NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Putyin az ukrajnai háború eszkalálására használhatja fel a moszkvai terrortámadást

Moszkva gyászol a március 22-i terrortámadás miatt
Moszkva gyászol a március 22-i terrortámadás miatt Szerzői jogok Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A Kreml propagandája annak ellenére állítja, hogy Ukrajna áll a pénteki támadás mögött, hogy a vérengzést magára vállalta az Iszlám Állam, és hogy a terrorszervezetnek több fegyveresét bíróság elé állították Moszkvában.

HIRDETÉS

Március 22-én pénteken terrortámadás történt Moszkvában a Crocus City Hallban, a támadás során és annak következtében az eddigi adatok szerint 137 ember halt meg. Az európai országok vezetői részvétüket fejezték ki Moszkvának, az eseményeket viszont nem kommentálták. Számos tisztviselő attól tart, hogy a terrortámadás árnyékában Putyin még erőteljesebben fog támadni Ukrajnában. 

A támadást az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, állításukat megerősítve számos videót osztottak meg a pusztításról. Oroszország ezzel együtt Ukrajnát tette felelőssé a támadásért, Kijev pedig rendre tagadta, hogy bármi közük lenne a leszámoláshoz. 

Hétfő reggelre kiderült, hogy terrorcselekmény vádjával egy moszkvai bíróság vádat emelt négy férfi ellen. A jelentések szerint mind a négyen tádzsikisztáni állampolgárok. Négyük közül három bűnösnek vallotta magát, ők a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint életfogytiglani börtönbüntetést kaphatnak.

Mark Galeotti, az orosz biztonsági szolgálatok szakértője azt mondja, hogy a pénteki támadás az ország biztonsági szolgálatok kudarca. "Az FSZB-nek nyilvánvalóan máshol, és rosszak voltak a prioritásai, fő forrásaik Ukrajnára és a hazai ellenzékre fókuszáltak” – mondta a szakértő a The Guardian brit lapnak. 

Részvét, de Putyin megszólítása nélkül

Peter Stano, az Európai Unió külügyi vezetője azt mondta, hogy megdöbbentette a támadás, és leszögezte, hogy az „Az EU elítél minden civilek ellen elkövetett támadást."

A támadást szintén elítélő EU-s politikusok sora hosszú. Így tett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, de Emanuel Macron francia elnök is, miként Farah Dakhlallah NATO-szóvivő is. 

A német külügy részvétét fejtette ki az áldozatok családjának, és mielőbbi vizsgálatokat sürgetett, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig „gyalázatos terrorcselekménynek" titulálta a támadást. 

Ukrajnában eszkalálódhat a helyzet

Vlagyimir Putyin többször is azt ígérte az oroszoknak, hogy biztonságban vannak, de a támadás fényében ez az ígéret nem áll meg. Félő, hogy az orosz elnök más területen keres könnyű győzelmet, ez a terület pedig Ukrajna lehet. Cvetlin Jovcsev, a bolgár kémelhárítás korábbi vezetője szerint a Kreml megpróbál kibújni a felelősség alól, épp ezért sugallja a támadásban az ukrán befolyást, márpedig ha ezt sokat ismételgeti, akkor számos orosz el is fogja hinni. Jovcsev szerint Oroszország alábecsülte, figyelmen kívül hagyta, sőt kigúnyolta az Egyesült Államok jelzését, hogy támadás készül Moszkvában, márpedig egyre inkább úgy tűnik, hogy a Kreml kapott erre vonatkozó jelzéseket. 

Hétfő reggeli cikkünkben írtuk, hogy a hírszerzői szakértők szerint előfordul, hogy egy hatalom akkor is megoszt érzékeny információkat egy másik féllel, ha éppen rossz vagy ellenséges a viszonyuk, és hogy különösen abban az esetben történik ilyen hátsó tájékoztatás, ha a veszélyeztetett személyek civilek, gyerekek, vagy nézői egy jelentős sport- vagy kulturális rendezvénynek.

Carl Bildt korábbi svéd miniszterelnök (és mások) közlése szerint Putyin elnök figyelmen kívül hagyta az amerikai és brit figyelmeztetéseket, sőt azokat „provokációnak és zsarolásnak” titulálta. Egy amerikai tisztviselő azt mondta a CBS Newsnak, hogy az Egyesült Államok rendelkezik olyan hírszerzési adatokkal, amelyek alátámasztják az Iszlám Állam bűnösségét a moszkvai attakban, és Washingtonnak nincs oka kételkedni ezek megbízhatóságában. 

Emlékbetörés

A pénteki támadás felidézte az elmúlt évtizedek emlékeit, beleértve az 1990-es és 2000-es években a csecsenek elleni háborúkat, melyek hozzájárultak Putyin hatalomra jutásához. Putyin az erőszakos incidensek többségét, például a 2002-es moszkvai színházi támadást vagy a 2004-es beszlani túszdrámát arra használta fel, hogy igazolja a politikai szabadságjogok visszaállítását vagy a csecsen szeparatisták elleni fellépést.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter „kóros hazudozónak” nevezte Putyint vasárnap, hozzátéve, hogy a Kreml célja jelen pillanatban egyrészt az, hogy minél több orosszal hitesse el, hogy az Ukrajna elleni háborúban érdemes kimenni a frontra, másrészt pedig az, hogy még több gyűlöletet keltsen a komplett Nyugat iránt. 

Antonio Tajani olasz külügyminiszter közölte, hogy a támadással kapcsolatban higgadtnak kell maradni, és fel kell szólítani Oroszországot, hogy ne eszkalálja az ukrajnai helyzetet. "Minden információt ellenőriznünk kell” – hangsúlyozta, és ugyanezt mondta Olaszország védelmi minisztere, Guido Crosetto, aki eleve kizárta a pénteki támadásból Ukrajna részvételét, és leszögezte, hogy a terrorszervezet és az Iszlám Állam között nincsen kapcsolat. Roderich Kiesewetter, a német CDU/CSU külpolitikai szóvivője a Bild am Sonntagnak azt mondta, hogy a moszkvai támadás miatt valószínűleg új mozgósítási hullám kezdődik Oroszországban. Noha éppen pénteken, még a támadás előtt adott hírt arról az orosz független média, hogy 300 ezer katonát akar toborozni az orosz hadvezetés, kifejezetten az ukrajnai Harkiv városának elfoglalásának céljával.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Moszkva nem hallgatott a nyugati figyelmeztetésekre a terrorveszélyről

Terrorcselekmény elkövetésével vádolják a moszkvai merénylőket

Megkezdődött a moszkvai terrortámadás halálos áldozatainak azonosítása