Egyre bizonyosabb, hogy az amerikai és brit hírszerzés valóban adott jeleket az oroszoknak arról, hogy a következő időszakban a veszélyes cselekmények szaporodása fenyeget az IS-K részéről. A tragédia óta Moszkva inkább Ukrajnára mutogat.
Volt már példa az információmegosztásra
A hírszerzői szakértők szerint megtörténik, hogy egy hatalom akkor is megoszt érzékeny információkat egy másik féllel, ha éppen rossz vagy ellenséges a viszonyuk. Különösen akkor történik ilyen „hátsó tájékoztatás”, ha a veszélyeztetett személyek civilek, gyerekek, vagy nézői egy jelentős sport- vagy kulturális rendezvények.
Carl Bildt korábbi svéd miniszterelnök (és mások) közlése szerint Putyin elnök figyelmen kívül hagyta az amerikai és brit figyelmeztetéseket, melyeket „provokációnak és zsarolásnak” nevezett.
Ilyenkor a kérdés mindig az, hogy a tájékoztatott fél mennyire ad hitelt a mélyen bizalmas információknak, vagy mennyire tekinti azokat szándékos félrevezetésnek, szondázásnak, vagy esetleg pánikkeltésnek.
A The Wall Street Journal szerint például január elején az amerikai hírszerzés figyelmeztette Iránt, hogy ISIS-támadás készül Kászem Szulejmáni tábornok sírjánál, ahová tömegesen számítottak megemlékezőkre. A mégis bekövetkezett öngyilkos merényletek arra engednek következtetni, hogy Teherán nem tartotta hitelesnek az amerikai tájékoztatást, és a terrorakciónak száznál több halálos áldozata lett.
Egy amerikai tisztviselő azt mondta a CBS Newsnak, hogy az Egyesült Államok rendelkezik olyan hírszerzési adatokkal, amelyek alátámasztják az Iszlám Állam bűnösségét a moszkvai terrortámadásban, és Washingtonnak nincs oka kételkedni ezek megbízhatóságában. (Kezdettől gyakorlata az Iszlám Államnak, hogy a neki fölesküdött terrorcsoportokat aláveti annak, hogy elkövetőként ne őket, hanem a szervezet egészét jelöljék meg. Ezzel is érzékeltetni akarja a kalifátus globális erejét és jelenlétét.)
Példa erre az orosz hatóságok által elfogott egyik tádzsikisztáni gyanúsított, akit nem tádzsik, hanem ISIS terroristaként vallatnak egy Faridun Shamsutdin nevű férfit, a heréjére vezetett elektromos árammal.
Egy oroszországi támadás lehetőségének már a hónap elején voltak közvetlen előjelei, amikor Ingusföldön a biztonsági erők lövöldözésbe keveredtek kezdtek ismeretlen személyekkel. A fegyveresek elbarikádozták magukat egy karabulaki többszintes lakóházban, de közülük csak hatot sikerült likvidálni. A városkában azóta is terrorellenes készültség van életben, mert több gyanúsított is szökésben van.
Mennyit mondhatott el az orosz elnök a biztonsági szervezetnek?
Az elemzések kitérnek arra is, hogy múlt kedden az orosz elnök eligazítást tartott a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) vezetőinek, amiben arra szólította fel őket, hogy kutassanak fel minden árulót, és akadályozzák meg a zavargásokat. Nem lehet tudni, hogy mindezt már a nyugati információk birtokában tette-e, de ennek valószínűsége igen nagy.
Az említett március 19-i elnöki tájékoztatón Vlagyimir Putyin az amerikai és a brit figyelmeztetéseket egy lehetséges támadásról „teljes zsarolásnak” nevezte. Az elnök szerint a provokatív kijelentések a társadalom megfélemlítését és destabilizálását célozzák.
Az orosz hivatalos értékelések jelenleg egyértelműen Ukrajnára irányulnak, és nem foglalkoznak az ISIS-vonal lehetőségével. Az amerikai tisztviselők attól tartanak, hogy ha Putyin elnök hamisan Ukrajnát hibáztatja a támadásért, nyomást gyakorolhat a nyugati kormányokra, hogy mondják ki, hogy szerintük ki a felelős.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője azt mondta újságíróknak, hogy nincs jele annak, hogy Ukrajna vagy ukránok érintettek lennének a terrorakcióban.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova azonban kétségbe vonta, hogy az Egyesült Államoknak van-e jogalapja megjelölni a támadás felelőseit. „Mi alapján vonnak le következtetéseket Washingtonban a tisztviselők egy tragédia közepette valaki ártatlanságáról? Ha Washingtonnak van információja, azt meg kell osztani" - közölte.
Egyelőre az olyan vezető információforrások, mint a The New York Times is, azt írják, az orosz vezetéssel közölt információk még nem ismertek, miként az sem, hogy azokból mennyit adtak tovább a biztonsági szerveknek. Az eddigi jelek szerint figyelmen kívül hagyhattak releváns adatokat is.
Szükség lett volna fokozott óvintézkedésekre?
Az eddig összegyűjtött információk elegendőek voltak ahhoz, hogy „értékelhetőnek” lehessen ezeket tekinteni, vagyis Moszkvának volt ideje felkészülni támadásokra, miután megkapta a figyelmeztetést – közölték amerikai illetékesek a The Wall Street Journallal. „November óta kapunk hírszerzési adatfolyamot arról, hogy az ISIS csapásmérésre készül Oroszországban”.
Az al-Kaida helyét elfoglaló IS-K nevéhez már jóval a 2022-es nyugati kivonulás előtt kíméletlen terrortámadások sora fűződött, főként vidéki síita közösségek és templomok ellen Afganisztánban. Ők a felelősek a kabuli repülőtér kiürítése során elkövetett támadásokért is, melyeknek amerikai áldozatai is voltak.
Az Egyesült Államok titkosszolgálati ügynökségei már március előtt információkat gyűjtöttek arról, hogy az ISIS (Daesh) hiperagresszív afganisztáni elágazása, az IS-Khorasan (IS-K) támadást tervez Moszkva ellen.
Ne legyen félreértés: Oroszország is „A Sátán Földje”, miként Amerika és a Nyugat egésze
Az ISIS ideológiája és alapító dokumentuma világosan közli, hogy a szervezet célja a globális Kalifátus létrehozása, ami más vallások és eszmék kiirtását jelenti. Ebben a tekintetben Oroszország éppúgy eszmei és katonai ellenség számukra, mint az Egyesült Államok.
Az elemzések emlékeztetnek arra is, hogy Oroszország jelentős részt vállalt az ISIS elleni széles katonai műveletekben a 2010-es évek végén, sorozatos bombatámadásokst intézve a Kalifátus által uralt területek ellen, főként Szíriában, ahol a becslések szerint az orosz légierő legalább húszezer ISIS-fegyverest likvidált.
Murat Aslan katonai elemző, a török hadsereg ny. ezredese szerint az ISIS afganisztáni leányvállalata „radikális és kemény módszereiről kiemelkedően” ismert. A szakértő azt mondta az al-Jazeerának, hogy a célpontok kiválasztásában az ideológia inspirálja a terrorszervezetet, és ellenségnek tekintenek mindenkit, aki harcolt ellenük a Közel-Keleten, beleértve Moszkvát is.
Ezért a támadás éppúgy lehet a kötelező bosszú műve, mint valamilyen mély hódító stratégia jele Oroszország ellen.
Hivatkozások
A teheráni terrortámadás januárban
Az ingusföldi ISIS terrortámadás
Az ISIS jellegzetességei