Humanitárius szervezetek szerint az ügy a migránsokat és menedékkérőket segítő egyének és szervezetek elleni szélesebb körű európai fellépés példája.
Megkezdődött két tucat humanitárius dolgozó pere, akik 2016 és 2021 között részt vettek a görögországi Leszbosz szigetén illegális bevándorlók megsegítésére végzett kutató- és mentőakciókban. Ennek előzménye, hogy az egykor paradicsomi turisztikai hotspotnak számító Leszbosz 2015-ben, a kontinens migrációs válságának csúcspontját jelentő évben az Európába tartó egyének és kis hajók legfontosabb belépési pontjává vált.
Több mint 10 év elteltével a vádlottak - összesen 24-en - akár 20 év börtönbüntetésre is számíthatnak, többek között bűnszervezetben való állítólagos részvétel, harmadik országok állampolgárainak Görögországba való bejutásának elősegítése és pénzmosás vádjával.
Míg a görög hatóságok szerint a per középpontjában a határbiztonság kérdése áll, emberi jogi csoportok "alaptalannak" minősítették a vádakat - elítélve a szerintük gyenge bizonyítékokat, és azzal vádolva a hatóságokat, hogy a humanitárius csoportok ellen politizálnak.
Az esetre évek óta tartó vádak után került sor, amelyek szerint a görög hatóságok megsértették a nemzetközi és európai jogszabályokat a migránsok és a menedékkérők érkezésére adott válaszlépéseik során.
Idén januárban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a görög parti őrség "szisztematikusan" úgynevezett pushbackeket hajtott végre a potenciális menedékkérőkkel szemben, ami az első alkalom, hogy egy bíróság hivatalosan elismerte azt a gyakorlatot, amelyet Görögország sokáig tagadott.
"Biztos vagyok benne, hogy amit tettem, az helyes volt"
A vádlottak között van Seán Binder német-ír állampolgár, aki 2017-ben, 23 évesen utazott Leszboszra. A férfi az időközben megszűnt Emergency Rescue Centre International (ERCI), egy bejegyzett görög humanitárius civil szervezet önkéntes kutató-mentője volt.
"Az időm nagy részét "felderítő műszakokban" töltöttem, a néhány kilométerre lévő török szárazföldet figyelve, ahol az embercsempészek csónakokba tuszkolják az embereket, és átküldik őket, hogy menedékjogot kérjenek Európában" - mondta Binder az Euronewsnak.
"A csónakok nem akarják, hogy elkapják őket, ezért nincsenek jelzőfényeik. Hetente kommunikáltam a parti őrséggel, és tájékoztattam a kikötői hatóságot, amikor kimentünk a tengerre" - tette hozzá.
Binder önkéntes munkája azonban megállt, amikor 2018-ban letartóztatták Sarah Mardinivel, egy szíriai civil szervezet munkatársával együtt, aki nővérével, Juszrával átúszta a Földközi-tenger egy szakaszát. Történetükből fikciószerűen készült el a Magyarországon "A Mardini nővérek" címen(eredeti cím: The Swimmers) ismert Netflix-film.
Az Euronewsnak nyilatkozva Binder hangsúlyozta, hogy frusztrált a hét éve tartó megpróbáltatások miatt: "Ha tényleg ilyen förtelmes bűnözők lennénk, akkor nem lennénk már börtönben?" - mondta.
2023-ban Bindert és egy csoport más vádlottat felmentették egy sor vétség, többek közt hamisítás, rádiófrekvenciák illegális lehallgatása és kémkedés vádja alól. A többi 16 vádlott esetében a következő évben ejtették a még fennálló szabálysértési vádakat.
Binder az Euronewsnak elmondta, hogy felkészült a börtönbüntetésre. Van egy kis félretett pénzalapja, hogy édesanyja és más családtagjai meglátogathassák a börtönben.
. mondta Binder.
Az érkezők a "láthatatlanság állapotába" taszították őket
Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint ma egyetlen civil szervezet sem végez kereső- és mentőakciókat vagy nyújt sürgősségi segítséget Leszboszon, annak ellenére, hogy idén eddig több mint 3500 ember érkezett a szigetre.
Az utolsó olyan partraszállásra, amelyen elsősegélynyújtók is jelen voltak, 2020 márciusában került sor. Ugyanebben az évben a görög kormány szigorította a menedékkérőkkel és migránsokkal foglalkozó szervezetekre és magánszemélyekre vonatkozó nyilvántartási szabályokat.
Franziska Grillmeier szabadúszó újságíró, aki az EU külső határain kialakult helyzetről tudósított, különös tekintettel Leszboszra, kifejtette, hogy Binder letartóztatása óta "sokkal inkább normalizálódott az elsősegélynyújtók és a humanitárius munkások munkájának megakadályozása az égei-tengeri szigeteken".
Wies de Graeve, az Amnesty International Belgium ügyvezető igazgatója a Binder elleni vádakat "az Európát átszövő, a szolidaritás kriminalizálását célzó tendencia részének" nevezte, mondván, hogy az európai kormányok "büntetik azokat, akik megpróbálják betölteni ezt a veszélyes űrt".
Binderéhez hasonló ügyeket több európai országban is indítottak. Egy másik nagy visszhangot kiváltó ügyben 2018-ban embercsempészet vádjával bíróság elé állítottak három spanyol tűzoltót, akik Leszboszon részt vettek migránsok és menekültek mentésében, de végül felmentették őket.
Az alatt az idő alatt, amíg Binder a bírósági tárgyalásra várt, az európai migrációs politikában is éles fordulat következett be, a vezetők egyre inkább a keményvonalas nézeteket vallják, és új, "innovatív" módszereket keresnek az érkezők megfékezésére.