Rázós volt a kriptó 2025-ben: októberben eladási hullámot okozott Trump, az USA elnöke, új kínai vámfenyegetése. Közben Európában nő a kriptoeszközök birtoklása.
A nagy európai gazdaságokban a 18 év felettiek több mint 90 százaléka ismeri a kriptoeszközöket vagy a kriptovalutákat.
Ez derül ki az Adan „Web3 Industry in France and Europe” című jelentéséből, amely 2025 eleji adatokra támaszkodik.
Bár az eszközök értéke 2025-ben ingadozott, Európa-szerte folyamatosan nő a kriptoeszközök birtoklása.
Az Európai Központi Bank felmérése szerint az euróövezetben a felnőttek 9 százaléka rendelkezett kriptoeszközökkel 2024-ben. A 20 euróövezeti ország között a tulajdonlási arány Hollandiában és Németországban 6 százaléktól Szlovéniában 15 százalékig terjed, bár az országok közötti különbségek általában mérsékeltek.
Szlovénia mögött Görögország következik, majd Írország, Horvátország, Ciprus, Litvánia és Ausztria, amelyek a következő helyen holtversenyben állnak.
Az országok közötti különbségek okai
„Az országok közötti különbségeket a tulajdonlási arányokban jellemzően a digitális adaptáció, a kockázatvállalási hajlandóság és a helyi piaci struktúra együttese mozgatja”, mondta James Sullivan, a BCB Group kockázatkezelési és megfelelőségi igazgatója az Euronews Businessnek.
„Azok az országok állnak az élen, ahol magas a pénzügyi innováció foka, és a befektetői bázis fiatalabb, jellemzően férfiakból áll”, mondta.
Hangsúlyozta, hogy a helyi szabályozási és gazdasági tényezők kulcsfontosságúak. Azokban a piacokban, ahol korlátozottak a hagyományos befektetési lehetőségek, a kripto spekulatív célokra is használható, és az erős figyelemfelhívó kampányok, mint amilyenek Olaszországban láthatók, felgyorsíthatják az elfogadást.
Az Egyesült Királyság, bár nem tagja az euróövezetnek, továbbra is magas tranzakciós volumeneket produkál. Sullivan szerint 2024-ben világszinten a harmadik helyen állt az Egyesült Államok és India mögött.
Két év alatt több mint megduplázódott a kriptoeszközök birtoklása
A kriptoeszközök birtoklása 2022 és 2024 között szinte minden euróövezeti országban nőtt. Hollandia volt az egyetlen ország, ahol az arány változatlan maradt, Horvátországról pedig 2022-re nincs adat. Az euróövezet egészében a tulajdonosok aránya 2022-ben 4 százalékról 2024-ben 9 százalékra emelkedett.
A legnagyobb ugrást Görögország és Litvánia könyvelte el, mindkettő 10 százalékpontos emelkedéssel. Cipruson, Belgiumban, Írországban, Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában, Portugáliában és Olaszországban is 7 ponttal vagy annál többel nőtt az arány.
James Sullivan szerint a látványos emelkedés azt jelzi, hogy erősödik az európai lakossági érdeklődés, és a korábbi kriptotéli lehűlés a fogyasztók számára mára távoli emlék.
„Ezt a növekvő bizalmat részben a globális piaci lendület ciklikus visszatérése magyarázza, de kulcsfontosságú a Kriptoeszközök piacáról szóló (MiCA) rendelet által nyújtott fogyasztóvédelem is”, mondta az Euronews Businessnek.
A MiCA egységes uniós piacszabályokat vezet be a kriptóra, és azokra az eszközökre is kiterjed, amelyeket a jelenlegi pénzügyi szolgáltatási jogszabályok még nem szabályoznak.
„A MiCA azt jelzi, hogy az EU a szektort a fősodor részének tekinti, ami bizalmat kelt, és vonzza azokat az új befektetőket, akik korábban óvatosak voltak.”
Elsősorban befektetésként veszik
A befektetés messze a legfőbb ok, amiért az emberek kriptót használnak. Az euróövezetben a tulajdonosok 64 százaléka befektetésként tartja az eszközt, míg mindössze 16 százalék használja fizetésre. További 19 százalék mindkét célra használja a kriptót.
Azok aránya, akik a kriptoeszközöket elsősorban befektetésre használják, Hollandiában (90%) és Németországban (82%) a legmagasabb, noha mindkét ország az euróövezetben a legalacsonyabb tulajdonlási ráták közé tartozik. A fizetési célú használat Franciaországban a legnagyobb (25%).
„A kriptopiac továbbra is spekulatív”
Sullivan megjegyezte, hogy a befektetési és fizetési célok közötti eltérés azt mutatja, a kriptopiac továbbra is döntően spekulatív és befektetésközpontú.
„Noha a kriptovaluták, különösen a stablecoinok, kézzelfogható tranzakciós előnyöket kínálnak, hétköznapi fizetőeszközként való használatuk még viszonylag ismeretlen, és a fogyasztók körében jócskán lemarad a hagyományos módszerektől, mint a kártya vagy a készpénz”, mondta.
Rámutatott, hogy a jelentős intézményi elfogadás ellenére a legtöbb európai fogyasztó nem használ kriptót a mindennapi tranzakciókhoz.
„A hosszú távú elmozdulás a gyakorlati felhasználás felé nagyrészt attól függ, mennyire sikeres a MiCA az euróban denominált stablecoinok szabályozásában és zökkenőmentes integrálásukban a meglévő fizetési infrastruktúrákba. Ez a kihívás továbbra is az EKB egyik fő fókusza”, mondta.