Európa szélsőséges időjárása idén több ezer emberéletet követelt, és súlyosan megrázta a gazdaságot. Vajon ez lesz 2025 sötét öröksége?
Emberek a fák tetejébe kapaszkodva próbálnak életben maradni, házak ezrei omlanak össze, az utak pedig gyorsan sáros folyókká változnak - ezek a kísérteties képek nem valami disztopikus jövőképből származnak, hanem a szélsőséges időjárás valóságát mutatják meg.
Európában a villámárvizek, a halálos hőhullámok, az aszályok és a rekordméretű erdőtüzek határozták meg 2025-öt. Szakértők arra figyelmeztetnek: mindez könnyen az új normává válhat, hacsak nem teszünk drasztikus lépéseket a légkörbe jutó, üvegházhatású gázok kibocsátásának meegfékezéséért.
A klímaváltozás tehető felelőssé a szélsőséges időjárásért?
Noha a tudósok vonakodnak attól, hogy a szélsőséges eseményekért közvetlen felelőst nevezzenek meg, széles körű az egyetértésük abban, hogy a klímaváltozás növeli az ilyen jelenségek gyakoriságát és súlyosságát.
Minden 1 °C-os hőmérséklet-emelkedésnél a légkör körülbelül 7 százalékkal több nedvességet képes megtartani, ami intenzívebb, hevesebb esőzésekhez vezethet.
Szélsőséges időjárás Európában 2025-ben
Viharosan indult a 2025-ös év: heves szelek söpörtek végig Franciaország egyes részein. Északon, például Charleville-Mézières, Châlons-en-Champagne és Bar-le-Duc térségében volt a legsúlyosabb a helyzet, gyakori széllökésekkel, amelyek elérték a 110 km/órát.
Tavaszra több más európai országot is elérték a szélsőséges időjárási jelenségek. Spanyolország középső és északi részén sok embert kellett evakuálni a Martinho vihar miatt, miközben Románia történelmi Parajdi sóbányájátáradás bénította meg. Emberek százai kényszerültek elhagyni otthonukat.
Nyáron sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok a kontinensen, sőt, a rendszerint hideg északi sarkkörön is, ahol „valóban példátlan” módon júliusban 13 napon át 30 °C fölé emelkedett a hőmérséklet.
Finnország három egymást követő héten át 30 fokos hőséget élt át, és nehezen birkózott meg a perzselő körülményekkel.
Az ország északi részén egy jégpálya megnyitotta kapuit a hőség elől menedéket keresők előtt, miközben a helyi kórházak túlterheltté váltak. A rénszarvasok miatt is aggódni kellett, hiszen a hőhullám miatt fennállt az állatok túlmelegedésének veszélye.
Délebbre az európaiak 40 °C feletti hőségben tikkadoztak, ami tucatnyi országot taszított aszályba. Az intenzív hőség hamar vészhelyzetté vált kontinens-szerte, több ország pedig hőségriadót és tűzveszély miatti figyelmeztetéseket adott ki.
Madrid egészségügyi hatóságai arra kérték az embereket, hogy lehetőség szerint kerüljék a napot, és fordítsanak kiemelt figyelmet az idősekre és a várandósokra, a francia hatóságok pedig elrendelték, hogy tegyék ingyenessé a közösségi uszodákat.
Olaszországban életbe léptek a szabadtéri munkavégzést tiltó rendelkezések a nap legforróbb óráiban, Görögországban pedig ideiglenesen bezártak több nagy turisztikai látványosságot.
Ennek ellenére a szélsőséges hőség továbbra is szedte áldozatait, és idővel a címlapokra is felkerült. Barcelonában egy 51 éves utcaseprő, Montse Aguilar holtan esett össze az utcán, miután 35 °C-os, embert próbáló hőségben dolgozott.
Aguilar halála helyi tiltakozásokat váltott ki: utcaseprők százai és aggódó állampolgárok vonultak Barcelona belvárosában transzparensekkel, amelyeken ez állt: „A szélsőséges hőség is munkahelyi erőszak”.
Hányan haltak meg a szélsőséges hőség miatt?
A londoni Imperial College és a London School of Hygiene & Tropical Medicine kutatói 854 európai várost vizsgáltak, és megállapították, hogy a klímaváltozás felelt a nyárra becsült 24 400 hőség miatti haláleset 68 százalékáért.
A hőhullám által leginkább sújtott országok Románia, Bulgária, Görögország és Ciprus voltak, ahol július 21. és 27. között a sokéves átlagnál akár 6 °C-kal magasabb hőmérsékletben mintegy 950 hőség miatti haláleset történt. Ez nagyjából napi 11 halálesetet jelent egymillió lakosra vetítve.
A fajlagosan legtöbb halálesetet Róma, Athén és Bukarest regisztrálta az európai fővárosok közül. A tanulmány szerzői szerint ez részben azzal magyarázható, hogy ezek a városok Európa legszélsőségesebb hőségét is megtapasztalták, de más tényezők is szerepet játszanak, például a felkészültség, a népesség demográfiai összetétele és a légszennyezettség.
A 854 várost átfogó mintában Olaszországban 4 597 hőség miatti haláleset köthető a klímaváltozáshoz, ez a legmagasabb összesített szám. Spanyolországban 2 841, Németországban 1 477, Franciaországban 1 444, az Egyesült Királyságban 1 147, Romániában 1 064, Görögországban 808, Bulgáriában 552, Horvátországban pedig 268 halálesetet okozott.
A World Weather Attribution (WWA) elemzése szerint a klímaváltozás mintegy 40-szer valószínűbbé tette azokat az időjárási helyzeteket, amelyek Portugáliában és Spanyolországban erdőtüzekettápláltak.
Spanyolországban 2025 kezdete óta több mint 380 000 hektár égett le, ami csaknem az évi átlag ötszöröse. Portugáliában több mint 260 000 hektár pusztult el. Ez közel a 3 százaléka az ország területének, és háromszorosa az egy évben átlagosan leégő területnek.
A tüzekben legalább nyolcan életüket vesztették, és tízezreket kényszerítettek evakuálásra.
Hogyan hat a szélsőséges időjárás Európa gazdaságára?
Szakértők szerint az idei nyár szélsőséges időjárása legalább 43 milliárd eurónyi rövid távú gazdasági veszteséget okozott, a teljes költség pedig 2029-re várhatóan eléri a döbbenetes 126 milliárd eurót.
Egy szeptemberben publikált tanulmány, amelyet a mannheimi egyetemről Dr. Sehrish Usman vezetett az Európai Központi Bank (EKB) közgazdászaival együttműködésben, megállapította, hogy a hőhullámok, az aszályok és az árvizek az EU-régiók negyedét érintették a 2025-ös nyáron.
Az azonnali veszteségek az EU 2024-es gazdasági kibocsátásának 0,26 százalékát teszik ki, ám a tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy ezek a becslések valószínűleg konzervatívak, mivel nem számolnak az egyidejűleg fellépő szélsőséges események, például a hőhullámok és az aszályok egymást erősítő hatásaival.
Nem tartalmazzák továbbá olyan veszélyek költségeit sem, mint az erdőtüzek, amelyek idén egész Európában rekordokat döntöttek, illetve a viharok okozta jégeső- és szélkárokat.
Mely országokat érte a legnagyobb gazdasági csapás?
Olaszország szenvedte el az egyik legsúlyosabb visszaesést: 2025-ben 11,9 milliárd eurós veszteséggel számolnak, amely 2029-re 34,2 milliárd euróra nőhet. Franciaországot több mint 10 milliárd eurós azonnali kár és 33,9 milliárd euró az évtized vége előtt követte.
Spanyolország a leginkább érintett országok közé tartozott, ahol a kutatók mindhárom típusú szélsőséges időjárási eseményt azonosították. A teljes becsült veszteség 2025-ben 12,2 milliárd euró volt, 2029-re pedig 34,8 milliárd euróra emelkedhet.
Még súlyosabb lesz 2026-ban a szélsőséges időjárás?
Miközben Európa igyekszik kiheverni ezeket a szélsőséges eseményeket, a tudósok úgy vélik, hogy 2026 az 1850 óta mért egyik legforróbb év lesz.
A brit Met Office közzétette legfrissebb előrejelzését a globális átlaghőmérsékletről, figyelmeztetve, hogy 2026 nagy valószínűséggel zsinórban a negyedik év lesz, amikor a globális átlaghőmérséklet 1,4 °C-kal meghaladja az iparosodás előtti átlagot.
„Az elmúlt három év mindegyikében valószínűleg 1,4 °C fölé emelkedett ez az érték, és várakozásaink szerint 2026 lesz a negyedik egymást követő év, amikor ez megtörténik”, mondja Adam Scaife professzor, a globális előrejelzést készítő csapat vezetője.