az OBT elnöke
Dr. Szabó Péter, az OBT elnöke Szerzői jogok forrás: OBT
Írta: Gábor Tanács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Miután az Országos Bírói tanács jelentős jogosultságokat kapott az EU által kért bírósági reform keretei közt, a januári választást különös érdeklődés övezte. Az új testület új elnökével, Dr. Szabó Péter ítélőtáblai bíróval készítettünk interjút.

HIRDETÉS

Euronews, Tanács Gábor: Az OBT-választás nagyon zártan zajlott és rengeteg találgatás övezte. A felálló OBT-nek pedig az egyik első intézkedése, hogy egyfajta vizsgálatot indított a választás folyamatáról. Miért volt erre szükség?

Dr. Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke: Az Országos Bírói Tanács küldött- és tagválasztására vonatkozó szabályok jogi hátterét részben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (BSZI), másrészt pedig az Országos Bírói Tanács szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Amikor egy több hónapos folyamat végére értünk, természetszerű, hogy felmerül az igény arra, hogy összegezzük a küldött és tagválasztás tapasztalatait. Ennek fényében döntött úgy az OBT 2024. február 14-i ülésén, hogy eseti bizottságot hoz létre a küldött- és tagválasztás tapasztalatának összegzésére. Az eseti bizottság létrehozásának célja az volt, hogy összegzően feltárásra kerüljön a teljes választási folyamat, másrészt pedig, hogy javaslatot fogalmazzon meg, amennyiben szükséges, a küldöttek megválasztására vonatkozó normatív rendelkezések módosítására. Ennek keretében elképzelhető, hogy jogszabályalkotási kezdeményezéssel fog élni az Országos Bírói Tanács, amennyiben úgy látja, hogy a BSZI módosítása volna szükséges, másrészt pedig a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek átfogó felülvizsgálatára is sor kerülhet.

Ahhoz képest, hogy milyen nagynak látszott a tétje ennek a választásnak, a közvéleménynek kevés rálátása van arra, hogy ez hogyan zajlik. Volt-e programja annak, aki küldöttnek vagy tagnak jelöltette magát? És hogyan vitatták meg ezeket a programokat?

Mint említettem, a normatív háttér alapvetően megismerhető, hiszen a törvény mindenki számára hozzáférhető, de a szervezeti és működési szabályzat is. Maga a folyamat úgy zajlott, hogy törvényszékek, ítélőtáblák, illetve a Kúria választott küldötteket különböző szintekről, tehát járásbírósági, törvényszéki ítélőtábla, illetőleg kúriai szintről is. A küldöttek gyűlése választotta meg a küldöttek közül a tagokat, illetőleg a póttagokat. Ami minden küldöttről rendelkezésre állt, az az életrajz. Ezt valamennyien megismerhettük. Természetszerű, hogy akkor, amikor mintegy 2800 bíró közül történik választás, tehát a teljes bírói létszám 2800 körülire tehető, és a küldöttek száma is mintegy 130, akkor nagyon sokan nem ismertük a másik küldöttet, lévén előfordulhat, hogy az ország másik részén teljesítenek szolgálatot másik szakban. Én azt gondolom, hogy abban nincsen semmi kifogásolnivaló, ha informálisan is próbáltak a küldöttek másoktól információkat begyűjteni annak érdekében, hogy a lelkiismeretüknek megfelelő, megalapozott döntéseket hozhassanak.

Keringtek listák, amik eljutottak a sajtóhoz is, például volt egy Bagdi Árpád nevével fémjelzett lista, és azt hiszem, volt egy másik is. Ezek szerint volt egy informális vita, amikor már a küldöttek vitatkoztak arról, hogy ki legyen tag. Akkor azért ott elhangoztak olyan dolgok, hogy ki mit tenne akár elnökként, vagy az OBT tagjaként mit tartana fontosnak?

Az egyes szintek leghosszabb szolgálati idővel rendelkező küldöttei összeültek és tettek egy javaslatot az OBT tagjaira, illetve póttagjaira. De természetszerűen a tagválasztás alkalmával más jelöltek állítására is sor kerülhetett, miként sor is került. Nagyon hangzatos, hogy voltak bizonyos listák, elterjedt a közvéleményben a bizonyos Bagdi-lista kifejezés. Én inkább úgy mondanám, hogy annak kapcsán volt bizonyos, szerintem teljesen természetes kampány, hogy ki melyik kollégát tartja alkalmasnak, illetve szeretné látni az Országos Bírói Tanács tagjai sorában. Magam azt gondolom, hogy egy demokratikus választási folyamatban nem okoz problémát, hogy van egy jó értelemben vett kampány, amiszükségszerű is annak érdekében, hogy a küldöttek információt szerezzenek olyanokról, akiket egyébként nem is ismernek. Tehát az nem vitás, hogy hangoztak, hangozhattak el javaslatok informálisan más küldöttektől, hogy bármelyik szintről kit tartanának alkalmasnak.

Nagy izgalommal, dinamizmussal

Ön miért akart az OBT tagja lenni, mit remélt ettől a feladattól, illetve elnökként mi az, amit szeretne elvégezni?

Az Országos Bírói Tanács hatásköri szerepét a 2023. évi X. törvény nagyban átszabta. Akkor, amikor elindult a küldöttválasztás folyamata, már mindenki számára ismertek voltak az új rendelkezések, amelyek 2023. június 1-jén léptek hatályba. Tehát minden küldött számára tudott volt, hogy milyen keretek között nyerhet el tagi, nyerhet el OBT tagi tisztséget. Én magam azt gondolom, hogy nagyon nagy kihívásként éltem meg, hogy amennyiben sikerült a kandidálásom, akkor OBT tag lehetek, és nagy izgalommal, mindemellett dinamizmussal is vágtam neki az OBT-tag, illetőleg hát elnökké választásomra tekintettel elnöki pozícióm gyakorlásához.

Az előző OBT-nek egy elég küzdelmes története volt. Ön úgy lépett föl, mint aki az előző OBT szellemiségét kívánja továbbvinni, ugyanakkor ha jól értem, kevésbé küzdelmes időkre számít.

Akkor, amikor az OBT elnökének az OBT tagok megválasztottak 2024. január 30-án, egy rövid beszédet mondtam, amely egyébként az OBT honlapján elérhető, de amelyet a különböző sajtótermékek is kisebb-nagyobb részletességgel ismertettek. Ebben kifejtettem álláspontomat a 2018 és 2024 között működő Országos Bírói Tanács tevékenységéről, amit természetesen fenntartok. A megítélésem szerint nagyon nehéz körülmények között dolgoztak, és le a kalappal az OBT-tagok helytállásáért, elkötelezettségükért, és az, amilyen státuszban, amilyen helyzetben van jelenleg az Országos Bírói Tanács, ahhoz elengedhetetlen volt az ő kiállásuk. Mindemellett megjegyzem, hogy minden alkalommal, amikor valamely szervezet tevékenységét kifejti, akkor figyelemmel kell lennie arra a kontextusra, amelyben működik. A korábbi összetételű OBT 6 évvel ezelőtt más kontextusban, más összefüggésben kezdte meg tevékenységét, mint az újjáalakult Országos Bírói Tanács. Ez azt jelenti összegezve, hogy én büszkén vállalom az előző Országos Bírói Tanács örökségét, de ez nem jelenti azt, hogy minden ponton egy mechanikus folytatásban gondolkodnék.

Miben térne el, mi az, amit úgy gondolja, hogy másként kell csinálni?

Mindenekelőtt előrebocsátom, hogy az Országos Bírói Tanács a BSZI-ben foglalt hatásköreit testületként gyakorolja, és ebből következően az én véleményem csak egy a 15-ből. Tehát az Országos Bírói Tanács tagjainak szerepfelfogása meghatározó ebben a körben. A sajtónyilatkozatok kapcsán visszatérő kérdés volt, hogy milyennek szeretném látni a most induló ciklusban az Országos Bírói Tanácsot, és én erre korábban is azt a választ adtam, hogy sem a lojális, sem a harcias jelzőnek nem örülnék. Talán a konstruktív jelzőt gondolom annak, amelyet a legszívesebben látnék hat év múlva. Én azt gondolom, hogy a bírósági szervezetrendszert érintően tevékenységet kifejtő államhatalmi szervekkel dialógust kell folytatni, jó kapcsolatot kell fenntartani. A konfliktusokat természetesen abban az esetben, amennyiben ez az OBT alkotmányos kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, fel kell vállalni, de én remélem, hogy sokkal kevésbé lesz hangos ez a hat év, mint a megelőző hat év nagy része volt.

Bírói véleménynyilvánítás és nyilvános OBT-jegyzőkönyvek

Hogyha már konfliktusról beszélünk, az egyik ilyen konfliktus volt, hogy a Kúria elnöke kifogásolja az etikai kódexet, amit az előző OBT készített. És ennek az egyik neuralgikus pontja a bírók nyilatkozattétele, szabad véleménynyilvánítása az igazgatási ügyekben, amivel a Kúria elnöke nem ért egyet. Ön hol áll ebben a kérdésben?

Az etikai kódexet alkotmányossági alapon az Alkotmánybíróság meg fogja mérni, ahogy ön említette, a Kúria elnökének - aki egyébként hivatalból az OBT tagja is - indítványára. A saját véleményemet természetesen nem rejtem véka alá, nevezetesen a bírók véleménynyilvánítási szabadságának korlátait illetően. Az irányadó sarkalatos törvények most is tartalmaznak rendelkezéseket a véleménynyilvánítási szabadság korlátozása tekintetében, így például az, hogy a bíró nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyekről, különös tekintettel saját ügyeire. Én azt gondolom, hogy ebben a körben is mérceként kell, hogy szolgáljon az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó részében. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye meghatározza, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága milyen feltételek mellett korlátozható. Magam úgy ítélem meg, hogy a bírók számára a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása csak a lehető legszükségesebb mértékű lehet. Ezen túlmenően azt gondolom, hogy például a bírósági igazgatást illetően a véleményüket szabadon elmondhatják. Egyébként én szoktam is mondani bíró kollégáknak, hogy például az Országos Bírói Tanács tevékenységét illetően nagyon szívesen veszek minden kritikát, ne rejtsék véka alá.

Egy másik konfliktusos pont volt az OBT ülések jegyzőkönyveinek publikálása, amit az előző OBT alatt a Kúria elnöke sokat kifogásolt. Jól értem, hogy megtartják azt a gyakorlatot, hogy a jegyzőkönyveket nyilvánosságra hozzák?

Az OBT elkötelezett működésének transzparenciáját illetően, de természetesen vannak olyan ügyek, amikről zártan kell, hogy határozzon. Itt alapvetően két esetkört kell megkülönböztetni, amikor egy személyt érint kifejezetten, illetőleg ha valamiféle titokról van szó, mindettől függetlenül az OBT folytatja azt a gyakorlatot, amely már korábban kialakult, tehát szó szerinti jegyzőkönyvezésre kerül sor üléseink. Nyilvánvalóan önöknek, újságíróknak is az információik jelentős része ezekből a jegyzőkönyvekből származik. A szervezeti és működési szabályzat áttekintésekor észleltük azt, hogy a szó szerinti jegyzőkönyvezést nem írta elő semmiféle normatíva, ez inkább csak egy kialakult szokásjog volt. A 2024. február 26-i ülésen a jelenlévő OBT tagok egyhangúlag úgy döntöttek, 14-en a 15 tagból, ezen napirendi pont tárgyalása kapcsán, hogy az SZMSZ-t módosítják, és ilyen értelemben is megjelenítik azt a szándékukat, hogy az Országos Bírói Tanács üléseiről készült jegyzőkönyv, ahogy említettem, a zárt napirendi pontokon kívül a közvélemény számára is megismerhetők legyenek, és most már normatív alapon is tartalmazza a szó szerinti jegyzőkönyvvezetés követelményét az SZMSZ.

Bírói illetmény: napirenden marad, amíg nincs változás

Volt egy másik kérdés, ami nagyon foglalkoztatja az OBT-t is, illetve más bírói szervezeteket is. Ez a bírói illetményezés, bírói javadalmazás kérdése. Az utolsó olyan ülés, amelynek a jegyzőkönyvét publikálták, majdnem a fele részben ennek a megvitatásáról szólt. Igazságszolgáltatási, függetlenségi kérdés a bírók javadalmazása, vagy szociális/érdekvédelmi kérdés?

Egy mondat erejéig visszakapcsolódnék az előző kérdéshez: amikor az én véleményemet kérdezik - ön, vagy más újságírók - ezeknek a kérdéseknek a nagy része nem illeszthető be az Országos Bírói Tanács törvényben foglalt hatáskörének keretei közé. Akkor, amikor bizonyos kérdéseket feltesznek, valójában én is a véleménynyilvánítási szabadságommal élek. Ami a bérkérdést illeti, ez abba a keretbe illeszthető be, hogy a bírósági szervezetrendszert érintően jogszabály-kezdeményezési javaslata van az Országos Bírói Tanácsnak. Az, hogy ezen túlmenően a szűk értelemben vett hatásköri kereteken kívül megszólalhat-e, illetve mennyiben, ehhez egy jó gyakorlat kialakítása szükséges, amely egyébként elindult a korábbi összetételű Országos Bírói Tanács működése alatt. Visszatérve a bérkérdésre, 2024. február 26-án az OBT jogszabály-kezdeményezési javaslattal élt, amelynek egyébként három lába van. Az első 2024. január 1-jétől egy 35 százalékos mértékű alapilletmény-emelés, a második az úgynevezett valorizáció – az illetmény növekedésnek a bruttó nemzetgazdasági átlagkeresethez igazítására gondolok, harmadrészt pedig egy arányosítás lenne a bírói beosztási pótlékok tekintetében. A bírósági szervezetrendszeren belül - értem ez alatt a bírókat és az igazságügyi alkalmazottakat is - nem lehet véka alá rejteni a javadalmazás kapcsán jelentkező és egyre intenzívebb elégedetlenséget, ugyanis 2022. január 1-től kezdődően, amikor megvalósult egy felzárkózást jelentő háromlépcsős illetményemelés, a bírói illetményalap egyetlen fillérrel sem növekedett. Valamennyien Magyarországon élünk, és tudjuk, hogy azóta milyen jelentős mértékű infláció volt. A bírói javadalmazás kérdése nem vitás, a bírói függetlenséggel is összefügg, annak egyik összetevője. Egy független, pártatlan, magas színvonalú ítélkezésnek feltétele az is, hogy az ítélkezésben résztvevők méltó javadalmazást kapjanak. A legfrissebb adatok szerint jelenleg a nemzetgazdasági átlagkereset Magyarországon bruttó 621.200 forint, míg a bírói illetményalap 566.660 forint. Ebből látható, hogy micsoda jelentős lemaradásban vagyunk. Én nagyon bízom abban és nagyon remélem, hogy a jogalkotó is felismeri ezt a problémát, és lép a helyzet rendezése érdekében.

HIRDETÉS

Ha jól értem, akkor eldöntötték azt is, hogy a következő üléseken mindig napirenden lesz az illetmény ügye.

Igen, az OBT tagjai indítványozták és a legutóbbi ülésen azt a határozatot hoztuk, hogy valamennyi ülésen eltérő döntésig kerüljön napirendre a javadalmazás kérdése.

Rajtuk áll, hogy az új OBT mivé válik

A Helsinki Bizottság tette szóvá, hogy a Kúria még nem hozta nyilvánosságra az Európai Parlamenti és önkormányzati választáson bíráskodó tanácsoknak a teljes névsorát, tehát nem lehet tudni, hogy kik fogják a választási ügyeket elbírálni, illetve kritizálta azt a beosztást, mert ezekben a tanácsokban két tanácselnök és egy nem tanácselnök bíró lesz. Ilyen ügyekkel például fognak-e foglalkozni?

Az OBT mandátuma nem terjed ki a Kúria ügyelosztási rendjének véleményezésére. A küszöbön álló önkormányzati, illetve európai parlamenti választások esetében a választási jogorvoslatra vonatkozóan a Kúria hatályos ügyelosztási rendjében foglaltak szerint kell, hogy eljárjon.

Az OBT új jogkörei kapcsán felhívták rá a figyelmemet, hogy egyfajta bírósági szervezeten belüli politikai szerepet kapott az OBT azzal, hogy befolyása van arra, hogy melyik bíróságon hány bírói hely van. Ebben hol látja az OBT szerepét?

HIRDETÉS

- Nem gondolnám azt, hogy ez valamiféle politikai hatáskört jelentene, ez a kérdéskör is a bírói önigazgatás megtestesítéseként ragadható meg. A létszámgazdálkodás keretében az Országos Bírói Tanács döntési jogkörébe tartozik egyetértési jog gyakorlása, státuszállás létesítésére vagy éppen a megszüntetéséről is. Nyilván esetről esetre fogja elbírálni az Országos Bírói Tanács, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének vonatkozó előterjesztésével egyetért-e vagy sem. Ezek a bizonyos előterjesztések rendszerint részletesek, minden alkalommal megismerhető az adott bíróság elnökének javaslata is. Az Országos Bírói Tanács a rendelkezésére álló dokumentumokat elemezve tud dönteni arról, hogy az OBH elnökének előterjesztését osztja-e, avagy sem.

Három évre választják az OBT-elnököt. És az is látszik, hogy - legalábbis korábban nem feltétlenül nagyon vonzó feladat volt OBT tagnak és OBT elnöknek lenni. Ön hogyan tervez: három évre szerződött, hat évre szerződött? Hol látja az OBT elnökségi tagságot a saját karrierjén belül?

- Azt gondolom, és nyugodtan mondhatom, hogy valamennyi OBT tagra igaz, hogy nagy megtiszteltetésként fogadtuk azt, hogy a bírói kar, az Országos Bírói Tanács tagjává választott minket. Valamennyien azon dolgozunk, hogy az OBT alkotmányos kötelezettségeinek eleget tegyen, hogy ez valóban egy hatékonyan működő szervezet legyen. Nyilván új jogszabályi környezet van, hogy az OBT mivé válik, az nem csupán a normatív rendelkezéseken múlik, hanem azon is, hogy a jogot mennyire tudjuk életre kelteni, ennek kapcsán az OBT tagjainak szerepfelfogása nagy jelentőséggel bír. Én magam azt gondolom, hogy nem kívánnám összevetni, patikamérlegre tenni, mivel egy kicsit az almát hasonlítanám össze a körtével ha azt mondanám, hogy ez komolyabb megbízatás mint a bíráskodás, mind a kettő más-más jellegű, én azt gondolom mindamellett, hogy nagy izgalommal, érdeklődéssel, dinamizmussal vágtam bele a számomra újdonságnak számító feladat ellátásába.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ma eldől, milyen jogállamiság lesz Magyarországon az EU által feloldott tízmilliárd euró fejében

Strasbourgban is tiltakoztak Ilaria Salis ügye miatt

Bilincsbe verték az olasz nőt a magyar bíróságon, jogsértésről beszél a Helsinki Bizottság